Terrorral zárult az orosz kampány

Véres terrorcselekmény zavarta meg az egyébként lagymatag orosz parlamenti választási kampány zárását. Az észak-kaukázusi, sztavropoli területen negyven halott és százhatvan sebesült az áldozata a rendőrségi szervek szerint „csecsen hátterű”, tegnapi, egy vonaton elkövetett merényletnek.

Vlagyimir Putyin elnök azonnal magához hívatta Nyikolaj Patrusevet, a szövetségi biztonsági szolgálat vezetőjét, aki beszámolt arról, hogy három nő és egy férfi követte el az észak-kaukázusi merényletet. A biztonsági szerveknek tudomásuk volt az előkészületekről, ám ezt, mint ilyen eseteket általában, nem lehetett megelőzni. Az áldozatok között főképp diákok vannak, s Oroszországban hétfőre gyásznapot hirdettek. A merénylet egyébként erősen befolyásolja a vasárnapi választások végeredményét is, hiszen a rendre és nyugalomra vágyó Oroszország valószínűleg még nagyobb számban fog a hatalom által támogatott pártra, az Egységes Oroszországra szavazni.
*
Együtt kell egységessé és erőssé tennünk Oroszországot – hirdeti Moszkva központjában a Putyin aláírásával hitelesített óriásplakát. Mindez asszociálja, hogy az Egységes Oroszország nevű párt – mint ahogy kampányukban is mondják – az elnök támogatását élvezi. A tét tehát az – s ebben az észak-kaukázusi merénylet is szerepet játszhat –, hogy milyen arányban nyer az Egységes Oroszország. A második helyen, mintegy öt-hat százalékkal lemaradva, a kommunisták végezhetnek, s Zjuganovék „rappes” klipjeit nézve a különbség csak nőhet a két párt között. A hagyományosan régi vágású – bár némiképp rejtőzködő – szavazóréteg ugyanis nem igazán érti, hogy mit keres az ilyen szöveg a reklámszlogenekben, miért támogatják a kommunistákat az oligarchák, s egyáltalán, miért vette meg őket maga a hatalom is.
Az utolsó pillanatban a liberálisok és a kommunisták (mily furcsa) összefogtak az ellen, hogy megelőzzék a hatalom pártjának nevezett, s valóban Putyin támogatását élvező Egységes Oroszország győzelmét. Már előre választási csalásokról írnak a lapok, pedig a „Jegyinorosszok” sikeréhez most nem igazán kell túlságosan nagy adminisztratív segítség. Ők ugyanis igyekeztek megszólítani minden társadalmi réteget, kimaradtak a meglehetősen alacsony színvonalú kampányvitákból, rájátszottak a nemzeti, birodalmi nagyságra, s a rendre és nyugalomra vágyó oroszok minden bizonnyal nagy számban fognak az egyébként ideológiák nélküli pártra szavazni. Lapunk a stáb központjától úgy értesült, hogy az Egységes Oroszország visszautasítja a rágalmakat, s meg kell jegyezni, hogy az oligarchák lapjai valóban minden erőt bevetnek annak érdekében, hogy csökkentsék a hatalom pártjának győzelmét.
Így például a Nyezaviszimaja Gazeta – Berezovjszkij lapja – első oldalán hozza az értelmiségiek felhívását, akik „a bűnös rendszer térnyerésének megelőzésére” szólítják fel a lakosságot. A liberális Jabloko parlamentbe kerüléséhez valószínűleg erre is van szükség, hiszen a választások másik tétje az, hogy Grigorij Javlinszkij pártja bejut-e a dumába.
Lapunk tudósítója helyi tapasztalatai alapján csak megerősíteni tudja azt a felmérésekben is jelzett trendet, hogy bejuthat a parlamentbe a Rogyina (Haza) választási szövetség, amely markáns, a liberálisok kétségbeesésében „barna veszélynek” bemutatott kampányával sok szavazót szerezhet. A kommunistáktól levált Szergej Glazjev egykori külkereskedelmi miniszter és az igen népszerű Dmitrij Rogozin, a helyi tapasztalatok alapján nagyon felvitte a párt népszerűségét.
A választási kampányra végig rányomta a bélyegét a Hodorkovszkij-ügy, amely az utolsó napokban is új információkkal szolgált. Így például lapunk értesülései szerint kútba eshet a Jukosz és Szibnyefty egyesülése, ugyanis Abramovicsék minimálisan azt várják el most már a börtönben ülő Jukosz-vezértől, hogy adja át nekik a vállalat irányítását. A Kreml segítségével erre nagy esély is van, sőt az sem kizárt, hogy a most már bizonyítottan ötmilliárd dolláros adóhátralékért cserében Oroszország csúcscége komoly pozíciókat veszíthet, amelyből mellesleg a Mol éppen hogy nyerhet. A Jukosz köreiből származó információink szerint akár össze is omolhat a cégegyesítési folyamat. Putyin elnök és Abramovics talán ezekről is tárgyalt eheti találkozójukon.
Mindezek után a tét az, hogy a négyszázötven tagú parlamentben az Egységes Oroszország „csupán” 260-280 helyet szerez, vagy az egyéni jelöltekkel együtt még az alkotmányos többséget is eléri.

Erősödő Oroszország?
Az orosz külügyminiszter szerint hazájának pozíciói nem gyengültek, hanem éppenséggel erősödtek a posztszovjet térben. Ahogyan Oroszország gazdaságilag és politikailag izmosodott, úgy nyíltak lehetőségei arra, hogy hatékonyabban fejlessze együttműködését a Független Államok Közösségéhez tartozó partnereivel – fejtegeti Igor Ivanov a Moszkovszkij Komszomolecban megjelent interjújában. Ivanov a kelet-közép-európai országokat hozta fel példaként, amelyek az 1990-es években euroatlanti orientációra tértek át, lebontva Oroszországhoz fűződő kapcsolataikat. Most viszont maguk is elismerik, hogy elvesztegettek tíz évet. Közös erővel igyekszünk pótolni, ami elveszett – jegyezte meg a külügyminiszter. (MTI)