Az egyik legérdekesebb indítvány arra vonatkozik, hogy a térségben lezajló privatizációs ügyletek bevételét fordítsák Székelyföld autonómiájának erősítésére.
Gazda Zoltán, az SZNT tagja a Mediafax román hírügynökség szerint ezt többek között azzal indokolta, hogy az eddig lebonyolított magánosítási procedúrák révén a Székelyföldet „kifosztották, illetve gyarmatosították”. A sepsiszéki székely tanács elnöke, Balla Barna elmondta: a javaslatok jó része gazdasági és kulturális vonatkozású. Az egyik szerint a térség természeti kincseinek Székelyföld tulajdonába kellene kerülniük. Elhangzott, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton Kolozsváron sorra kerülő alakuló ülésén nem lesz szó az autonómiastatútumokról. Balla szerint az SZNT a döntések meghozatala szempontjából akkor is szuverén testület marad, ha az EMNT szerves részévé válik.
Tény, hogy a Csapó-féle autonómiastatútum nem egyeztethető össze azzal, amelyet az EMNT kezdeményező testülete mutatott be nemrég. Az utóbbi dokumentum – amelyet Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár neve fémjelez – az európai uniós követelményrendszerbe helyezi az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, a regionalizmusra fektetve nagyobb hangsúlyt. A szombati kolozsvári alakuló ülésen a kézdiszéki küldöttek a folyamat kezdeményezőjét, Tőkés Lászlót javasolják majd az EMNT elnöki tisztségére. Információink szerint a királyhágó-melléki református püspök elfogadja a jelölést. Az EMNT és az SZNT jövőbeni viszonya tekintetében még nem tisztultak le az álláspontok; megfigyelők szerint az utóbbi testület „előrerohant” az eredeti elképzelésekhez képest, és nem mutatkozik hajlandónak arra, hogy alárendelje döntéseit a most megalakuló összerdélyi tanácsnak. Az EMNT és az SZNT meghirdetett célkitűzése az erdélyi magyar autonómiaformák bevezetéséről szóló törvénytervezetek megfogalmazása és a román törvényhozás elé terjesztése.
***
Cáfolt döntés.
A napokban felröppentett sajtóhírekkel ellentétben nincs döntés arról, hogy az aradi szoborcsoport az eredetileg kijelölt helyre, a Tűzoltó térre vagy a román művelôdési miniszter által javasolt zöldövezetbe kerül – nyilatkozta a Szabadság című kolozsvári napilapnak Kocsis Rudolf, az emlékmű felállításáért létrehozott magyar–román szakértői bizottság tagja. Mint mondta, a tervezet csupán említést tesz a két lehetséges helyről. (P. I.)

Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot