Az elnökség elemezte a párt és a koalíció választási szereplését, s úgy értékelte, hogy ha nem is lépték át a parlamenti küszöböt, helytálltak. A tizenhárom kieső pártból csak az Együtt a toleranciáért volt versenyben, s 4,28 százalékot ért el, a többi kieső pedig a két százalékig sem jutott – részletezi a közlemény. „A választások egyik következménye, hogy a vajdasági magyarságnak új helyzettel kell szembenéznie. Ebben a helyzetben az egyik párt azt ajánlja, hogy a magyar pártok ne is igyekezzenek parlamenti mandátumokat szerezni. Lehet, hogy könnyebb félreállni, mint tovább küzdeni, de a VMSZ nem ezt az utat választja. Európában képviselői mandátumban gondolkodik, aki érdeket akar védeni. Mi európai orientáltságú párt vagyunk. Kitartunk” – áll a közleményben. Az elnökség szerint a vajdasági magyarság képviselete továbbra is biztosított a vajdasági parlamentben és a végrehajtó tanácsban.
Kasza József már előző nap értékelte a kisebbségi és regionális pártok választási szövetségének szereplését.
*
Kiderült, hogy a pártvezetés nem a VMSZ teljesítményével elégedetlen. Mint Kasza közölte, pártja összesen nyolcvanezer szavazatot szerzett, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a horvát pártok is begyűjtötték azokat a szavazatokat, amelyekre számíthattak. Tehát nem a Vajdaságban volt a probléma, még akkor sem, ha a tartományban is – sőt ott fokozottan – érezhető a szélsőségesek térhódítása. Nem jól szerepelt a koalíció Szandzsákban, Rasim Ljajic körzetében, ahol a másik szandzsáki muzulmán párt elhódította a szavazatokat. A Demokrata Párt ugyanis Sulejman Ugljanin muzulmán vezetőt a listájára vette. Ha a Vajdasági Reformistákkal szövetkeztek volna, akkor esetleg átlépik a parlamenti küszöböt, ám erre Kasza kijelentette, hogy olyan párttal, amellyel programjaik eltérnek, s amely politizálásában következetlen, nem társulnak. Felrótta, hogy Belgrádban mindössze fél százalékot kapott egy ilyen programmal induló szövetség, Közép-Szerbiában pedig alig másfelet. Szerinte ez is mutatja, hogy Szerbiában mennyire fontosak az emberi és kisebbségi jogok, a polgári értékek. Kasza szerint a mostani helyzet a fiatalok újabb elvándorlási hullámát indítja el, mert nekik már nincs türelmük kivárni, hogy Szerbia megtalálja a fejlődés útját. Kasza az újvidéki Dnevniknek nyilatkozva választási eredményüket a demokrácia barométerének nevezte. Szerinte lelassulnak a reformok, s feszültség alakulhat ki a nemzetközi közösség és Szerbia között, az ország bizonyos értelemben nemzetközi zárlat alá is kerülhet. Kasza a sajtóértekezleten is marginális pártnak nevezte az Ágoston vezette VMDP-t. A két párt közötti erőviszony a mostani választások szerint 9 az 1-hez, mondta Kasza, s az esetleges jövőbeni együttműködésre vonatkozó kérdésre kerek perec kijelentette, hogy nincs többé tárgyalnivalója olyan párttal, amely annyira lealacsonyodott, hogy egy másik magyar pártot akart megbuktatni.
A VMDP sajnálja, hogy a választásokon nem jött létre a Vajdasági Magyar Pártok Koalíciója. Igaz, az ötszázalékos parlamenti küszöb miatt a koalíció nem jutott volna mandátumhoz, de a begyűjtött magyar szavazatok alapján legitimen képviselhetné a vajdasági magyarok alapérdekeit. Elsősorban a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmet Budapest felé, s a magyar (perszonális) autonómiára és a kisebbségek számarányának megfelelő parlamenti képviseletre vonatkozó követelést Belgrád felé.
A választásokon bebizonyosodott a VMDP azon állítása is, miszerint a regionális és a kisebbségi pártok összefogása sem hozhatott eredményt. Az Iszakov- és a Csanak–Kasza–Ljaljic-féle koalíciók együtt sem érték el az ötszázalékos választási küszöböt. A VMDP úgy látja, hogy a rendkívüli választások eredményei nem járultak hozzá a súlyos szerbiai politikai válság feloldásához.
Eljött az ideje annak, hogy a vajdasági magyar politikai elit értékrendjében a képviselői mandátumok és az azzal járó mentelmi jog utáni hajszát, netán a végrehajtó hatalomban való engesztelő céllal felajánlott részvételt valóban a közösség alapérdekeiért folytatott küzdelem váltsa fel – fogalmazott a VMDP közleménye. A VMDP a legrövidebb időn belül a nyilvánosság elé lép egy, a Vajdasági Magyar Koalíció megalakítására vonatkozó elképzeléssel.
Tanulságok
A szerbiai választásnak van egy üzenete Irak számára: a diktátorokat mindig saját hazájukban kell bíróság elé állítani – írja tegnapi számában a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása (WSJE). A lap szerint Szerbia erőszakos nacionalistái hálásak lehetnek az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszékének, mert annak lassúsága szerepet játszott a nacionalista erők vasárnapi előretörésében. A világ azt remélte, hogy a törvényszék gyorsan megbünteti azokat a szerbeket, akik a legnagyobb szerepet játszották a boszniai és koszovói etnikai tisztogatásokban, ám ehelyett a hágai bíróság eljárásainak lassúsága egyfajta szószéket biztosított a vád alá helyezetteknek, köztük Szlobodan Milosevics volt szerb elnöknek. Szószéket, amelyről nap mint nap azt hirdethetik otthoni követőiknek, hogy ők a Szerbia elleni nemzetközi gyűlölet áldozatai. „Így a szerbiai nacionalisták szemében ezek a megbukott, kisstílű gengszterek mártírokká váltak” – írja a WSJE, hozzátéve: ez is szerepet játszott abban, hogy Milosevics szocialistái 22 helyet szereztek a 250 tagú szerbiai törvényhozásban, s a radikálisok – akiket a szintén Hágában őrzött Vojiszlav Seselj vezet – 81-et. (MTI)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség