A Fidesz nem profitált az MSZP kudarcaiból

Az MSZP–Fidesz párharcban bekövetkezett nyári fordulatot említik a pártok támogatottságában tapasztalt legfőbb tavalyi eseményként a közvélemény-kutató cégek lapunknak nyilatkozó vezetői. Kolosi Tamás, a Tárki vezérigazgatója az elmúlt év adataira hivatkozva azt valószínűsítette: a 2004-es választásokon három párt tud majd képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe, az MDF várhatóan nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Egyértelmű tendencia olvasható ki az elmúlt év közvélemény-kutatási adataiból: a nyár elejéig stabilan vezetett a Magyar Szocialista Párt. Nyár közepén azonban a kormányzat elbizonytalanodása következtében a szavazók sorra pártoltak el a szocialistáktól – összegezte a történteket Kolosi Tamás, a Tárki vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy ezek a választópolgárok nem a Fidesz támogatói táborát erősítették, hanem a bizonytalanok számát növelték. A 2003-as év végére a két nagy párt párharca gyakorlatilag döntetlenen állt, minimális, hibahatáron belüli Fidesz-előnnyel. Kolosi Tamás megítélése szerint a nagyobbik ellenzéki párt támogatóinak év végén tapasztalt néhány százalékos csökkenésében szerepet játszhatott a Jobbik Magyarországért Mozgalom ősszel bejelentett párttá alakulása és zászlóbontása is.
Valamennyi nagy közvélemény-kutató cég – a Gallup, a Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián – mérései azt támasztják alá, hogy a tavalyi év elején az MSZP még biztosan vezetett a Fidesz előtt. A teljes népességet nézve januárban öt és tizenkét százalék közötti szocialista előnyt mutattak ki a társaságok a Fidesszel szemben. A fordulatot – amellyel a nagyobbik ellenzéki párt átvette a vezetést az MSZP-től – kisebb-nagyobb eltéréssel ugyan, de minden kutatócég a júniustól augusztusig terjedő időszakban regisztrálta. Ezekben a hónapokban dúlt a nyilvánosság előtt az adóvita, és ekkor szivárogtak ki az egyes kedvezmények megvonásával kapcsolatos kormányzati elképzelések. Az év utolsó hónapjaiban készült kutatások az MSZP és a Fidesz versengésének kiegyenlítődését mutatják.
Ugyancsak közös jellemzője a múlt év közvélemény-kutatásainak, hogy a két nagy párt támogatottságának nyáron megindult változásával párhuzamosan növekedett a bizonytalanok aránya. A Szonda Ipsos januárban még 18 százaléknyi olyan válaszadót talált a teljes népességen belül, aki nem tudta, illetve nem árulta el, hogy kire adná a voksát. Ez az év végére 27 százalékra emelkedett. A Gallupnál januárban 14 százaléknyian voltak a bizonytalanok és a titkolózók, majd decemberre ez a szám 20 százalékra szökött fel. Szembetűnő változás a Gallup mérésében az is, hogy az év során 8-ról 17 százalékra növekedett azok aránya, akik nem szavaznának egy mostani választáson.
A parlamenti kispártok támogatottsága nem sokat módosult 2003-ban. A Szabad Demokraták Szövetsége szavazóinak aránya két és négy százalék, a Magyar Demokrata Fórumé egy és három százalék között ingadozott a teljes népességet nézve. Ezzel kapcsolatban Kolosi Tamás kérdésünkre azt valószínűsítette, hogy a 2004-es választásokon három párt tud majd képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe, az MDF várhatóan nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. A Tárki vezérigazgatója a későbbi választásokra utalva hozzátette: nehéz lesz úgy nyerni a jobboldalnak, ha a baloldal két koalícióképes pártjával szemben a másik térfélen csupán a Fidesz lesz öt százalék fölött.
Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a pártok támogatottságában nyáron bekövetkezett fordulatról szólva a lapok és a hírműsorok szerepére hívta fel a figyelmet. Mint kérdésünkre fogalmazott, már májusban tapasztalható volt, hogy „a kormány számára kedvezőtlen irányba fordult a politikai napirend”. Itt említette azt is, hogy ekkorra kifulladt a száznapos programok hatása, és alábbhagyott az EU-csatlakozással, illetve az arról szóló népszavazással összefüggő lelkesedés az emberekben. Ezzel együtt csak nyár közepén vált mérhetővé a gazdasági közhangulat változása. Hann Endre úgy fogalmazott: a nyár végére mindez beérett, az ellenzéki pártok összesített támogatottsága kismértékben túllépte a kormányoldal támogatottságát.
A Medián vezetője szerint az MSZP–Fidesz párharcban tapasztalt fordulat kevésbé tulajdonítható a nagyobbik ellenzéki párt offenzívájának. Példaként hozta fel, hogy amíg az ellenzék Magyar Bálint oktatási miniszter ügyeinek támadásával legfeljebb árnyalatnyi változást hozott a pártok támogatottságában, a kormány áfaemeléssel összefüggő bejelentése nagyban befolyásolhatta az MSZP táborának csökkenését.