Akár hatvan százalékkal is drágulhat Budapesten az ivóvíz, amennyiben a Szentendrei-sziget déli oldalán megépül a Szigetmonostort és Szentendrét összekötő híd – állítja a Fővárosi Vízművek Rt. kommunikációs igazgatója. Péterffy Gábor lapunknak kifejtette, védett vízbázisaik nagyrészt a sziget nyugati oldalán helyezkednek el, amelyekből Budapest ivóvízkészletének mintegy kétharmada származik. Ráadásul a Duna által odahordott homok- és kavicsrétegnek köszönhetően az innen nyert napi több százezer köbméter víz olyan tiszta, hogy szinte nem is igényel további tisztítást vagy kezelést, és közvetlenül a vízművek hálózatába kerül. Péterffy Gábor kiemelte: hatástanulmányuk szerint a Szentendrei-sziget déli részére tervezett híd miatt csaknem 240 kutat kellene kivonniuk a víztermelésből, és a forgalomnövekedés, valamint az infrastrukturális beruházások szennyeznék a környezetet. A vízminőség várható romlása miatt legalább egy víztisztító telepet kellene építeni több milliárd forintos költségből, ráadásul a víztisztítás költsége miatt drámaian emelkednének a vízdíjak. Példaként említette, hogy Budapest ivóvízkészletének mintegy harmadát Csepelről kapja, ám mivel az tisztításra szorul, hatvan százalékkal költségesebb, mint a Szentendrei-szigeten termelt víz.
Péterffy Gábor hangsúlyozta: a vízbázisok védelméről szóló 1997-es kormányrendelet tiltja, hogy a vízbázisok belső és külső védőterületén új utakat építsenek, egy 2000. évi rendelet pedig szennyeződésérzékenységi szempontból a Szentendrei-sziget felszín alatti vizeit különösen érzékenynek minősítette, és I. kategóriába sorolta.
Jelenleg a sziget északi része természetvédelmi terület. A vízművek azt szeretné, ha a vízbázis érintetlenségének megőrzéséért ezt a besorolást az egész szigetre kiterjesztenék.
A Szentendre és Szigetmonostor közé tervezett híd visszafordíthatatlan minőségromlást idézhet elő a vízbázisokban – állítja a kommunikációs igazgató –, ráadásul az érvényben lévő jogszabályokkal is ellenkezik, ezért annak építését nem tudják elfogadni.
– Nem szabad megengedni, hogy pár száz ember kényelme veszélybe sodorja kétmillió fővárosi lakos olcsó és biztonságos vízellátását – húzta alá. (A „kényelem” kifejezéssel Péterffy arra utalt, hogy a hídért küzdő szigetmonostoriaknak jelenleg húsz kilométert kell kerülniük, hogy átjussanak a Duna szemközti partjára: tíz kilométer Tahitótfaluig, át a hídon, majd tíz kilométer vissza.)
Szilágyi Lajos, Szigetmonostor polgármestere elmondta: a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 1999-ben engedélyezte a híd építését. Szerinte ez azt az álláspontot erősíti, hogy a beruházás nem ellentétes a vízbázisok védelmét szabályozó kormányrendelettel. – Nem csupán néhány száz ember kényelméről van szó, hanem arról, hogy például a mentő vagy a tűzoltó húsz perccel később érkezik meg a településre, mint ha lenne átkelő – hangsúlyozta.
– Hónapok óta hecckampány folyik településünk ellen – panaszolja a polgármester –, több médiumban azt állították, hogy újabb és újabb követelésekkel állunk elő, ezzel akadályozva az M0-s építését. – Ez nem igaz, Szigetmonostornak az évekkel ezelőtt megígért hídon kívül semmilyen új követelése sincs – szögezte le a polgármester. Nem igaz az sem, hogy az építkezés miatt 240 kút veszélybe kerül. A Fővárosi Vízművek Rt. a Szentendrei-sziget hatvan kilométeres partszakaszán összesen 436 darab kis teljesítményű csőkutat, 31 közepes teljesítményű aknakutat és 87 nagy teljesítményű csápos kutat üzemeltet, amelyekből négy csőkutat érint közvetve a híd építése – állította Szilágyi Lajos.
Szigetmonostor azt szeretné, ha a tíz éve kötött megállapodást mindenki betartaná. Ehhez képest a vízművek egy álproblémára hivatkozva ki akar hátrálni az egyezségből, és a vízdíj megemelésével fenyegeti a budapestieket – vélte a polgármester. Szerinte az ivóvíz nem a szigetmonostori átkelő miatt drágul, ha egyáltalán drágul: a Fővárosi Vízműveket – sikerdíjas vagyonkezelői szerződéssel – irányító profitorientált francia cég már korábban tervbe vehette a díjemelést, most pedig keresi rá a megfelelő ürügyet. Számításaik szerint az átkelő húsz százalékkal csökkenti Szentendrén az átmenő forgalmat, a hídon pedig súlykorlátozást vezetnének be, amely megóvná Szigetmonostort a teherautók és kamionok bűzétől, dübörgésétől.
A Központi Közlekedési Felügyelet nem kívánt megszólalni az ügyben, annyit azonban megtudtunk, hogy a napokban elküldtek egy dokumentumot a vízműveknek, amelyben hozzájárultak ahhoz, hogy a sziget vízbázisainak védelembe helyezése megindulhasson. Korábban ezt a környezetvédelmi szakhatóság már engedélyezte. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakértője kissé túlzónak tartja a vízművek aggályait, ugyanakkor hozzátette, a tárcának nincs beleszólási joga ebbe az évek óta húzódó vitába. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban többszöri megkeresésünk ellenére sem válaszoltak kérdéseinkre.
Emlékezetes, az M0-s körgyűrű északi, a 2-es és a 11-es főút közötti szakaszának tanulmánytervét 1992-ben hozták nyilvánosságra. Az érintett önkormányza-tok két alapvető problémát jeleztek a tervezettel kapcsolatban: egyrészt Szigetmonostoron úgy haladt keresztül az autóút, hogy nem lehetett ráhajtani, másrészt nem kapcsolódott a 10-es úthoz, így annak jelentős forgalma csak Budakalász és a környező települések amúgy is túlterhelt központjain át juthatott el az M0-s körgyűrűig. A közlekedési minisztérium új tanulmánytervet készíttetett, amelynek C variánsát 1997-ben az érintettek – köztük a vízművek is – elfogadták. Mindez néhány héttel a vízbázisok védelméről szóló kormányrendelet megszületése előtt történt.
A Fővárosi Vízművek Rt. akkori vezérigazgatója, Szőke Ferenc több feltétellel támogatta csak a C változatot. Leszögezte például, hogy a híd pilléreinek kiosztásánál figyelembe kell venni a meglévő kutak, vezetékek és kábelek helyét. Ezenkívül, mivel az útvonal védőterületen halad át, környezetvédelmi hatásvizsgálatokat tartott szükségesnek. Összesen négy elképzelés született a szigetmonostori kis hídra. A B1 és B2 tervezet a vízművek szerint beláthatatlan károkat okozna, míg a legelőnyösebbnek a D jelűt tartották, amely a többinél északabbra helyezkedik el.
Úgy tűnik, tovább éleződik a vita a híd megépítéséről, az érintettek a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, a különböző hatóságok pedig ellentmondóan nyilatkoznak, vagy meg sem szólalnak az egyre kuszább ügyben. Egy biztos: az évekkel ezelőtt megígért átkelőre még jó pár esztendőt várhatnak a monostoriak.
origo.hu
Bemutatjuk a Mediánt, ami több mint egy évtizede mindig az aktuális ellenzéki jelölt sikerét „méri”
