Az már az eddigi kutatásokból is egyértelműen kiderült, hogy bizonyos határértéken túl biztosan ártalmas az elektromágneses sugárzás, amely az emberi szervezet legelemibb részecskéiben, a sejtekben okozhat elváltozást. Az elektromos berendezések által keltett terhelést a tudomány a nem ionizáló sugárzások közé sorolta, s ma már kiemelt helyen kezeli. Nálunk az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézeten belül folynak ilyen irányú kutatások. A munkát Thuróczy György, a nem ionizáló sugárzások főosztályának vezetője irányítja. Persze az alacsony és magas frekvenciájú elektromos terek vizsgálata csak egy szelete mindannak, ami a területükhöz tartozik, hiszen a kutatások kiterjednek az állandó mágneses térre, az UV-sugárzásra, a látható és az infravörös fényre is.
– A technológiai fejlődésből adódó elektromos környezeti terhelés az előző negyven évben a háromszázszorosára nőtt – foglalja össze a lényeget a tudós. – A háztartási eszközök, a számítógép, a mobiltelefon, a rádió- és tévéadók által keltett újszerű, mesterséges – elektromágneses – sugárzásokról van szó, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Szeretnénk egy optimálisan egészséges környezetet teremteni, ám a technológia gondot okoz. Ezek az eszközök ugyanis a működésüknél fogva terhelik a környezetet. Létezik egy általános európai irányelv, amely arról szól, hogy bizonyos esetekben, amikor valamiről még nem tudunk eleget, de elterjedt a használata, az elővigyázatosság elvét alkalmazzuk. Még akkor is, ha a jelenlegi ismereteink szerint a megengedett határértékeken belül semmiféle egészségkárosodást nem okoznak. A vita most azon van, hogy ezt az elektromágneses sugárzásra is kell-e alkalmazni. Úgy tűnik, hogy a mérleg nyelve az igen felé billen.
Az elektromágneses terhelés nem raktározódik
– Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a mobiltelefon esetében javasoljuk: a készüléket kihangosítóval használják. Így legalább harmincszor kisebb a terhelés – mutatja saját fülhallgatóját a kutató. – A minket körülvevő, különböző frekvenciájú berendezések sugárzása összeadódik, tehát meg kell vizsgálni, hogy a terhelés a jelenlegi határértékeken belül van-e. Az egészségkárosodás a sugárzás jellegétől függ, de az erre érzékenyek vagy a határérték feletti dózisnak kitettek esetében – az állatkísérletek alapján – megváltozhatnak a sejtfolyamatok, fáradékonyság, idegrendszeri zavarok jelentkezhetnek, az erős sugárzás pedig elősegítheti a rák kialakulását. Az intenzív mikrohullám is káros, de a jelenleg forgalomban lévő mikrohullámú sütők biztonságosak, és sugárzásuk elenyésző. Az elektromágneses terhelés csak addig hat, amíg a sugárzás fennáll, vagyis nem raktározódik, mint egy toxikus anyag. Ha kikapcsoljuk az elektromos berendezéseinket, akkor a terhelés azonnal megszűnik.
– Ezért nem találó az erre alkalmazott elektroszmog kifejezés, hiszen azt sugallja, mintha ugyanolyan környezeti terhelést jelentene, mint az egészségre ártalmas kémiai anyagok – teszi hozzá Thuróczy doktor, aki szerint alig található olyan munkahely, ahol a sugárzás megközelítené vagy túllépné a megengedett határértékeket. Más értékek vonatkoznak a lakosságra és a munkahelyekre. Az utóbbiak esetében legalább ötször magasabb a határérték. Ennek oka, hogy az egyik ellenőrzött környezet, míg a másik nem. Egy munkahelyen lehet tudni, hogy hányan és kik dolgoznak, elvileg ismert az egészségügyi állapotuk, és pontosan mérhető a sugárterhelés. Az otthoni körülmények azonban nem ismertek, ott lehet gyermek, idős, beteg, nem tudható, hogy egyszerre hány elektromos berendezést használnak és mennyi ideig. A munkahelyeken a számítógépes monitorok esetében például némi átrendezéssel csökkenthető a terhelés, hiszen ezek a berendezések a hiedelemmel ellentétben nem a képernyő felőli oldalukon sugároznak erősebben, hanem hátul. Vagyis nem tanácsos egy helyiségben úgy elhelyezni az íróasztalokat, hogy valaki a monitor mögé kerüljön, és folyamatosan a hátát érje a sugárzás. Sokat számít a távolság is, hiszen a terhelés mértéke a távolság négyzetével csökken. Így bizonyos esetben tíz-húsz centiméterrel távolabb már nem mérhető az elektromágneses tér.
Ami a sokat használt és legelterjedtebb eszközöket illeti, azok között a számítógép elenyésző terhelést jelent a mobiltelefonokhoz képest. Ezek a készülékek ugyanis minden cellaváltásnál kommunikálnak az adóval, s ilyenkor megnő a sugárzás is. Ha pedig telefonálunk, a fülünket és a fejünket éri terhelés. Mivel a megengedett határérték más, ha az egész testre, és megint más, ha csak bizonyos testrészekre vonatkozik, ebben az esetben a fejünket maximum 2 W/kg érheti. Angliában és az USA-ban például a mobiltelefonokon már kötelező feltüntetni a készülék által okozott sugárzás nagyságát, az úgynevezett fajlagosan elnyelt teljesítményét (specific absorption rate). Ez a bizonyos SAR-érték általában 0,1 és 1,8 W/kg között van. Magyarországon például hétmillió mobilkészülék van, mindegyik egy wattot sugároz, ez összesen hét kilowatt teljesítményt jelent egy adott pillanatban. És minden ötszáz-ezer előfizetőre jut egy bázisállomás. Egy újfajta népegészségügyi problémával kell szembenéznünk, mivel a jelenség tömegeket érint. Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már évek óta összehangolt kutatást folytat az elektromágneses sugárzással kapcsolatban. Elindított például egy olyan a projektet, amelyben tizennégy ország – köztük az USA és Japán – vesz részt, s az epidemiológiai kutatások arra irányulnak, hogy a mobiltelefon okoz-e kóros elváltozást. A végső eredmények 2004-re várhatók, utána a WHO elemzi az összegyűjtött adatokat, majd 2005-ben kategorizálja a rádiófrekvenciás sugárzásokat a rákkeltő hatás szempontjából. Az alacsony frekvenciás – vagyis a hálózati áram által keltett – mágneses teret az Egészségügyi Világszervezet már besorolta, és lehetséges rákkeltőnek találta. Ami pedig a további kutatásokat illeti, egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy kutatás milyen cég felkérésére és finanszírozásával zajlik. Korábban ugyanis gyakran előfordult, hogy gazdaságilag érdekelt szolgáltatók vagy gyártók neves laboratóriumokat bíztak meg, hogy végezzenek kutatásokat, vizsgálják meg a terméküket, és adjanak véleményt.
– A szakma még a tudományosan korrekt végeredmény esetében is fanyalgott kicsit, ha a tanulmány végén elolvasta, hogy a vizsgálatot az érdekelt iparág képviselője támogatta – jegyzi meg a tudós. – Ezért Nyugat-Európában úgy döntöttek, hogy ilyen kutatásokat kizárólag állami szinten szabad végezni. Természetesen így is az ipar adja a pénzt, de az befolyik egy közös kasszába, amelyből az uniós projekteket támogatják. Emellett minden ország nagy összegeket áldoz a saját nemzeti kutatási programjára is. A WHO tudományos tanácsadó testülete – amelynek én is tagja vagyok – időről időre megnézi, mi történt a tudomány területén, ez milyen intézkedéseket igényel, valamint meghatározza a prioritásokat.
Szakemberek eltérő véleménye
Anglia például két különböző, több évig tartó, egyenként hétmillió fontos költségvetésű projektet indított el a rádiótelefonokkal kapcsolatos egészségügyi vizsgálatokra. De Németország tizenhétmillió, Franciaország hétmillió, Olaszország másfél millió eurót költ az elektromágneses sugárzás élettani hatásának kutatására. Magyarországon erre csak elhanyagolható költségvetési támogatás jut, ezért szinte csak olyan nemzetközi projektekben vehetünk részt, amelyek nem igénylik a hazai szerepvállalást. Igaz, a magyar tudósok és az OSSKI elismertsége révén szakembereink meghívással számtalan uniós kutatásban részt vesznek. De a legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekkel szerteágazó kísérletek folynak az intézetben is a mobiltelefon fülre, agyra, idegrendszerre gyakorolt hatásának megállapítására.
Ám pillanatnyilag úgy látszik, hogy az eddig közreadott eredmények korántsem egybehangzók. Az állatkísérletek ugyanis nem bizonyították egyértelműen, hogy az elektromágneses tér káros-e az egészségre. Márpedig a WHO definíciója szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem a jó közérzet, s ha valaki úgy érzi, hogy neki árt az elektromágneses sugárzás, akkor azzal foglalkozni kell. Mint ahogyan egyelőre még nem tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban hogyan kezeljük a gyerekeket, akiket jobban kell védeni. Rájuk feltehetőleg nem azok a határértékek vonatkoznak, amelyek a felnőttekre. Angliában finoman ugyan, de felszólították a szolgáltatókat, hogy fogják vissza magukat a gyermekeknek készülő reklámok tekintetében.
Jäckel Márta patológus főorvos szerint az általa ismert publikációk alapján nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy vajon az elektromágneses sugárzás veszélyes-e az emberre. A humánkísérletek nem megengedettek, az állatokon végzett kutatások viszont nem elég meggyőzők. De az utóbbi időben a szövettani vizsgálatok során azt tapasztalják, hogy a tumoros elváltozások másképpen viselkednek, mint korábban. Még az idősebb patológusok is gyakran találkoznak olyan esettel, amilyet korábban nem láttak. Sokkal bizarrabb sejtek jelennek meg olyan daganatokban, amelyek jól ismertek a tudomány számára. A patológus látja a szövettani metszeteket, de azt nem tudja megállapítani, hogy egy bizonyos betegséget vagy tumort elektromágneses sugárzás okozott-e.
Az tény, hogy Magyarországon évente körülbelül százezer ember hal meg, közülük harmincezren valamilyen rosszindulatú daganat következtében. Azt is tudjuk, hogy évről évre emelkedik a tumoros betegek száma, de ennek számtalan oka lehet. Hiszen az embert rengeteg környezeti hatás éri: a légszennyezés, az UV-sugárzás, a gén- és hormonkezelt, vegyszerezett, állományjavítókat tartalmazó táplálékok legalább hetven százalékban okolhatók a halálozásokért.
– A probléma gyökerét abban látom, hogy nem mindegy, ki finanszírozza a kutatást, és a megrendelő mit akar hallani. Olvastam egy kutatási eredményt, amely szerint a mobiltelefon használata értágulatot okoz. Egy másik azt mutatta ki, hogy az elektromágneses tér állatokban szarkómát, tüdő-, emlő- és májrákot okozhat, megint más kutatócsoport úgy találta, hogy változatos betegségeket okozhat például az agyban. Ezt sokan cáfolják. Megint mások azt mondják, hogy az ilyen sugárzó térben növesztett sejtek regenerációs képessége fokozódik, elősegíti a sebgyógyulást, és a pulzáló mágneses stimuláció hasznos lehet a lágyrészek gyógyulási folyamatában. Ezek mind friss eredmények. Érdekes hír volt, amely szerint a WHO anyagi támogatásával Genfben folytatott, ötéves kutatás eredményeképpen megállapították, hogy az eddigi vizsgálatok nem igazolták a mobiltelefon, a mikrohullámú sütő és az egyéb háztartási készülékek egészségkárosító hatásait. Sokan viszont úgy vélik, hogy a rák, az agyi funkciók romlása, a Parkinson-kór, a Alzheimer-kór, az AIDS, a hirtelen csecsemőhalál, de még az öngyilkosságok növekvő száma is összefüggésbe hozható az elektroszmoggal. A WHO-programban független szakértők végezték a vizsgálatokat, és igyekeztek gyakorlati útmutatót adni a kormányoknak, hogy milyen politikát alkalmazzanak ezekkel az új technológiákkal kapcsolatban. Németországban kapható például egy kicsiny, zsebben hordható készülék, amely méri az elektromágneses sugárzás erősségét, és hangjelzést ad, ha az túlzottan megnövekszik.
Halmozott hatások
A betegnek joga van ahhoz, hogy kijelentse, neki a mobiltelefon vagy a lakóhelye melletti nagyfeszültségű távvezeték okozta az egészségkárosodását, de a tudós vagy orvos nem jelentheti ki, hogy egy tumor azért jött létre, mert az illető sokat mobiltelefonált. Sokkal megfoghatóbb például az azbesztózis, amely kimutatható a tüdőben, és a tíztől negyven évig terjedő lappangási idő miatt 2013-ig még folyamatosan növekszik az azbeszt okozta rosszindulatú tumor miatti elhalálozások száma. Ám a többi sejtelváltozásról nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy az elektromosság vagy valami más okozta-e. Csak azt tudjuk, hogy nem árt az óvatosság. Bandics István radiológus-biofizikus viszont határozottan állítja, hogy az elektromágneses tér modulálja a sejtek közötti interkommunikációt, amely a biofoton által történik, és koherens sugárzást eredményez. A test mágneses mezejének is van frekvenciája, s az elektromosság ezt is megváltoztatja, ami betegségek kialakulásához vezethet. Konkrét vizsgálatok bizonyítják, hogy a tévé- és rádióadók, valamint a magasfeszültségű távvezetékek közelében élők között megnő a leukémiások és egyéb tumoros betegek száma. Megfigyelték, hogy magasfeszültségű távvezeték körül lévő búzatáblán kétszáz méteres sugarú körben kisebbek a búzaszemek, mint attól távolabb. Vagyis a külső megjelenési faktorok között az elektromágnesesség is súllyal esik a latba, s ha ezek halmozottan jelentkeznek, az biztosan káros az egészségre.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
