Rácz János, a község polgármestere november 17-én, a Magyar Tudományos Akadémián jelentette be, hogy Verseg is harcba száll a lerakó befogadásáért. Felkérésére Szépvölgyi János professzor, a tudományos akadémia Anyag- és Környezetkémiai Kutatólaboratóriumának igazgatója ismertette a tervezett beruházást. Ebből többek között az derült ki, hogy a lakossági lerakó mellé egy a plazmatechnológiával működő hulladékégető is épülne, amiről elmondta, hogy ilyen eljárás egyáltalán nem ismeretlen, szerte a földtekén száznál is több ilyen üzem működik már. Egyesekben veszélyes vegyi, másokban haditechnikai anyagokat ártalmatlanítanak. A www.dashofer.hu internetes szaklap tudósítása szerint a professzor azt is elmondta, hogy Versegen a dunaújvárosi Dunaferrnél keletkező, magas nehézfém- tartalma miatt veszélyes hulladéknak számító fémiszapot égetnék el, évente mintegy negyvenezer tonnás mennyiségben.
Rácz János a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „a település kezdeményezi az európai uniós pályázat olyan módosítását, hogy a hulladéklerakó egy plazmás feldolgozóművel bővülhessen.”
Csakhogy Donáth Béla, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejlesztési igazgatója, a 99 település lakossági hulladékkezelési problémájának megoldására irányuló 6,6 milliárd forintos beruházás szakmai felügyelője a Népszabadság november 26-i számában egyértelműen kijelentette: az Európai Unió nem fogadja el az eredeti koncepcióban nem szereplő égetést. Márpedig az EU ISPA-kerete hárommilliárd forinttal járulna hozzá a régió hulladékos programjához.
Donáth Béla más sajtónyilatkozatában azt is leszögezte, hogy a plazmaégetést eddig elsősorban kis tömegű, nagy veszélyességű hulladékoknál alkalmazták. Települési szilárd hulladék esetében nincsen kielégítő dokumentáció az eljárásról.
Hasonlóképpen vélekedett Szamek Zsolt, a régiós beruházás befektetője, az ASA Hungária Kft. projektvezetője, egyben az önkormányzatok önrészesedését átvállaló, s a hulladékos rendszer működtetésére létrejött Börzsöny–Cserhát Kft. ügyvezetője. – Nem vagyok a plazmaégetés szakértője, de annyit bizonyosan kijelenthetek, hogy ezt az eljárást olyan toxikus anyagok elégetésére dolgozták ki, amelyek esetében nem a költség, hanem a tökéletes ártalmatlanítás az elsődleges – mondta el a Magyar Nemzetnek. Kifejtette: ha a lakossági és a veszélyes hulladék kezelését összekeverik, akkor kérdéses, hogy a lakók valójában miért is fizetnek majd szemétdíjat. – Mindenesetre a társuló önkormányzatok és a Börzsöny–Cserhát Kft. szerződése nem szól égetésről, s a kft. a versegi helyszínről semmiféle tárgyalást nem folytatott – adott magyarázatot felvetésünkre, miszerint az ASA a versegi népszavazás előtt nem tartott szakmai fórumot, szemben a legtöbb korábbi helyszínnel. Szamek Zsolttól megtudtuk, hogy pillanatnyilag a régió 99 önkormányzatából 36 csatlakozott a hulladékos társuláshoz. Elárulta azt is, hogy égetőmű nélkül a versegi lerakóval szemben nem lenne kifogása, s a két további helyszínt, a romhányit és a hévízgyörkit is elfogadhatónak tartja.
Sárközi György, Verseg volt polgármestere, a lerakóépítés ellenzője lapunak úgy vélekedett: a szomszédos Kartal már népszavazáson elvetette, hogy lerakó létesüljön, de a versegi lakosságot félrevezeti a helyi önkormányzat. Rámutatott: a versegi helyhatóság tízhektáros földet kínál a létesítményhez, holott nem rendelkezik földtulajdonnal, csak állami vagy magántulajdonban lévő területekkel. – A polgármester ráadásul azt íratja a szavazólapokra, hogy egy európai uniós szabványnak megfelelő hulladékfeldolgozó és égetőmű épül, pedig tudvalevő, hogy az ISPA-programmal nem támogatnak hulladékégetőt – hangsúlyozta az egykori polgármester, aki megjegyezte: a szeméttelep befogadása érdekében még lakásokat is ígértek a Verseghez tartozó tanyavilág lakóinak. Sárközi György ezért péntek délután hat órára egy tiltakozó fórumot hirdetett meg a településen, ahová meghívta a környék polgármestereit is.
origo.hu
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen
