Sokban segítheti az ombudsmanok és a bíróságok közötti együttműködés azt, hogy az ítélkezési gyakorlatban maradéktalanul érvényesüljenek a kisebbségi és emberi jogok – hangsúlyozta tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, miután találkozott Péterfalvi Attila adatvédelmi, Kaltenbach Jenő kisebbségi, Lenkovics Barnabás és Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosaival, akik egyetértéssel fogadták a főbíró szavait.
Kaltenbach Jenő szerda este ugyanakkor élesen kritizálta a bírói kart a Klub Rádióban. – A magyar bírói kar szemléletéből hiányzik az alkotmányosságban és az emberi jogokban való gondolkodás – jelentette ki. Az interjúban szemléletváltozást sürgetett a bíráknak az alkotmányhoz és a jogrend felfogásához való viszonyában. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a Debreceni Városi Bíróság egy csalási perben három évvel ezelőtt hozott elsőfokú ítéletének indoklása kapcsán nyilatkozott a rádiónak. A hivatkozott bírói döntés szerint a csaló roma származása alaposabb körültekintésre késztethette volna a felperest.
A kisebbségi ombudsman hangsúlyozta: fontos lenne, hogy a bírák ne mechanikusan a legalacsonyabb szintű, a konkrét ügyhöz legközelebbi jogszabályt alkalmazzák, hanem próbáljanak meg jogrendben, alkotmányosságban, emberi jogokban gondolkodni.
Az igazságszolgáltatás nyitott intézményrendszer legyen, ne „zárt doboz”, amelybe lehetetlen kívülről belelátni – fejtette ki az országgyűlési biztos. A műsorban Furmann Imre, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda elnöke elmondta: több, a debrecenihez hasonló esetről tud, amelyeket nyilvánosságra kívánnak hozni.
Emlékezetes: korábban kisebb konfliktust váltott ki Kaltenbach és Lomnici között az, hogy a kisebbségi ombudsman kritizált egy szegedi kártérítési határozatot. Később a nézeteltérést találkozójukon „simították el” a felek.

Magyar Péterék feleslegesnek tartják több millió ember véleményét