Közpénzre is fáj a bűnözők foga

A szervezett bűnözői csoportoknak legális üzleti háttérre van szükségük, hogy tevékenységüket leplezzék. Ebben kiterjedt szakértőgárda segíti őket, akik szolgáltatásaikért – esetenként – állandó juttatásban részesülnek – értesült lapunk nemzetbiztonsági forrásból. A bűnszervezetek elkövetői magatartását két szempont vezérli: a befektetés gyors megtérülése és az, hogy minél nagyobb mennyiségű állami pénz közelébe kerüljenek.

Magyarországon jelenleg nyolcvan jelentősebb bűnszervezet tevékenykedik több ezer taggal és nagyságrendben körülbelül ugyanennyi segítővel. A bűncselekmények elkövetésekor alapvető szempont számukra, hogy befektetésük minél nagyobb hozammal és minél gyorsabban megtérüljön. Mivel a legtöbb pénz az államháztartáson belül mozog, a szervezett bűnözői körök kedvelt célpontja a közvagyon, amelynek védelmét strukturáltsága miatt nehéz megszervezni. Több elkövetési magatartástípus kapcsolódik az autópálya-építés fedezetéül szolgáló állami pénzeszközökhöz, illetve különböző, részben az állam által tulajdonolt és általa támogatott, az állampolgárok szélesebb rétegeit érintő közszolgáltatáshoz. Az uniós csatlakozás közeledtével ugyanakkor felerősödött az európai támogatások megszerzéséért indult alvilági lobbitevékenység is: ezen belül jellemző a környezetvédelmi és informatikai beruházásokhoz igényelhető támogatások megszerzése és saját céljaikra való felhasználása.
További jellemzőjük ezen elkövetési formáknak, hogy a nemzetközi bűnszervezetekkel közvetlen és szervezett kapcsolatot építenek.
Természetesen a pénz megszerzéséhez, illetve az illegális tevékenységükből származó bevételeik legalizálásához a képzett szakértőgárda alkalmazása is nélkülözhetetlen, ennek fenntartására egyre komolyabb összegeket áldoz a szervezett alvilág.
*
Ezek a segítők – köztük jogászok, közgazdászok, orvosok, közjegyzők, számítástechnikai szakemberek – esetenként állandó fizetésért dolgoznak. Az eltulajdonított vagyonok strómanokon, orgazdahálózaton keresztül jutnak el eredeti megrendelőjükhöz, aki az igazságszolgáltatás számára gyakran már elérhetetlen. Komoly problémát jelent a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, hogy a gazdasági jogszabályok nem fedik le a tényleges gazdasági tendenciákat, ezért azok könnyen kijátszhatók.
A törvényi hézagok mind a mai napig jelentős hasznot hoznak a fehérgalléros bűnözőknek. Egyes vélemények szerint a büntető törvénykönyv nem képes naprakészen követni a rövid idő alatt változó gazdasági bűnelkövetői formákat.
Szakértők egy része ezért úgy látja, hogy újabb tényállásokat kellene létrehozni a büntető törvénykönyvben, más vélemények szerint ugyanakkor a jelenlegi Btk. is tartalmaz olyan kategóriákat, amelyekkel az új elkövetési formák is szankcionálhatók.