Michel Sabbah volt az első palesztin származású személy, aki elfoglalhatta Jeruzsálem pátriárkájának székét. Talán ezért érti meg mindenkinél jobban az itt élő keresztények és más vallásúak életét, küzdelmeit. Az itteni keresztények mind palesztinok. Ezért nem állhatnak a küzdő felek, mozlimok és zsidók közé, mintha kívülállók lennének, vélte az egyházfő. Felhívta a világ keresztényeinek figyelmét a Szentföldön élő testvéreik szenvedéseire, s arra szólította fel a Krisztusban hívők millióit, hogy tegyenek azonnali, komoly lépéseket a békés megoldás kimunkálásához. „Ehhez imádkozni kell, s támogatni, hogy mindenkihez eljusson a mindennapi kenyér, főleg azokhoz, akik szükséget szenvednek” – vélte Michel Sabbah. A legfőbb segítségnek azonban azt nevezte, ha az ember maga is az igazságot keresi, s a béke irányába tett erőfeszítésekre szólítja fel azokat, akiknek van hatalma befolyásolni az eseményeket. A végső cél: béke és biztonság az izraelieknek, felszabadulás a palesztinok számára, mondta az egyházfő. S, hogy mi az igazság keresésének módja? Talán az, ha az ember nem fogadja el kritika nélkül a tömegmédia által közvetített képeket, hanem kételkedik, és saját forrásokat keres az igazság kiderítéséhez, vélte a pátriárka. Hozzátette, így segítségnek számít a szentföldi zarándoklat is, mikor az ember megerősíti a hitet az itteni keresztényekben, hogy messzi földön is gondolnak rájuk. „Ezenkívül el lehet mondani minden érintettnek, zsidónak és mozlimnak is, hogy a szent helyeken nem szabad harcolni. Itt az ember közel kerülhet Istenhez, s látja, hogy az Úr számára minden gyermeke kedves, legyen az palesztin vagy izraeli” – mondta Michel Sabbah. Az egyházfő számos okot felsorolt, amelyek miatt nehéz jelenleg a megegyezés: Jeruzsálem sajátos státusa mellett ott élnek a menekültek a kérdéses határ túloldalán, a zsidótelepek pedig nehézzé teszik a megegyezést. Elmondta ugyanakkor, a főbb lépések évek óta változatlanok: a palesztinok elleni katonai akciókat be kell szüntetni, meg kell alkotni az elnyomottaknak független országukat, és akkor a terrorcselekmények is befejeződnek. Reményét fejezte ki, hogy az izraeliek ráébrednek, a katonai akciók csak újabb és újabb erőszakhoz vezetnek, ezáltal Izrael is egyre veszélyesebb hely lesz. Bizakodását fejezte ki, hogy a zsidó állam felismeri elhibázott lépéseinek értelmetlenségét, s valóban a békére fog a jövőben törekedni, ugyanis a pátriárka szerint csak akarat kell a békéhez.
Úgyszintén örömmel beszélt azokról a reményteljes eseményekről, amelyek a hónap elején történtek Genfben. Itt izraeli és palesztin civilek írtak alá megállapodást, hogy alternatívát mutassanak a politikusoknak. Michel Sabbah ezt a kezdeményezést előremutatónak nevezte, mivel szerinte ez is mutatja, az emberek vágynak a békére, s előbb-utóbb az ő szavuk is meghallgattatik. Emellett sürgette a nemzetközi közösséget, hogy az eddiginél bátrabban és pártatlanul törekedjen a békére, s gyakoroljon nyomást erre vagy arra a küzdő félre, ha arra valóban szükség van.
A pátriárka reményét helyezte Jeruzsálembe is. Elmondta: a város a maga sajátos karakterével, szent helyeivel és szimbolizmusával minden vallásos ember szívében ott él, ezért lehetőségeket rejt magában, mint a béke ígérete. „A szent helyek egyesítsék az embereket, ne falat emeljenek közéjük!”– figyelmeztetett a katolikus bíboros. Felhívta a figyelmet az Úr igéjére: Isten arra szólít mindenkit, hogy szeresse embertársait, bármilyen elnyomást kelljen is elszenvednie.
„Isten útja a szeretet a testvéreink iránt, ám az ember inkább a másikon való uralkodást választja” – sóhajtott fel a püspök. Leszögezte: az emberi társadalmakat nem lehet az Istentől elhajlott alapokra felépíteni, amely csak a háborúban és a bosszúban hisz. „Csak Isten útján lehet járni. Ha mindenki hinne Istenben, az emberek leborulnának a Teremtő előtt, tekintet nélkül arra, hogy zsidók, mozlimok vagy keresztények” – vélte Sabbah. Ezért elképzelhetőnek tartotta, hogy vallásos megközelítésben lehet a közel-keleti békéhez eljutni. Ám elszomorítónak nevezte, hogy a vallásokat át- és átszövi a politika, így inkább a háború felé vezeti az embereket. Sürgős feladatnak tartotta, hogy megtisztítsák a vallásokat az oda nem illő, politikai irányultságú „kiegészítésektől”, amelyek nélkül az Istenbe vetett hit valóban a béke eszközévé válhat. Mint, ahogy a béke ígéretét hordozza magában a karácsony ünnepe is, amely a Szentföldön és Betlehemben különös jelentőséggel bír. A jeruzsálemi püspök elmondta, Krisztus születése olyan misztérium az emberiség történelmében, amikor Isten igéje testté lett közöttünk, így volt ez mindig, s az eljövendő időkben is erre fognak emlékezni. Ám szomorúságát fejezte ki, hogy a boldog napokat beárnyékolja a folyamatos háború, az elnyomás, a kijárási tilalom vagy a gazdaság csőd közeli állapota. A remény azonban mindig él, mondta, hiszen a karácsony szent ígérete megerősítheti a hitet az eljövendőben, s így a mostani abszurd világot is könnyebb elviselni.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
