Sorozatos rendzavarások és botrányok kísérték azt a valkói népszavazást, amelyben a helyiek végül úgy döntöttek, hogy befogadják a környék 99 településének szemetét befogadó hulladéklerakót. A település 1750 szavazásra jogosult polgára közül 897-en adták le voksukat, ebből 658-an mondtak igent a hulladéklerakó építésére.
A szavazás előtti napokon a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom (MÖOM) tagjai és a Magyarországi Zöld Párt (MZP) aktivistái is megjelentek a helyszínen, de teljesen eltérő stílusban agitáltak. Míg az MZP patkányokat ábrázoló szóróanyagokkal riogatott, a MOÖM tájékoztató fórumot kívánt tartani, de ezt szerintük az önkormányzat minden áron meg akarta akadályozni. Gyenge Zsolt, aki a MOÖM alapító tagja, úgy véli: kihasználták a valkói romák kiszolgáltatott helyzetét és szegénységét, és így vették rá őket a projekt megszavazására. A környezetvédő meglátása szerint ezzel egy új jelenség jelent meg a nagyberuházások érdekeit képviselők módszerei között, amelyet leginkább az „ökológiai rasszizmus” kifejezéssel lehet jellemezni.
A mozgalom másik alapítója, Csuja László is úgy tartja, hogy a szemétlerakóról szóló vasárnapi népszavazáson, és az előtte megtartott környezetvédelmi fórummal kapcsolatosan jogtalanságok sorozatát követték el a helyi önkormányzat részéről, és előfordult egy bűncselekmény is. A környezetvédő állítja, hogy Juhász Mihályné jegyző nem biztosított termet a népszavazás előtti rendezvényük megtartásához, így kénytelenek voltak a közterületen fórumot tartani. A köztéri fórumon tíz-tizenöt illuminált rendzavaró jelent meg, akik a helyiek tájékoztatása szerint reggel óta ingyen ittak az egyik közeli kocsmában. A rendezvényt kolompokkal, tojásdobálással akadályozták meg. Csak egy idő után rendeződött a helyzet, és Illés Zoltán fideszes képviselő Gyenge Zsolt társaságában kis csoportokban beszélgetésekbe kezdett a helyiekkel.
Vasárnap, a szavazás napján a valkóiak felhívták Csuja Lászlót telefonon, hogy – amint lapunknak beszámolt róla – a szavazókör előtt önkormányzati képviselők hangosan agitálnak a lerakó mellett. Az előzetes információk szerint a szónoklók között volt Balázs Zoltán képviselő is, aki a helyszínre érkező Csuja fiának kezéből kitépte a videokamerát, amellyel felvételeket kívánt készíteni a kampánycsend megsértéséről. A környezetvédő feljelentést tett a gödöllői rendőrkapitányságon, ahol azóta már átadták a kamerát. A MOÖM képviselője a helyi választási bizottságnál kérelmezte a népszavazás eredményének megsemmisítését is a szabálytalanságok miatt. Többek között arra hivatkozott, hogy nem jelezték előre 35 nappal a népszavazás megtartását, és a jegyző aláírta a képviselő-testület állásfoglalását, amelyben a lerakó elfogadását javasolják. Szerinte szabálytalan volt az is, hogy a választási bizottságban és a szavazatszámlálók között nem voltak ellentétes nézőpontot képviselő személyek.
A zöldek szerint érthetetlen, hogy miért keresnek újabb és újabb helyszínt a nagyberuházásnak, amikor a minisztérium képviselői már elismerték, hogy a meglévő lerakók bővítése is elegendő lenne a projekt megvalósításához. Úgy látják: az erre létrejött önkormányzati társulás cégében, a Börzsöny–Cserhát Kft.-ban résztulajdonos osztrák hulladékkezelő cég ragaszkodhat az új lerakó megépítéséhez. (Ismeretes, hogy a másfél millió köbméteres, óriási szeméttelep befogadását öt település lakossága elutasította, mielőtt Valkón a igent mondtak rá.)
– Nem mi kerestünk új helyszínt, hanem a település jelentkezett, hogy népszavazást tartana a kérdésben – közölte Donáth László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejlesztési igazgatóságának vezetője. Elmondta: nemrég az Európai Unió képviselőivel folytatott Brüsszelben tárgyalásokat a projektről, és olyan megállapodás született, hogy a magyar fél benyújthat módosító javaslatokat, de a tenderkiírásban szereplő eredeti, jövő év decemberi határidőnek megfelelően kell elkezdeni a beruházást. A szakember lapunknak elismerte, hogy nincs szükség ilyen kapacitású lerakó megépítésére, és figyelembe kell venni a meglévő lerakók bővítésének lehetőségét is. Hozzátette azonban, hogy az EU nem fogadja el a pályázatot, ha abban jelentős eltérés szerepel az eredeti tervekhez képest, és így elveszhet a hatmilliárd forintos hazai és EU-támogatás.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a valkói helyszín a pályázatban szereplő projektterületen kívül esik, és egy természetvédelmi terület határán, a vezető kijelentette: Valkó is csak egy lehetőség a sok közül, minden megoldást meg kell vizsgálni, és a gazdaságossági, valamint a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve lehet dönteni a megvalósításról. Megjegyezte: előfordulhat az is, hogy csak a már meglévő lerakókat bővítik a térségben, de szerinte szükség lesz új kapacitás létrehozására is. Donáth tájékoztatása szerint a valkói eredménytől függetlenül még két bejelentkező településen is népszavazást tartanak a lerakó befogadásáról a közeljövőben, Versegen aranyvasárnap, Hévízgyörkön pedig december 28-án voksolnak majd. Lapunk úgy értesült, hogy a Bánki-tó közelében lévő Romhány a következő helyszín, ahol szintén népszavazás lesz.
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen