Nem csuklik mostanában? Hiszen a létszámleépítésekkel összefüggésben vélhetően sokan emlegetik önt.
– Nem. Tisztában vagyok ezzel, de az elbocsátásokkal kapcsolatban látni kell, hogy amikor Magyarország jelezte belépési szándékát az Európai Unióba, már lehetett tudni, hogy a külső határok belsővé válása miatt létszámleépítéssel kell majd számolnunk. Ennek most jött el az ideje.
– A kormányhatározat 808 ember sorsáról, „jövőjéről” döntött. Ön viszont korábban csak 300-400 fős leépítésről beszélt. Győzött tehát a politika a szakmaiság felett?
– Amikor parancsnok lettem, áttekintettük, mekkora lenne az ideális létszám, amellyel az EU-ba léphetünk. Akkor a jelenleginél valóban szerényebb mértékű leépítéssel számoltunk. Időközben változott a helyzet, ami azt jelenti, hogy nem lesz akkora tartalékunk, mint amekkorát terveztünk. Így nem lesz időnk kivárni a változásokat, hanem azonnal kell reagálnunk az új és újabb kihívásokra. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a megmaradó létszám is elegendő a feladatok ellátásához.
– Vámoskörökben arról hallani: a leépítések kapcsán arra is van példa, hogy a testületnél dolgozó házaspárok mindkét tagja utcára kerül. Miért nem voltak tekintettel a családok egzisztenciájára?
– Konkrét esetről nincs tudomásom, de elemi követelménynek tartom, hogy az ilyen esetekre odafigyeljenek a parancsnokok. Mindennek ellenére nem tartom kizártnak, hogy lesz ilyen eset a majdani belső uniós – szlovák, szlovén, osztrák – határszakaszon.
– A jövedéki területet meg kell és meg is akarják erősíteni. Miért kerülnek mégis e területről utcára az emberek?
– A megerősítés ténye összességében nem vonható kétségbe. Mivel azonban számít a tudás, a képesség, így a magasabb iskolával, gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező, eddig más területen dolgozóknak biztosítunk helyet.
– A létszámcsökkentés, a felmentés költségei hárommilliárd forintot jelentenek. Rendelkeznek az ehhez szükséges fedezettel?
– A jövő évi büdzsénkben az elbocsátandók bérének már nincs meg a fedezete. A felmentés költségeire külön alapot hozott létre a kormány, amely négyszáz pénzügyőr felmentéséhez szükséges keretösszeget tartalmaz. Ezért is kell elküldenünk négyszáz főt már az idén. A leépítés kettéválasztását az is indokolja, hogy a majdani uniós belső határainkon is fenn kell tartani a szolgálat mai létszámát, egészen jövő május elsejéig, a csatlakozásig.
– Ön nemrég felmentette a Budakörnyéki Vámhivatal parancsnokát. Pénzügyőrberkekben arról beszélnek, hogy a döntésnek két oka volt, ezek egyike egy plakát. A hivatalban kifüggesztett karikatúrán az egyik vámos hátsón billentette a másikat, s felettük „Éljen május 1.!” – az uniós csatlakozás dátuma, az elbocsátandók fekete napja – felirat szerepelt. Mások szerint a felmentés valós okát az jelentette, hogy a parancsnok összeveszett a pénzügyi tárca egyik munkatársának férjével. Mi az igazság?
– Ez újdonság számomra. A plakáttal kapcsolatban volt egy ilyen apró momentum, de senki nem gondolhatja komolyan, hogy a vámparancsnokot egy plakát miatt mentettem fel. Az igazság az, hogy a kollégáimmal áttekintettük a vezetők beosztását, s az új feladatok ismeretében döntöttünk a parancsnoki beosztások újraelosztásáról.
– Az elhíresült cukorügyben az ön elődje, Arnold Mihály vizsgálatot végeztetett. Ennek során felmentette a régióparancsnokot, s felajánlotta neki, hogy nyugdíjba vonulhat. A parancsnokváltás után azonban a régióparancsnok mégsem került el a testülettől, hanem a határfelügyeletre helyezték. A – sokak szerint – szakmai felelős, és a vizsgálatot végző Daróczi Ferenc dandártábornoktól Arnold megvonta az éves jutalom felét, amit később mégis megkapott, önt pedig bevételi főigazgatónak nevezte ki. Jó döntések voltak ezek?
– A vizsgálatról tudok, és a régióparancsnok ellen elrendelt fegyelmi eljárásról is. Azt azonban nem tudom, hogy elődöm mit ajánlott a régióparancsnoknak, s hogy egyáltalán felajánlott-e valamit neki. A korábbi régióparancsnok jelenleg valóban a határügyek területén dolgozik. Feladata a jövőbeli uniós belső határok ellenőrzésében az osztrák társszervekkel való együttműködés rendszerének a kialakítása. Ami Daróczi tábornokot illeti, az elődöm a vizsgálat idejére valóban visszatartotta a jutalmát, de mivel felelőssége semmilyen formában nem volt megállapítható, ezért azt kinevezésem előtt megkapta.
– Mi a helyzet a Zwack-üggyel? A VPOP Vegyvizsgáló Intézete – ahogy nyilván ön is tudja – 2001. november 30-án és 2002. február 15-én a Zwack Unicum Rt. egyes Éva vermut termékeit szakvéleményezte. Az intézet szakmai indokokkal alátámasztva adta meg a vámtarifaszámot. Mindennek ellenére a parancsnokság ezt a besorolást nem fogadta el, így a cégnek literenként csupán 115 forint jövedéki adót kellett fizetni, míg a vegyvizsgáló szakvéleményének elfogadása esetén 292 forintot kellett volna. Miért nem vették figyelembe a vegyvizsgáló véleményét?
– Az említett ügyben a helyes vámtarifaszám meghatározása céljából független vámszakértő bevonásával egyeztetések történtek a Pénzügyminisztérium és a VPOP illetékes főosztálya között, és ezt követően határoztuk meg a kérdéses termék vámtarifaszámát.
– A bevételek idén is teljesültek. Ennek megfelelően az elbocsátottak is kaptak jutalmat?
– Kemény munkával idén is sikerült megfelelnünk az elvárásoknak, teljesítenünk a bevételi tervünket. Akiket elküldünk, azok is részesültek anyagi elismerésben, hiszen ők is kivették a részüket a munkából.
– A jövő évtől csökkennek a vámbevételek. Milyen elvárásoknak kell majd megfelelnie a testületnek, hiszen nem lesz bázisév, amelyhez viszonyítani lehet a teljesítményt. Lesz jutalom jövőre is?
– Az ösztönzőrendszer 2004-ben is megmarad. Arról azonban még korai beszélni, hogy milyenek és mennyire teljesíthetők az elvárások.
– Az Orbán-kormány idején kezdődött meg a rendvédelmi szervek, fegyveres testületek tagjainak bérrendezése. Ön szerint napjainkban nem kellene javítani az állomány fizetésén?
– Való igaz, hogy az utóbbi években dinamikusan nőtt a kollégák bére. Ettől függetlenül nem hiszem, hogy manapság nagyon meg lennének fizetve. Éppen ezért úgy gondolom, a bérfejlesztést a jövőben tovább kellene folytatni.
– Lát-e összefüggést az anyagi megbecsültség és a korrupció között?
– Igen, szerintem fellelhető ilyen kapcsolat. A korrupció típusa viszont függ az anyagi megbecsülés mértékétől. Ennek ellenére mindenkit óvnék attól, hogy felnagyítsa ezt a kérdést. A magasabb bérekkel párhuzamosan szigorú követelményrendszert kell alkalmazni, hiszen eredményt igazából ezzel lehet elérni a korrupció elleni harcban.
– Az EU-ban az agrárszubvenciók és exporttámogatások ellenőrzése is az ön által vezetett testületre hárul majd. Lesz erre elegendő létszámuk és anyagi forrásuk?
– Kell hogy legyen. A feladat sikeres ellátásához új jogszabályokra is szükség van, hiszen jelenleg még csak egy kormányhatározat rendelkezik erről. Az elképzelésünk az, hogy a jelenleg utólagos vállalat-ellenőrzéseket végző állományt fogjuk e feladatra bevetni, s új munkatársakat is kiképezünk.
– Elég erre a januártól májusig terjedő időszak?
– Ennél sokkal több van még hátra. Mivel az utólagos ellenőrzéseket végezzük majd, így csak 2005-re kell készen állnunk a feladatra.
– Akkor nyolc hónapig kontroll nélkül lesz a terület?
– Nem erről van szó. Az ellenőrzési osztályon belül létrehoztam a központi szolgálatot, amely az uniós szabályoknak megfelelően végzi majd az ellenőrzések szervezését, s jövő év második felére tervezzük a végrehajtó állomány kiképzését.
– A csempészek mivel okozzák a legtöbb fejtörést a pénzügyőröknek?
– A csempészáruk között továbbra is az elsők között van a kábítószer. Komoly veszélyt jelentenek a magas adótartalmú termékekkel elkövetett visszaélések. Idetartoznak a kőolajtermékek, a cigaretták és a szeszes italok is. Ezenkívül van még néhány olyan neuralgikus pont, amely továbbra is fejtörést okoz.
– Mire gondol?
– Elsősorban a könnyűipari cikkekre, a textiltermékekre, az elektronikai berendezésekre, a számítógépekre és azok alkatrészeire, valamint a személygépkocsikra gondolok.
– Utóbbi kijelentésével meglepett. Pontosan mire utal?
– Bár korlátok közé szorult az illegális, értéken alul történő import, ám sajnos még ma is elég sok kiskapun gurulhatnak be az autók hazánkba. Tippeket azonban nem szeretnék adni.
– Visszatérve a textiltermékekre: mikor lesz rend a kínainak nevezett piacokon?
– Sokszor jelentett problémát, hogy a magyar és a kínai vámigazgatás között nem volt tökéletes a kapcsolat. A Kínai Népköztársaság vámszolgálatával ugyan van együttműködési megállapodásunk, ám ez sajnos nem terjed ki – a számunkra kritikus információra – a vámértékre, mert ezt a kínai vámszolgálat nem biztosítja részünkre. Probléma az is, hogy a kínai, a tajvani és a hongkongi árukat nehéz nyomon követni. Ugyanakkor látni kell, hogy ez évben e területen javulás következett be. A hazánkba behozott távol-keleti termékek esetében például az egy darabra meghatározott vámérték összege már közelít a reális értékhez.
– Mikor rendeződik majd a teherforgalom az osztrák–magyar határszakaszon?
– Nem csak vámügyről van szó. A határon több szervezet is működik: állategészségügy, mérlegelés, vámügynökség és az osztrák csendőrség. Ha ezek között valamelyik lazábban veszi és végzi a feladatát, akkor feltorlódik a sor, miközben mindenki a vámosokra mutogat.
– Magyarország is ráállt a számítógépes, nem papíralapú vámkezelésre. Korábban voltak olyan vélemények, hogy a vámszolgálat szerveréhez illetéktelenek is hozzáférhetnek. Nem jelent ez majd komoly veszélyt?
– A számítógépes behatolás nem lett bizonyítva. Azt azonban valóban nem lehet kizárni, hogy amit ember alkotott, ahhoz hozzá is tud férni. Ugyanakkor megfelelő kontrollal kizárható a hac-kertámadás. Egyébként a tranzitrendszerrel kapcsolatban eddig nem merült fel probléma. Sőt, az indulás olyan jól sikerült, hogy a papír–on-line szállítmánymozgások arányában a rendszert használó húsz ország közül Magyarország már a hatodik. Vagyis elfogadottá vált a világháló, s e rendszer használata.
– Az uniós csatlakozás után a vámbevételek 25 százaléka maradhat a tagországoknál. Felkészült hazánk a szállítmányozók, importőrök kiszolgálására, vagy ennek az egynegyed résznek is búcsút inthetünk?
– Azt gondolom, hogy a felkészülés jól halad. Elsősorban az informatikai hátteret kell megteremtenünk, ez márciusra elkészül, a tesztelés pedig áprilisban lesz.
– Az általános illetékességi szabályokból kiindulva nemcsak Magyarországon lehet majd vámkezelést kérni, hanem az Európai Unió területén bárhol. Mik az esélyeink?
– Bizakodók lehetünk. Alapesetben ugyanis a külső határokon vagy a célországban kérik az importőrök a vámkezelést. A vámkezelés helyszínének kiválasztásában fontos szempont a nyelv. A magyar importőrök, vállalkozók szívesebben használják a magyar nyelvet, így nagy valószínűséggel itt vámoltatnak majd.
– Mi a helyzet a multikkal?
– Azoknál a vállalatoknál, vállalkozásoknál, amelyeknél a kommunikáció világnyelven zajlik, nem okoz problémát, ha az árut valamely más EU-tagországban kell vámkezeltetni, élesebb versenyre kell számítanunk. Így elképzelhető, hogy egy Rotterdamon vagy Amszterdamon keresztül érkező terméket ott vámkezeltetik majd az importőrök. Ez viszont felvet egy újabb kérdést: nem lenne cél-szerű, ha a magyar vámigazgatás elfogadna más nyelveken kiállított vámnyilatkozatot is?
Nagy János
Budapesten született 1956. április 17-én. A középiskolát Nagykőrösön, az Arany János Gimnáziumban végezte. Egyetemi diplomát a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett. Vámszakmai képesítése: közép- és felsőfokú vámszaktanfolyam, tanult az USA-ban, Kanadában és Ausztriában is. Szakmai pályafutását 1980–85 között a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán a jogi és nemzetközi osztályon előadóként kezdte, majd 1985–89 között a nemzetközi csoport vezetője. Ezt követően a jogi és nemzetközi osztály helyettes vezetője, 1991. szeptembertől decemberig a nemzetközi főosztály vezetője. Egy évvel később, 1992. januártól 1996. év végéig országos parancsnokhelyettes, majd 1997. januártól 2001. december 31-ig a Vámvilágszervezet igazgatóhelyettese a brüsszeli titkárságon. Múlt év március 1-jétől a Pénzügyminisztérium európai csalásellenes hivatal magyarországi koordinációs irodájának, míg ez év január 27-től az országos parancsnoki kinevezéséig a pénzügyi ellenőrzések főosztályának megbízott vezetője. Angol, francia és orosz nyelven beszél közép- és felsőfokon. Nős, felesége okleveles közgazdász, rendszerszervező. Két gyermek édesapja.
