Gazdaságkutató intézetek és banki elemzők egyaránt változtatásokat sürgetnek a fiskális és monetáris politikában. A pénzügyi tárca tavaly felvázolt középtávú költségvetési céljait a szakemberek nem tartják elérhetőnek, sőt a tegnap közzétett jelentésekben először megkérdőjelezték az inflációs célokat is. A 120 milliárdos megszorító intézkedésekkel kapcsolatban továbbra sem ismertek részletek, a gazdaságkutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kiadások lefaragása bizonyosan érinti a közszféra alkalmazotti létszámát. (A közszférában alkalmazottak létszámának alakulását mutatja mellékelt grafikonunk.) Az idei évre vonatkozó előrejelzések szerint 2004-ben a reálkeresetek emelkedése nem várható.
A GKI Gazdaságkutató Rt. tegnap közzétett elemzése a magyar gazdaságban érzékelhető bizalomhiány tényezőivel foglalkozik. A tanulmány megállapítja, hogy a problémák legfőbb oka a következetlen gazdaságpolitika: a kormány ugyan elkezdett egy változtatási folyamatot, ám sem a fiskális, sem a monetáris politika tavalyi évre vonatkozó fő céljait nem sikerült elérni. Az évközi korrekciók elkésettnek és gyengének, míg az év végi költségvetési számadatok megalapozatlannak bizonyultak. A GKI jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy tavaly még felelőtlen ígéretverseny folyt, amelyet később bagatellizált és szinte titokban tartott kiigazítások sora követett. A javulás számottevően elmarad a tervezettől, ugyanakkor az államháztartás hiánya továbbra is fenntarthatatlanul magas. A bizalomvesztés leginkább a pénzpiacot érintette, ezáltal hazánk árfolyamkockázata jelentősen megnőtt: fél év leforgása alatt hat százalékkal nőtt a jegybanki alapkamat, és ugyananynyival lett gyengébb a forint. A magas kamatok miatt romlottak az üzleti szféra hitelfelvételi lehetőségei, ami visszahúzza a beruházásokat is – figyelmeztet a GKI tanulmánya.
A CIB Bank legfrissebb előrejelzése irreálisnak nevezi a 2004-es költségvetési törvényben szereplő számokat, amelyek a bevételek 12 százalékos bővülését tartalmazzák a kiadások ötszázalékos növekedése mellett. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az államháztartási hiány növekedésének irányába mutató kockázatot jelentenek a magyar gazdaság finanszírozási terhei. Az átlagos kamatszint előrejelzésük szerint idén érezhetően meghaladja a tavalyi értéket, ami a forintkibocsátások esetében magasabb kamatköltséget jelent. A bank elemzői hozzáteszik: e hónapra a pénzügyi tárca 230–250 milliárd forint közötti államháztartási hiányt jelzett előre, ami a teljes éves előirányzat 25 százalékát jelenti. A kiugróan magas és szezonális okokkal nem magyarázható hiány okaként három egyszeri tételt jelöltek meg: a Gripen vadászgépek lízingdíját, a mezőgazdasági támogatásokat és az autópálya-építések tavaly ki nem fizetett ellenértékét. Ezek lényegében 2003-as tételek, vagyis ezeket is hozzáadva a tavalyi számokhoz, a GDP-arányos államháztartási deficit elérte volna a 6,6 százalékot – áll a jelentésben.
A Reuters tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a kormány várhatóan egy vagy két évvel kénytelen lesz elhalasztani az euró bevezetését. A beszámoló hangsúlyozza, hogy a kormány által előirányzott költségvetési mutatókat a piac nem tartja elérhetőnek, sőt most már az inflációs célok is megkérdőjeleződtek.
Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője kiemelte, hogy a külföldi befektetők között továbbra is tartja magát az a vélemény, hogy az ingatag magyar egyensúlymutatók a jelenleginél gyengébb forintárfolyamot indokolnak.
A UBS bank tanulmánya megállapítja: amennyiben nem lesz elegendő a költségvetési kiadások lefaragása, úgy az idén vagy jövőre esedékes ERM-csatlakozás hazánkban zuhanó kamatokat, növekvő eladósodást, majd ezt követő piaci összeomlást okozhat.
***
A németek adócsökkentést javasolnak.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tegnap tárgyalásokat folytatott a Német Kereszténydemokrata Néppárttal, valamint a Német Gyáriparosok Országos Szövetségével. A megbeszéléseken a német fél hosszú távú gazdaságpolitikai program kidolgozását javasolta, amelynek alapja – a most életbe lépett szlovák adóreform mintájára – jelentős mértékű adócsökkentés lenne. A német szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a jelenlegi magyar gazdasági helyzetben mindenekelőtt a gazdaságpolitika hitelességének visszaszerzésére van szükség – mondta el a Magyar Nemzetnek Matolcsy György volt gazdasági miniszter.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
