Idén tavasszal fogadta el a parlament azt a jogszabályt, amely kimondja: a pénzmosás elleni hatékony fellépésért január elsejével minden olyan számlát zárolni kell, amelynek tulajdonosáról hiányos a bank nyilvántartása. A törvény hat olyan adat meglétét írja elő, amelyeket együtt csak 2001 után kezdtek regisztrálni a pénzintézetek. A több százezer érintettet – három hónapot sem hagyva az egyeztetésre – októberben kezdték el értesíteni az adatkiegészítésről, pedig az egyeztetés elmulasztása komoly következményekkel fenyeget: a számlát zárolják, arról sem utalni, sem pénzt felvenni nem lehet, az érkező utalásokat – nyugdíjat, bért – visszaküldik az átutalónak.
A bankok már a törvény elfogadásának pillanatától kezdve hangsúlyozták, hogy a szabályozás elfogadhatatlan, hiszen még a mozgásképtelen betegeknek és a külföldön tartózkodóknak is személyes megjelenési kötelezettséget ír elő, a Pénzügyminisztérium azonban sokáig nem lépett. December 15-én került az Országgyűlés elé az a módosítás, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a rászorulók meghatalmazott útján is intézkedjenek, a határidőt pedig kitolta 2004. április elsejéig. Csakhogy a változtatást a kormány a lex Szász passzusai közé csomagolta, és mivel az államfő a PSZÁF elnökének elmozdítására megszavazott törvényt alkotmánybírósági normakontrollt kérve nem írta alá, egy napra ismét a december végi határidő vált kötelezővé. Tegnap több napilap is Mádl Ferencet tette felelőssé a kialakult helyzetért, mondván, Szász Károly védelmében képes volt fittyet hányni több százezer állampolgár érdekeire, ellenzéki politikusok azonban a kormányfő zsarolásának tekintették, hogy a kormány nem választotta szét a PSZÁF-törvényt és az adategyeztetés szabályozását.
Az Országgyűlés végül a házszabálytól eltérően napirendre tűzte és egy ellenszavazat mellett elfogadta Rogán Antal fideszes képviselő javaslatát, amely ismét 2004. április elsejéig ad időt az adategyeztetésre.
origo.hu
Belehalt egy férfi abba, hogy barátja az autója után húzta egy motorháztetőn
