Ökológiai rasszizmus áldozatai a valkóiak?

Ökológiai rasszizmusnak nevezte a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom azt a módszert, ahogyan szerintük befolyásolták a valkóiakat az Északkelet- Pest megyei hulladéklerakó befogadásáról szóló népszavazáson. Mint ismert, a településen vasárnap igent mondtak a létesítmény befogadására, de a környezetvédők az eredmény megsemmisítését követelik.

2003. 12. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sorozatos rendzavarások és botrányok kísérték azt a valkói népszavazást, amelyben a helyiek végül úgy döntöttek, hogy befogadják a környék 99 településének szemetét befogadó hulladéklerakót. A település 1750 szavazásra jogosult polgára közül 897-en adták le voksukat, ebből 658-an mondtak igent a hulladéklerakó építésére.
A szavazás előtti napokon a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom (MÖOM) tagjai és a Magyarországi Zöld Párt (MZP) aktivistái is megjelentek a helyszínen, de teljesen eltérő stílusban agitáltak. Míg az MZP patkányokat ábrázoló szóróanyagokkal riogatott, a MOÖM tájékoztató fórumot kívánt tartani, de ezt szerintük az önkormányzat minden áron meg akarta akadályozni. Gyenge Zsolt, aki a MOÖM alapító tagja, úgy véli: kihasználták a valkói romák kiszolgáltatott helyzetét és szegénységét, és így vették rá őket a projekt megszavazására. A környezetvédő meglátása szerint ezzel egy új jelenség jelent meg a nagyberuházások érdekeit képviselők módszerei között, amelyet leginkább az „ökológiai rasszizmus” kifejezéssel lehet jellemezni.
A mozgalom másik alapítója, Csuja László is úgy tartja, hogy a szemétlerakóról szóló vasárnapi népszavazáson, és az előtte megtartott környezetvédelmi fórummal kapcsolatosan jogtalanságok sorozatát követték el a helyi önkormányzat részéről, és előfordult egy bűncselekmény is. A környezetvédő állítja, hogy Juhász Mihályné jegyző nem biztosított termet a népszavazás előtti rendezvényük megtartásához, így kénytelenek voltak a közterületen fórumot tartani. A köztéri fórumon tíz-tizenöt illuminált rendzavaró jelent meg, akik a helyiek tájékoztatása szerint reggel óta ingyen ittak az egyik közeli kocsmában. A rendezvényt kolompokkal, tojásdobálással akadályozták meg. Csak egy idő után rendeződött a helyzet, és Illés Zoltán fideszes képviselő Gyenge Zsolt társaságában kis csoportokban beszélgetésekbe kezdett a helyiekkel.
Vasárnap, a szavazás napján a valkóiak felhívták Csuja Lászlót telefonon, hogy – amint lapunknak beszámolt róla – a szavazókör előtt önkormányzati képviselők hangosan agitálnak a lerakó mellett. Az előzetes információk szerint a szónoklók között volt Balázs Zoltán képviselő is, aki a helyszínre érkező Csuja fiának kezéből kitépte a videokamerát, amellyel felvételeket kívánt készíteni a kampánycsend megsértéséről. A környezetvédő feljelentést tett a gödöllői rendőrkapitányságon, ahol azóta már átadták a kamerát. A MOÖM képviselője a helyi választási bizottságnál kérelmezte a népszavazás eredményének megsemmisítését is a szabálytalanságok miatt. Többek között arra hivatkozott, hogy nem jelezték előre 35 nappal a népszavazás megtartását, és a jegyző aláírta a képviselő-testület állásfoglalását, amelyben a lerakó elfogadását javasolják. Szerinte szabálytalan volt az is, hogy a választási bizottságban és a szavazatszámlálók között nem voltak ellentétes nézőpontot képviselő személyek.
A zöldek szerint érthetetlen, hogy miért keresnek újabb és újabb helyszínt a nagyberuházásnak, amikor a minisztérium képviselői már elismerték, hogy a meglévő lerakók bővítése is elegendő lenne a projekt megvalósításához. Úgy látják: az erre létrejött önkormányzati társulás cégében, a Börzsöny–Cserhát Kft.-ban résztulajdonos osztrák hulladékkezelő cég ragaszkodhat az új lerakó megépítéséhez. (Ismeretes, hogy a másfél millió köbméteres, óriási szeméttelep befogadását öt település lakossága elutasította, mielőtt Valkón a igent mondtak rá.)
– Nem mi kerestünk új helyszínt, hanem a település jelentkezett, hogy népszavazást tartana a kérdésben – közölte Donáth László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejlesztési igazgatóságának vezetője. Elmondta: nemrég az Európai Unió képviselőivel folytatott Brüsszelben tárgyalásokat a projektről, és olyan megállapodás született, hogy a magyar fél benyújthat módosító javaslatokat, de a tenderkiírásban szereplő eredeti, jövő év decemberi határidőnek megfelelően kell elkezdeni a beruházást. A szakember lapunknak elismerte, hogy nincs szükség ilyen kapacitású lerakó megépítésére, és figyelembe kell venni a meglévő lerakók bővítésének lehetőségét is. Hozzátette azonban, hogy az EU nem fogadja el a pályázatot, ha abban jelentős eltérés szerepel az eredeti tervekhez képest, és így elveszhet a hatmilliárd forintos hazai és EU-támogatás.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a valkói helyszín a pályázatban szereplő projektterületen kívül esik, és egy természetvédelmi terület határán, a vezető kijelentette: Valkó is csak egy lehetőség a sok közül, minden megoldást meg kell vizsgálni, és a gazdaságossági, valamint a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve lehet dönteni a megvalósításról. Megjegyezte: előfordulhat az is, hogy csak a már meglévő lerakókat bővítik a térségben, de szerinte szükség lesz új kapacitás létrehozására is. Donáth tájékoztatása szerint a valkói eredménytől függetlenül még két bejelentkező településen is népszavazást tartanak a lerakó befogadásáról a közeljövőben, Versegen aranyvasárnap, Hévízgyörkön pedig december 28-án voksolnak majd. Lapunk úgy értesült, hogy a Bánki-tó közelében lévő Romhány a következő helyszín, ahol szintén népszavazás lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.