Két nap alatt hatvan halott Irakban

Egyre nagyobb méreteket ölt a vérontás Irakban, sajtó-, illetve hírügynökségi értesülések szerint az elmúlt negyvennyolc órában a különböző öszszecsapásokban, illetve támadásokban hatvan személy vesztette életét. Közben kiderült, az egyre nagyobb veszély ellenére Szöul mégis Irakba küldi háromezer katonáját.

Hírösszefoglaló
2003. 12. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Negyvenhat iraki támadót öltek meg, tizennyolcat megsebesítettek, további nyolcat pedig foglyul ejtettek az amerikai erők vasárnap késő este az ország északi részén, Szamarra városának körzetében. Az amerikai 4. gyalogos hadosztály szóvivőjének közlése szerint a megbuktatott elnök, Szaddám Huszein egyik fő támogatójának számító, félkatonai Fidáíjín Szaddám milícia egyenruháját viselő támadók több rajtaütést kíséreltek meg az arra haladó amerikai katonai konvojokon. Az amerikai erők visszaverték a támadást, s a támadók közül negyvenhat irakit megöltek. Az irakiak öt amerikai katonát megsebesítettek.
Ami az Egyesült Államok vezette koalíciós erők, továbbá szövetségeseik elleni támadásokat illeti, november az eddigi legvéresebb hónap volt az iraki háború kezdete óta. Egyre több külföldi van az áldozatok között. Az elmúlt hét végén 14 külföldi személy vesztette életét, közöttük szombaton a spanyol titkosszolgálat hét ügynöke, nem sokkal később két japán diplomata, vasárnap pedig két dél-koreai polgári személy, valamint egy kolumbiai rendfenntartó. Nem hivatalos washingtoni adatok szerint novemberben Irakban a különböző összecsapásokban, valamint baleset következtében több amerikai katona vesztette életét, mint eddig bármelyik hónapban a háború kezdete óta. Szám szerint 81 amerikai katona esett el ebben a hónapban, míg áprilisban 73, márciusban pedig 65.
A szüntelen katonai összecsapásokkal párhuzamosan egyre nagyobb nehézségekbe ütközik az Egyesült Államok iraki hatalomátadási terveinek megvalósítása is. A legtekintélyesebb síita vallási vezetők fenntartásai után az amerikai kormányzat fő partnerének számító és általa kijelölt ideiglenes kormányzótanács is úgy foglalt állást, hogy át kell gondolni azt a november 15-én az Egyesült Államok vezette koalícióval kötött megállapodást, amelynek értelmében 2004. június végén a kormányzótanács feloszlik, s az irányítási jogkörök – közvetett választásokkal – átkerülnek egy ideiglenes iraki átmeneti kormány kezébe. Az első közvetlen választásokat ugyanakkor csak 2005. március 15-én tartanák.
Néhány nappal ezelőtt az iraki síita vallási közösség legfőbb vezetője, Ali Husszeini al-Szisztani ajatolláh a tanács tagjaival találkozva azonnali közvetlen választásokat követelt, hangsúlyozva: azt szeretné, ha kikérnék az iraki lakosság véleményét. Az eredeti terv szerint viszont közvetett választások révén alakulna meg az a testület, amely kiválasztaná az átmeneti kormány tagjait és felügyelné az új alkotmány megszövegezését. Tűrhetetlen terrorcselekményként bélyegezte meg mindeközben Dél-Korea államfője azt a támadást, amelynek két Irakban dolgozó dél-koreai polgári személy esett áldozatául. Ro Mu Hjun tegnapi beszédében mindazonáltal utalt arra: mindez nem változtat azon a szöuli elhatározáson, amelynek értelmében Dél-Korea mintegy 3000 fős harcoló alakulatot küld Irakba az Egyesült Államok vezette koalíció segítésére. A Washington egyik legfőbb ázsiai szövetségesének számító Szöul már eddig is több száz orvossal, hadmérnökkel és technikussal vett részt az iraki újjáépítésben, a katonák küldéséről pedig a napokban döntött.
Az amerikaiak azon kérése, hogy Szöul jelentős csapattesttel járuljon hozzá az iraki békefenntartáshoz, erősen megosztotta a dél-koreai közvéleményt. Az ügy nehézségét mutatja, hogy a politikai döntést az államfő csak hoszszas mérlegelés után hozta meg, a kontingens létszáma pedig elmarad a Washington által igényelt 5000 főtől. Szöul ráadásul ragaszkodik ahhoz, hogy katonáit harci feladatokra ne vessék be.
***
Elárult spanyolok? Feltehetőleg egy kettős ügynök árulása vezetett a hét végén hét spanyol titkos ügynök lemészárlásához Irakban – írta a tegnapi El Mundo. „Az iraki informátorok hálózata bűzlik, tele van olyan személyekkel, akik már Szaddám Huszein elnök titkosszolgálatának is dolgoztak” – idézte az újság a spanyol hírszerzési forrásokat. Mint a lapban olvasható, a CNI spanyol titkosszolgálat négy, Irakban állomásozó munkatársa bemutatta az őket váltó négy kollégának iraki kapcsolatait és informátorait. Utóbbiak egyike feltehetően kettős ügynök volt, s a tőle kapott információ birtokában könnyen tőrbe csalhatták az ügynököket. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.