Milliós pofapénzek a falvaknak?

Az előzményeket megismerve nincs abban különös, hogy Ivád község polgármestere nyílt levelet intézett a belügyminiszterhez. A működésképtelen önkormányzatok – márpedig Ivád is ilyen – egyéb támogatása jogcímen elkülönített belügyminiszteri keretből a település önkormányzatának támogatási igényét elutasították. Más környéki települések, bár annyira nem rászorultak, kaptak. Az ivádiak méltatlankodnak, nem értik az érzéketlenséget, és azt kérdik: pártszín alapján pofapénzt?

Ivád felé ütött-kopott, piros Robur vánszorog. A kanyargós úton előzni nehéz, de van mit csodálni. Szép hegyek tagolják a horizontot: a Bükk és a Mátra vonulatai találkoznak itt. Mint ahogy két megye is: Nógrád és Heves.
Ivád már az utóbbi megyében található. A falu főterén a tíz óra húszas buszra várnak az emberek, többnyire idős asszonyok. Aki szerencsés, és dolgozik, az már hajnalban útra kélt. Néhányan a szomszédos településen, Mátranovákon kaptak munkalehetőséget a vasútikocsi-alkatrészt gyártó üzemben, de van, aki innen Gyöngyösre és Gödöllőre jár el a futószalag mellé. Nekik oda és vissza majdnem három-három óráig tart a munkásbuszos út.
– Zsákfalu, csöndes, nyugodt, de idegenforgalmi vonzereje nincsen – beszél a valóságról Ivády Gábor polgármester. Olykor csak a véletlen segít. Kiderül: egyszer szállást adtak a kultúrházban egy eltévedt csoportnak. Egy részvénytársaság informatikusa is a csapatban volt. Fél évvel később telefonált: selejtezés van náluk, kétezer forintért megkaphatják az öreg számítógépek darabját.
Így lett a kultúrházban tíz-egynéhány masinájuk.
Azt mondja a polgármester, hogy a településen élők reálisan látják a helyzetüket, s azt, hogy mire van egyáltalán lehetőségük. Jó lenne egy vizesblokk a kultúrházba vagy a polgármesteri hivatalba, de ez egyelőre nincs napirenden. A hivatalt most újítják, mert a házacska már igen rossz állapotban volt, a hajópadlója például beszakadt a polgármester alatt. Egy tehetős önkormányzat ilyenkor versenyt hirdet, és elfogadja a legkedvezőbb ajánlatot. Ivádon megvették a sódert, a festéket és az ecseteket, a helybeliek pedig önkéntes alapon betonoznak és festenek. Nemrég sikerült a közterületi villanypóznákon az izzókat fényesebbre és energiatakarékosabbakra cserélni. Az Émász ingyen kicserélte az összes égőt kisebb fogyasztásúra, így százezer helyett hatvanezer lenne a havi számla, de az ivádiak a beruházásért cserében továbbra is százezret fizetnek. Önerőből ezt a cserét nem tudták volna megtenni.
Az ötszáz lakosú Heves megyei település költségvetése az idén 55 millió forint, amelyből 13 millió forint hiányzik. Az önkormányzat hosszú évek óta forráshiányos. A falu 8,5 millió forintra pályázott a belügyminiszteri keretből. Az összeget az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítésére akarták fordítani. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések keretéből ez évben 3,2 millió forintot kaptak, ez viszont nem fedezi a hiányt. Ha az idén nem kap több támogatást az önkormányzat, kényszerintézkedéseket kell bevezetni, hogy elkerüljék a csődöt. Lehetséges, hogy jövőre takarékosságból még a fűtési idényben egy időre bezárják az óvodát és a művelődési házat. Számos égető problémájuk is van: a patakmeder tisztítása (minden évben elönti a házak pincéjét a víz), a szennyvízhálózat kiépítése, az utak és járdák siralmas állapotának felszámolása, az önkormányzati épületek felújítása, karbantartása (az óvoda plafonját csak társadalmi munkában tudták átmenetileg biztonságossá tenni), de pénzük valójában semmire sincs.
Ivády Gábor polgármester közölte: a Lamperth Mónika belügyminiszternek címzett levelében azt sérelmezi, hogy hosszú évek óta nehéz helyzetben lévő településük a belügyminiszter keretéből egyetlen fillér támogatásban sem részesült. Ugyanakkor az Ivádhoz közeli kistelepülések önkormányzatai, amelyek szintén igényt nyújtottak be a keretre, pozitív elbírálásban részesültek: hatszázezer és négymillió forint közötti összeget kaptak. A polgármester megemlíti azt is, hogy a támogatott települések közül van olyan is, amelyik egyetlen intézményt sem tart fenn.
– Korábban is úgy érzékeltem, hogy a döntések erősen mellőzik az objektivitást, és a támogatott önkormányzatok, valamint az összegek mértéke sokkal inkább tükrözi a polgármesterek hovatartozását, de az még nem fordult elő, hogy egyetlen forintot sem kapott a településünk – szögezte le Ivády Gábor. – Nem lehet szubjektíven megítélni az önkormányzatokat, mert a számok és statisztikák döntenek. Ez pénzügy, és nem pártállás kérdése. Nem szabad a milliókat pofapénzként osztani – tette hozzá a polgármester.
Az ivádi polgármester valójában két levelet írt. Egyet a belügyminiszternek, egyet a térség szocialista országgyűlési képviselőjének, aki egyben a megyei közgyűlés elnöke is. Mint megtudtuk, a polgármesteri vélemény ilyen módon történő kifejezése szóba került a közmeghallgatáson is, ám a falubeliek egyetértettek a vezetőjükkel.
A működésképtelen önkormányzatok segítségként az idén 2,5 milliárd forintra számíthattak, az összeget a költségvetési törvényben meghatározott elvek szerint ítélték oda. A pályázatokat több lépcsőben bírálták el: elsőként a területi államháztartási hivatalok nézték át a jogosságát, ahonnan továbbították a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályához, majd a belügyminiszter szakemberekkel konzultálva döntött.
Az ivádi polgármester még nem kapott hivatalos választ a Lamperth Mónikának írt levelére. Azt mondja, pályázni fog ismét, s ha továbbra sem lesz számukra kedvező a döntés, minden egyes alkalommal újra levelet ír a belügyminiszternek.
***
Szegény települések: már nincs min spórolni

