A háború miatt hazánkban is óriási a gazdasági kár, hatalmas összegek emésztődnek fel

Amíg a háború havonta 226 milliárd forintot vesz ki a magyarok zsebéből, addig a gazdaság nem tud egészségesen működni.

A háború gazdasági kárai Magyarországra is begyűrűznek Fotó: AFP

– Négy éve tart az orosz–ukrán háború, ami nemcsak a fronton zajlik, hanem a folyamatos gazdasági károkban is tetten érhető: drágább energiában, drágább finanszírozásban, szűkülő piacokban. A Századvég számításaiból kiindulva a háború kezdete és 2026. február 24-e között a háború összesített terhe elérte a 10 827 milliárd forintot Magyarországon, ami családonként 2,7 millió forint. Ez a hatalmas összeg azt jelenti, hogy a GDP 3,6 százaléka tűnik el minden évben értelmetlenül – írta közösségi oldalán György László. 

A kormánybiztos jelezte: 

ennek az összegnek a szerkezete is nagyon beszédes. A legnagyobb tétel az energia: 6808 milliárd forint, vagyis a teljes kár nagyjából 63 százaléka. Ez a háború legnyersebb gazdasági lenyomata: amikor az energia drágul, minden termék és szolgáltatás költségoldala, így a fogyasztói ára is megemelkedik.

A második legnagyobb csatorna a kamatteher: 2963 milliárd forint, vagyis a teljes kár 27 százaléka. A háború a régió kockázati megítélésén keresztül drágítja a finanszírozást, ráadásul az energiaár-sokk inflációt is táplál, amire a jegybankok kamatemeléssel reagálnak. Itt nem elvont pénzügyi mechanizmusról van szó: ha magasabb a kamatszint, akkor az állam finanszírozása drágább, ami kevesebb mozgásteret hagy 

• beruházásra, 
• bérfelzárkóztatásra, 
• családtámogatásra, 
• vállalkozásfejlesztésre. 

Ugyanez a vállalati oldalon is igaz: a beruházások megtérülése romlik, a fejlesztések halasztódnak, a növekedés lassul. A kamatteher tehát nemcsak „költségvetési tétel”, hanem növekedési fék is.

A harmadik csatorna az exportkiesés: 1056 milliárd forint, az összkár tíz százaléka. Ez részben közvetlen piaci kiesés (szankciók, ellenlépések, bizonytalanság), részben közvetett hatás (logisztika, biztosítás, fizetési kockázat, ellátási láncok).

– Amíg tehát a háború havonta 226 milliárd forintot vesz ki a magyarok zsebéből, addig a gazdaság nem tud egészségesen működni: drágább a megélhetés, drágább a fejlesztés, és szűkül a mozgástér. Ezért a béke – mindamellett, hogy elsősorban létkérdés – gazdasági szükségszerűség is: a magyar családok, a magyar vállalkozások és a magyar munkahelyek védelmének feltétele – tette hozzá.