Olaszország nem akart csak azért megállapodást kierőszakolni az unió alkotmányos szerződéséről, hogy az erről tárgyaló kormányközi konferencia az ő soros elnöksége alatt érjen véget; az álláspontok közötti nagy távolságot érzékelve jobbnak látta lezárni a konferenciát – jelentette ki szombaton, a konferenciát záró sajtóértekezletén az olasz miniszterelnök. Silvio Berlusconi hozzátette, hogy a szavazási rendszer kérdése mellett több más területen – köztük a minősített többséggel történő döntéshozatal alkalmazási körét illetően – sem alakult ki egyetértés.
A sikertelen konferencia után egyébként szinte azonnal beindult az egymásra mutogatás, a legtöbben a lengyeleket hibáztatják a brüsszeli fiaskóért. Leszek Miller lengyel kormányfő viszont derűlátóan nyilatkozott, mondván: létrejön majd az egyetértés. Akadtak olyan vélemények is, amelyek szerint a németek és a franciák hajlíthatatlansága sem járult hozzá a sikerhez, és az olasz elnökség sem tett meg minden tőle telhetőt, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszum szülessék.
*
Silvio Berlusconi mindenesetre az utolsó előtti pillanatban is lázasan egyeztetett, és – ahogy a brüsszeli zsargonban emlegetik – „gyóntatásokon” találkozott azon politikusokkal, akik a legnagyobb esélylyel járulhattak hozzá a végső kompromisszumok kialakításához. Az olasz kormányfő utóbb úgy nyilatkozott, hogy a szavazási rendszer ügyében Lengyelország és Spanyolország eleinte valóban rendkívül merev álláspontot tanúsított, az egyeztetések vége felé azonban kezdett nyitottságot mutatni. Ennek alapján több megoldási változat is felmerült, köztük egy olyan, amely szerint 2014-ig fennmaradt volna a szavazati súlyok nizzai rendszere, s ezt egy évvel később váltották volna fel a kettős többség formulájával. Ezt azonban más tagországok nem tudták elfogadni, s az így keletkezett nézeteltéréseket már nem sikerült áthidalni. Ugyanakkor egy további, sokat vitatott, kulcsfontosságú kérdésben, az Európai Bizottság majdani létszámát és öszszetételét illetően a résztvevők túlnyomó többsége támogatta az „egy ország, egy biztos, egy szavazat” elvének érvényre juttatását – közölte Berlusconi. A politikusok egyébként amennyire lehetett, igyekeztek kisebbíteni a kudarc jelentőségét és majdani kihatásait. Az olasz miniszterelnök például leginkább a kormányközi konferencia pozitív eredményeit emelte ki, mondván: a tanácskozás október 4-i megnyitásakor 82 rendezetlen problémáról kellett megállapodásra jutniuk a résztvevőknek, s ez azóta néhány kivétellel sikerült is.
Medgyessy Péter kormányfő – bár elismerte, hogy az eredmény elmaradását semmiképp sem lehet sikernek minősíteni – maga is azt emelte ki: azért eljutottak odáig, hogy már csak három téma maradt függőben. Ezek: az Európai Bizottság összetétele, a minősített többséget igénylő döntéseknél a szavazati arányok ügye és az, hogy mely témákban lehet vétójogot érvényesíteni, azaz, hogy a minősített többségű döntések mely kérdéskörökre terjednek ki. Azzal mindenki egyetértett, hogy azokat az ügyeket, amelyekben már megállapodtak (s ezek közé tartozik a kisebbségek védelmének ügye) nem szabad újranyitni – hangsúlyozta Medgyessy Péter, hozzátéve: még mindig jobb, hogy most nem sikerült megállapodni az EU alkotmányában, mintha ez az alkotmány rossz kompromisszum alapján jött volna létre.
A kudarcba fulladt tanácskozást követően Jacques Chirac francia államfő felvetette, hogy hozzanak létre egy „élcsoportot”, amely az integráció ügyében továbblépni hajlandó országokat tömörítené. Ezt Silvio Berlusconi, valamint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő (mindketten az EU alapító tagállamainak vezetői) egyelőre elsietettnek minősítették. Medgyessy mindenesetre megerősítette: Chirac francia elnökkel és Schröder német kancellárral folytatott beszélgetésein felvetődött, hogy a jövő év elején érdemes lenne egy konferenciát vagy inkább beszélgetést rendezni, s erre minden bizonnyal Magyarország is meghívást kap majd.
origo.hu
„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről
