A lendületes ipari fejlődés közepette megjelenő hatalmas magán- és társasági vagyonok új körülményeket hoznak létre, és elkerülhetetlenné teszik, hogy az állam, a nemzet felülvizsgálja viszonyát a tulajdonhoz. Mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az államnak erősítenie kell az ellenőrzést a nagytőke felett. A fenti szavak akár Putyin szájából is elhangozhattak volna, ám nem hozzá, hanem Theodore Roosevelthez kötődnek. Az amerikai elnök így indokolta a XX. század elején országának gazdasági és politikai életére rátelepedő „oligarchákkal” (a korabeli amerikai szóhasználatban robber barons) szembeni határozott fellépését. A száz évvel ezelőtti és Putyin mostani lépései között kísérteties a párhuzam.
Az amerikai elnök a vadkapitalizmus lázában korántsem törvényes módon meggazdagodott „rabló bárók” ellen 1902-ben hirdetett háborút. Titokban utasítást adott a főügyésznek arra, hogy gyűjtsön bizonyítékokat és készítse elő a pert a kor leggazdagabb üzletembere, John Morgan ellen. A vád a trösztellenes törvény megsértése volt. Morgan nemcsak a világ legtehetősebb embere volt, de tekintélyes politikai befolyással is bírt Roosevelt pártjában és a kormányban. Az elnök még munkatársai előtt is eltitkolta a formálódó tervet, két héttel a bírósági idézés előtt azonban utasította a főügyészt, hogy szivárogtassa ki a vádat a sajtónak. A politika ily kemény fellépésén meglepődő Morgan találkozót kért Roosevelttől, és kérdőre vonta, amiért nem egymás között intézték el ezt a „problémát”. Az elnök azonban gyorsan kiábrándította az oligarchát, kijelentve, hogy „éppen a jogsértések ilyen magánjellegű beszélgetések során való elrendezéséből van elege”. Roosevelt szembeszállt Morgannal, megüzenve ezzel a többi „rabló bárónak” is, hogy hol a határ.
Ugyanezt teszi Putyin az orosz vadkapitalizmusban nagyra, sokszor az állam fölé nőtt és határt szintén nem ismerő oligarchákkal. A status quo fenntartásában érdekeltek akkor és most is a káros gazdasági következményekre hivatkozva intették a politikát a túlzott aktivitástól. Rövid időre a Morgan- és a Hodorkovszkij-ügy is megdöbbentette a piacokat, a gazdaság megingatására vonatkozó hisztérikus jóslatok azonban egy évszázada s most sem váltak valóra. Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta a legjobb évét zárta. A GDP több mint 6,5 százalékkal nőtt, s a befektetések is csúcsot döntöttek. Abban sincs semmi újdonság, hogy Hodorkovszkij hívei szerint is igazolják az üzletembert a jótékony célú programok. Morgan ügyvédei is e misszióra emlékeztették az adókerülésre összpontosító politikát és a bíróságot. Rooseveltnek azonban erre is volt válasza, mondván, „a jótékonyság nem igazolhatja a vagyon felhalmozásakor elkövetett bűnt, a törvénysértéseket”. S végül még egy momentum: a Morgan ellen indított háborút Amerika fellendülése, stabilitás és éppen hogy a demokrácia megszilárdulása követte.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