A 3200 magyarországi település csaknem egyharmada működésképtelen: fizetőképességüket kizárólag a különböző központi és miniszteri keretek segítségével tudják megőrizni. A települések egy része idén került nehéz helyzetbe, elsősorban amiatt, hogy a kormány nem biztosította a megemelt közalkalmazotti bérek fedezetét az önkormányzatok számára. A működésképtelen önkormányzatok száma jövőre minden eddiginél nagyobb mértékben nőhet.
Az önhibájukon kívül hátrányos gazdasági helyzetben lévő települések általában kis falvak, ahol a lakosságszám miatt olyan alacsony az önkormányzat bevétele, hogy a minimálisan szükséges kiadásokra sem futja belőle. A polgármesteri hivatal alkalmazottainak fizetésén, az iskolai és óvodai pedagógusok bérén, illetve az intézmények rezsijén ugyanis sehol nem lehet spórolni. A falvak egy része egyébként már nem is tart fenn iskolát és óvodát, illetve több helyütt körjegyzőségbe tömörülnek. Ez azt jelenti, hogy három-négy település közösen működtet egy polgármesteri hivatalt, tehát megoszlik közöttük a jegyző és a hivatali dolgozók fizetése, illetve a rezsiköltség.
Lamperth Mónika belügyminiszter egy sajtótájékoztatón korábban elmondta: jövőre az önkormányzatok mintegy 2500 milliárd forintot költhetnek el. Ennek fele azonban a helyhatóságok saját bevétele. Az összes költség jelentős része a bérekre és az intézmények működésére megy el. A kistelepülések helyzetét nehezíti az is, hogy a teljes önkormányzati szféra jövőre úgy jut harmincmilliárd forintnyi pluszhoz, hogy a 2004. decemberben esedékes 13. havi béreket 2005 januárjában fizetik ki. Ez egy néhány közalkalmazottat és köztisztviselőt dolgoztató faluban csak minimális pluszforrás egy évben.