Egyre inkább a nagyobb hozzáadott értéket képviselő területekre tevődött át a külföldi működő tőke beáramlása az összeszerelő jellegű tevékenységekről – adta hírül az MTI a Losoncz Miklós által mondottakat. A GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője hozzátette: a magasan képzett, jól motiválható munkaerő nemzetközi összehasonlításban alacsony hazai költségszintje miatt több külföldi nagyvállalat telepítette Magyarországra kutatás-fejlesztési bázisát. Rámutatott: a transznacionális nagyvállalatok telephelyválasztásában a munkaerőköltség csak egy és korántsem a legfontosabb tényező. Nem közömbös a gazdaságpolitika és a közigazgatás vállalkozóbarát mivolta sem. Az International Center for Economic Growth európai központjának (ICEG EC) tanulmánya kifejti: Magyarország esetében az árversenyképesség gyorsan romlott 2002-ben, de több év átlagát és a többi csatlakozó országot figyelembe véve sem tekinthető jelentősnek. A reálfelértékelődés ellenére a kereskedelembe kerülő javakat előállító szektorok képesek voltak az euróövezet importkeresletének növekedését meghaladó exportbővülést elérni. Az ICEG szerint a forint sávközepének eltolása, a hazai valuta mesterséges gyengítése nem tudja a versenyképesség növelésében megjelölt célját elérni. A sáveltolás ugyanis közvetlenül alig hat a versenyképességre, míg közvetve az áttételes makrogazdasági hatásokon keresztül inkább kedvezőtlenül befolyásolja azt. A gazdaság ár- és költség-versenyképességének javításához lépésekre van szükség: a humán- és fizikai tőke kínálatának bővítésére, az élőmunkára nehezedő állami terhek csökkentésére, a monopolpozíciók felszámolására és a piacra való belépés további könnyítésére.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
