Holnapig várja a parlamenti pártok javaslatait a Nemzeti Agrárkerekasztal témáival kapcsolatban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A lapunk által megkérdezett szakértők kiemelik, hogy a kormány képviselői az elmúlt napokban nem feltétlenül azokra a kérdésekre helyezték a hangsúlyt, amelyek az uniós belépést követő esztendők szempontjából sorsdöntők lehetnek. Pedig a kerekasztal egyeztetésein eldőlhet, hogy a piaci versenyben jelentős hátránnyal induló magyar gazdálkodók megkapják-e a talpon maradáshoz szükséges segítséget. Ha a következő hetekben, hónapokban folytatódnak a jelenleg tapasztalható mulasztások, annak végzetes következményei lehetnek.
A sorsdöntő kérdések egyike mindenképpen az, hogy a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatására fordítható brüsszeli apanázshoz – amely amúgy is csekély, a nyugati farmereknek járó pénz egynegyedét kitevő összeg – hozzájuthatnak-e a magyar gazdák. Ma sem lehet sokat tudni arról, hogy valójában alkalmas lesz-e a pénz fogadására a tavaly év végi uniós országjelentésben elmarasztalt intézményrendszer. A kerekasztal-tárgyalások alkalmat adhatnak a hiányosságokkal kapcsolatos kérdések tisztázására. Ugyanakkor a kormánynak egyértelműen nyilatkoznia kell arról, 2005-ben a közvetlen támogatás csatlakozási szerződés által megengedett – 30 százalékos, 91 milliárd forintos – hazai kiegészítésére biztosított-e a költségvetésben a fedezet. Főleg akkor, ha tudjuk azt, hogy az uniós 25 százalék – 76 milliárd forint – folyósítása csak december elsejétől kezdődik meg, és a szeptember elsejétől adható előlegről a döntés a mai napig nem született meg.
A fenti bizonytalanságok ismeretében különösen drámai az a lapunk által nyilvánosságra hozott tény – amelyet a szaktárca közigazgatási államtitkára, Benedek Fülöp egy fórumon megerősített –, hogy a tavalyról áthúzódó, 82 milliárd forintos fizetési kötelezettség miatt mindösszesen 50 milliárd forint szabadon felhasználható pénzösszeg áll az agrárminisztérium rendelkezésére nemzeti támogatásokra. Ez az adat abból a szempontból is veszélyes, hogy a szűkmarkúan osztott hazai támogatás az uniós belépés után egyes ágazatok sorsát teljes mértékben megpecsételheti. E körbe tartoznak például a sertés- és a baromfitenyésztők, akik a közvetlen támogatásokból nem részesülhetnek, kizárólag a nemzeti támogatásokból – most az 50 milliárdos keretből – kaphatnak segítséget, ami jelenleg szinte semmire sem elég.
A nemzeti támogatásokat a csatlakozási szerződés értelmében szeptember elsejéig be kell jelentenünk az Európai Bizottságnak. Ha a bizottság jóváhagyja az elképzelést, támogatásaink 2007 végéig maradhatnak fenn. Most kell tehát meghatároznunk, hogy a következő három esztendőben miként segítjük a hátrányba kerülő ágazatokat saját pénztárcánk terhére. Ha ezt elmulasztjuk, és nem rendelünk mellé a mostaninál jóval több forrást, termelőinket teljes mértékben kiszolgáltatjuk a számukra előnytelen piaci versenynek.
A ma kezdődő uniós állat-egészségügyi ellenőrzés pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a hazai állatorvosi hálózat összefonódásainak fenntartása miatt a következő hónapokban védzáradékot rendel el a magyar húsipari termékek kivitelére Brüsszel. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az amerikai tilalom ennek már előszele lehet. Milliárdokban mérhető károkat okozhat egy esetleges uniós sorompó, ezért a hazai állategészségügyi hálózat rendbetétele a kerekasztal-tárgyalások egyik kiemelt kérdése kell, hogy legyen. A fentebb ismertetett ügyek létkérdésnek számítanak a magyar mezőgazdaság uniós átállásának szempontjából.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség