Kétmillió sertés tűnhet el a magyar hizlaldákból

Kétmillió sertés tűnhet el a következő években a hazai hizlaldákból, ha rövid időn belül nem sikerül megfordítani a romló piaci helyzetet. A folyamatos veszteségek miatt a termelők megkezdték az értékes tenyészállományok felszámolását.

Termelői összefogást sürget a sertésválság megszüntetése érdekében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) tagsága és vezetése. Tegnap az érdekvédelmi szervezet egyeztető fórumot tartott a termelők részvételével Lajosmizsén, ahol a jelenlévők egyetértésükről és támogatásukról biztosították a demonstráló békési gazdákat. A fórum résztvevői leszögezték: a közös fellépés érdekében számítanak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségére (MOSZ) is, amely elsősorban a nagyüzemek, társas gazdaságok képviseletét látja el.
A Lajosmizsén született nyilatkozat szerint a sertéságazat válsága mostanra már elérte a legeredményesebben gazdálkodókat is. Emiatt több helyen megkezdték a nagy értékű tenyészállományok felszámolását. A fórum állásfoglalásban követeli a jogszabályokban előírt támogatások azonnali kifizetését, a húsimportra vonatkozó uniós előírások és a tőkehús védőárának azonnali hatályba léptetését, valamint az elmaradt kormányzati intézkedések miatt előállt veszteségek felmérését, a termelők kártalanítását és a gabonapiaci szabályozás felülvizsgálatát is. A kiadott nyilatkozat leszögezi: a kialakult helyzetért egyértelműen a kabinet a felelős.
A különböző termelői érdekcsoportok közös fellépésének alapjául szolgálhat, hogy a sertésválság létét mindegyikük elismeri. A Magyar Agrárkamara szintén figyelmeztet arra, hogy az ágazatban drámai visszaesés várható. Kétmillióval csökkenhet néhány év alatt a hazai sertésállomány, ha nem változik érdemben a piaci helyzet. Az elmúlt hónapokban – elsősorban a csillagászati magasságokba emelkedett abrakáraknak köszönhetően – elindult a leépülés az ágazatban. Félő, hogy ez a folyamat még korántsem ért véget – jellemezte a kialakult helyzetet Ebele Ferenc, a mezőgazdasági köztestület főtitkára. A kétmilliós visszaesés azt jelenti, hogy mindössze hárommillió hízót tart el majd a piac, ami közel egyharmada a nyolcvanas évek végi állománynak.
A válságos helyzetet tovább nehezíti, hogy a hazai sertéstartók ma már képesek az uniós követelményeknek megfelelő minőség előállítására, tevékenységük mégis veszteséges – állapította meg érdeklődésünkre a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. Zádori László szerint a hizlalás költségeit ma már nem lehet tovább csökkenteni. Ha az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet kimutatásait vesszük alapul, a vágóhídra kerülő élő sertés egy kilogrammjához ma 290 forint ráfordítás szükséges. A feldolgozók ezzel szemben kilónként átlagosan 225–230 forintot fizetnek a jószágokért. Ehhez társul még az állami támogatás, ami kilónként harminc forintot jelent. A gazda bevétele tehát átlagosan 260 forint, amiből következik, hogy vesztesége kilónként harminc forint. Ez a lényegi alapja a jelenlegi válságnak.
A sertéstartás magas költségeit elsősorban az idei rendkívüli aszálynak köszönhetjük. Búzából és kukoricából a csapadékhiány miatt a szokásosnál 30, illetve 20 százalékkal kevesebb termett, ami oda vezetett, hogy az abraktakarmány ára néhány hónap alatt robbanásszerűen, 40-50 százalékkal emelkedett meg – részletezte tovább Jakab István, a Magosz elnöke a termelők jövedelmi helyzetét. A szója mázsája is nyolcezer forintra drágult, a silókukoricából is csak a szükséges mennyiség harmada, ötöde termett meg. Drágaság és hiány jellemzi a takarmánypiacot, nem csoda tehát, ha a gazdák egy része az elmúlt hónapokban felhagyott a hizlalással, mások pedig kényszerből tartják a jószágot.
A termelői tapasztalatokat támasztja alá a GKI Rt. friss tanulmánya, amely az idei agrárfolyamatokat elemzi. A dokumentum szerint tavaly év végén a sertésállomány létszáma átlépte az ötmilliós határt, ami elsősorban a magas felvásárlási áraknak és az olcsó takarmánynak volt köszönhető. Idén azonban fordult a kocka. Gyengült a sertéshús iránti kereslet, és visszaesett a felvásárlási ár, az év első felében már 16 százalékkal. A meredeken emelkedő költségek és a csökkenő bevételek közti rés egyre nőtt, egyfajta „harapófogóba” fogta a termelőket. Mindez a 2000–2001-es időszakhoz hasonlóan ismét a hazai sertésállomány csökkenéséhez vezetett. A gazdaságkutató cég év végén 4,9 milliós létszámra számít, ami egy esztendő alatt 300 ezer darabos, négyszázalékos visszaesést jelent. A GKI Rt. a jövő esztendőt sem látja rózsásnak, előrejelzésében további 200 ezres leépítéssel számol, amit elsősorban a piac kínálati jellege, a sertéstartás bizonytalansága alapoz meg.
Alakulhatna ez másképp is, ha a magyar termelők megkapnák mindazokat a támogatásokat, amelyek most az uniós gazdálkodókat illetik meg – vélekedett a VHT titkára. Elsősorban az állategészségügyi vizsgálatok, gyógyszerköltségek térítéséről van szó, amit Brüsszel a hizlaldák számára kifizet. Ha ezt a pénzt mi is megkapnánk, az fedezhetné a jelenlegi veszteségeket. Ráadásul – a nemzetközi előrejelzések szerint – jövő év tavaszán kedvező fordulat várható a külpiacokon. Véget ér az idei évre jellemző túlkínálat, és újra keresetté válhat, mégpedig jó áron, a magyar sertéshús. Zádori László szerint ezért még van remény arra, hogy megfelelő kormányzati intézkedések révén megállítható a lejtőn a sertéságazat. A drámai létszámcsökkenés azonban csakugyan bekövetkezik akkor, ha a jelenlegi helyzet nem változik semmit.

Tüntetés negyedszer
A békési sertéstartó gazdák tegnap tartották negyedik félpályás tiltakozó megmozdulásukat, amivel a mezőgazdaság katasztrófájára kívánták felhívni a figyelmet. Hanó Miklós, az előző ciklus kisgazda országgyűlési képviselője, a Magyar Kisgazda és Polgári Párt és a Kistermelői Sertéstartók Érdekvédelmi Szervezetének megyei elnöke elmondta: az idei aszály csak Békésben 17 milliárd forintos kárt okozott, de ha az egész Alföldet vesszük figyelembe, akkor a kár meghaladja a 100 milliárd forintot. A várható kenyéráremelésre utalva kiemelte: „Nem a magyar paraszt zsírja fog vastagodni a magas kenyérárakon.” (MTI)