Huszein után Bin Laden következik?

Kínos elszólás árnyékolta be a minap az amerikai elit Szaddám Huszein elfogása utáni amerikai örömét. Madeleine Albright volt külügyminiszter egy a Fox News televízióbeli beszélgetés előtt sminkelés közben megjegyezte, Oszama bin Ladent már régen elfogták, s Bushék rejtegetik valahol, hogy az elnökválasztás előtt majd előhúzhassák a kalapból. Mort Kondracke sztárriporter a műsorban azonnal megosztotta a nagyérdeművel ezt az exkluzív információt, így Albright asszony később nem győzött mentegetőzni elszólása miatt. Amerika, de a világ közvéleménye sem tartja ugyanis kizártnak, hogy Oszama bin Laden valóban fogoly már, mint ahogy Szaddám Huszein elfogása sem volt oly véletlen.
A Fehér Ház mindenesetre magabiztosan sietett bejelenteni, hogy az iraki exelnök után „élve vagy halva” Oszama bin Laden következik. Közeledve a 2004-es amerikai elnökválasztásokhoz, az amerikai vezetés mindinkább arra kényszerül, hogy eredményeket mutasson fel. A terrorizmus ellen meghirdetett háború során ugyanis nem sikerült sehol sem a terrorizmus igazi – társadalmi, gazdasági, politikai – okait felszámolni, sőt azáltal, hogy az instabilitás nem csökkent lényegesen Afganisztánban, s rosszabbodott Irakban, nem jutott közelebb geostratégiai érdekeihez sem.
Közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak ötven százaléka Szaddám Huszein és Oszama bin Laden elfogásával azonosítja a terrorizmus elleni háborút. E két személy elfogása egyrészt eleget tenne azoknak a választói elvárásoknak, amelyek nagyobb eredményekre számítanak, másrészt a másik oldalnak is, amely azt kéri számon, miért bocsátkozott az amerikai vezetés kétes kalandokba. Huszein után Bin Laden elfogása lehetőséget teremtene az amerikai katonai jelenlét mérséklésére is, megfelelő politikai szövetségesre és kevésbé látványos támaszpontokra hagyva az energiaforrások oly kívánatos felügyeletét.