Privatizációs előny csak nagy halaknak

Több ezer kis- és középvállalkozó látta kárát a kilencvenes évek átláthatatlan és vitatott privatizációjának, mivel a nagy állami vagyonok értékesítésekor nem kaptak lehetőséget elővásárlási jogukra, kártérítésre pedig azóta sem számíthatnak. Éppen ilyen ügyben tart hónapok óta egy olyan per, amely végeredményétől függetlenül rávilágít a privatizációs visszaélésekre és a kisvállalkozók kiszolgáltatott helyzetére.

Kikerült az állam tulajdonából egy társaság, értékesítették a részvényeit, az ingatlan azonban nem tartozott a vagyontömeghez, a jogi sorsában nem történt változás – nagyjából így foglalható össze a csepeli bíróság egyik legutóbbi döntése, amelyben első fokon nem adott helyt egy kisvállalkozó keresetének, aki a szerződésben foglalt elővásárlási jogára hivatkozott, amikor az általa vélt jogos tulajdonra, majd kártérítésre tartott igényt. A bíróság a precedensértékű perben azonban egy nagyvállalatnak, illetve az ÁPV Rt.-nek adott igazat, a másodfokú döntés a Fővárosi Bíróság dolga lesz.
Már tartott a bírósági per, amikor megakadályozták a Hungarocamion Rt. Nagykőrösi úti telephelyén, hogy a vendéglátó-ipari helyiség üzemeltetője belépjen addigi munkahelyére, majd értékes ingóságait, árukészletét magával vigye. A Hungarocamion Rt. – amely jelenleg a Waberer’s-csoport tulajdonához tartozik – biztonsági alkalmazottai ezt azzal indokolták, hogy a vállalkozó jogcím nélkül tartózkodott a telephelyen, hiszen a cég korábban felbontotta vele a bérleti szerződést. Az épületben levő büfé üzemeltetésére idén nyáron új bérleti szerződést kötött a Hungarocamion Rt. egy másik vállalkozóval. A bíróság egészen mostanáig nem határozott arról, hogy a Hungarocamion felbonthatta-e egyáltalán a korábbi bérleti szerződést, hiszen a felperes – aki a büfét mindeddig üzemeltető maglódi vállalkozó – elővásárlási joga révén már régen birtokba vehette volna a vitatott helyiséget.
Az ügy az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, az előprivatizáció idejére. Az állam a bevett gyakorlat szerint – mivel még nem voltak tisztázottak a privatizációs viszonyok – a gyors bevétel reményében elvonta az adott társaságtól a tulajdont, másrészt értékesítette a bérleti jogot.
Ebben az esetben a Nagykőrösi úti ingatlant elvonták a MÁV Utasellátó Vállalattól a Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalathoz, a büfére vonatkozó tízéves bérleti jogot – amit a Hungarocamion kötött a vevővel 1992 márciusában – viszont értékesítették a vállalkozónak. (Ezért a pénzért akkoriban egy teljes ingatlant lehetett volna vásárolni.) A tízéves bérleti szerződésben viszont szerepelt: ha az ingatlant, amelyben az üzlet is működik, privatizálják, akkor a vevőt elővásárlási jog illeti.
A privatizációt az időközben megszűnt Állami Vagyonügynökség utóda, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a kilencvenes évek második felében a Horn-kormány idején lebonyolította. A Hungarocamion Rt. részvényeinek többségét a HC Invest Szállítmányozási Kft. vásárolta meg, beleértve a bérleti joggal érintett ingatlant is. A Hungarocamion időközben egyesült a Volán Tefuval, a főtulajdonos jelenleg a Waberer’s-csoport.
A felperes vállalkozó szerint (az alperesek: az ÁPV Rt., a Hungarocamion Rt. és a HC Invest Kft.) a vendéglátó-ipari helyiséggel kapcsolatos elővásárlási jogát többszörösen megsértették, mivel az ingatlant az ő megkeresése és értesítése nélkül értékesítették. A privatizáció óta eltelt időszakban díj ellenében továbbra is bérlőként üzemeltette a helyiséget, mígnem a Hungarocamion Rt. 2002. július 26-án felbontotta a szerződést. Az elővásárlási jog nyilvánvaló megsértése miatt azonban a vállalkozó keresetet nyújtott be Budapest XX., XXI., és XXIII. kerületi bíróságain még a felmondás előtt. A vállalkozó ugyanis értesült a privatizációs előkészületekről, majd magáról az eladásról, ám a szerződésben foglalt elővásárlási joga ellenére, többszöri megkeresésére sem álltak vele szóba a Hungarocamion Rt. és az ÁPV Rt. illetékesei.
A Hungarocamion Rt. az önkéntes birtokba vételről mindössze annyit közölt, hogy a vállalkozóval nem volt érvényes jogviszonyuk, jogcím nélkül tartózkodott a büfében, így oda őt nem engedik vissza. A cég jogásza a bíróság döntésével kapcsolatban azt nyilatkozta lapunknak, hogy nem idegenítették el az ingatlant, mindössze a Hungarocamion Rt. részvényeit privatizálták, de arra nem volt a felperesnek elővásárlási joga. Az ingatlan jogi sorsában nem volt változás – közölte a szakember.
A vállalkozó ügyvédje viszont úgy vélekedett, hogy a részvényátadás a privatizáció egyik formája, ezt a bíróság nem volt hajlandó elfogadni. A bérleti szerződés – amelyben a vállalkozó elővásárlási joga szerepel – viszont privatizációról ír, ami időközben megtörtént. Az ingatlan a Hungarocamion vagyontömegéhez tartozik, ami kikerült az állam tulajdonából.
Az ügy további pikantériája, hogy a jogi folyamat során a vállalkozó a tulajdonra vonatkozó igényét kártérítésre változtatta. Ennek az volt az oka, hogy a tulajdonjogi igény érvényesíthetetlenné vált, mivel a részvény fogalmát nem tudták tisztázni a felek a bírósági eljárás során. A tulajdonjogi igényt így meg kellett változtatni.
Jogászok véleménye szerint ez az eset is rávilágít a privatizációs visszaélésekre, aminek szerény számítások szerint is több ezer kisvállalkozó látta kárát. Ebben a rendezetlen helyzetben hiába fordultak a sértettek jogorvoslathoz, az állam minden probléma nélkül túladott a vagyontárgyakon a minél gyorsabb és nagyobb bevétel reményében. A Hungarocamion Rt. eljárása – ahol privatizációs biztos felügyelte az értékesítést – azért sem tisztázott, mivel annak ellenére beszedték a bérleti díjat a privatizációt követően a vállalkozótól, hogy már túladtak az ingatlanon, és a szerződés szerint már 1998-ban a tulajdonába kerülhetett volna az üzlethelyiség, ahová bejutását erőszakkal akadályozták meg a bérleti szerződés lejártát követően.