Soha nem lépte túl a köztársasági elnök a törvények által számára előírt határidőket, még akkor sem, ha sürgős kérésekről volt szó – mondta el lapunk kérdésre Schillinger Erzsébet, Mádl Ferenc államfő sajtófőnöke. Ismert: hétfőn Lendvai Ildikó, az MSZP-frakcióvezetője azzal támadta a köztársasági elnököt, hogy túl későn jelzi aggályait a parlament által aláírásra átküldött törvényekkel kapcsolatban. Lendvai úgy fogalmazott: Mádl Ferenc ne hétfőn jelezze kifogásait, hanem „az istenért, tegye már meg péntek délután!”
A köztársasági elnöknek egyébként az alkotmány szerint a kézhezvételtől számítva 15 napja van arra, hogy aláírjon, vagy visszaküldjön az Országgyűlésnek egy törvényt, illetve hogy azzal kapcsolatban előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Ha a képviselők egy jogszabály sürgős kihirdetését kérik az államfőtől, akkor a megfontolásra rendelkezésre álló határidő még szűkebb, a kézhezvételtől számítva öt munkanap.
Szakértők szerint ez az öt munkanap meglehetősen kevésnek mondható például a nemzetközi tiltakozást kiváltó, lex Szász néven elhíresült, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről és a befektetők védelméről szóló törvény esetében. Mind a nagy vihart kavaró kórháztörvényt, mind a lex Szászt a parlamenti (az előbbit a tavaszi, az utóbbit pedig az őszi) ülésszak vége előtt egy héttel fogadta el a T. Ház. Mindkettőt azzal, hogy sürgős kihirdetését kéri az államfőtől. Egy hétre rá – tehát a kézhezvételtől számított öt munkanapos határidőn belül – a PSZÁF-ról szóló törvényről előzetes alkotmánybírósági normakontrollt, a kórháztörvény esetében pedig újratárgyalást kért Mádl Ferenc. Ismert: a parlament a kormánytöbbség akarata szerint az egészségügyi jogszabálycsomag érdemi újratárgyalását elmulasztotta, amiért a törvényt nemrég közjogi érvénytelenség címén megsemmisítette az Alkotmánybíróság.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
