Cáfolják Kulcsár őszödi látogatását

A kancellária cáfolja, hogy a brókerügy kulcsszereplője, a Bécsben őrizetbe vett Kulcsár Attila járt volna az őszödi kormányüdülőben. A rendőrség úgy véli: a bűncselekményekben közreműködő banki alkalmazottak nem szándékosan, hanem gondatlanul jártak el, amikor nem jelentették a pénzmosásgyanús ügyleteket.

Swendt Pál
2004. 01. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

C áfolta közleményben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), hogy Kulcsár Attila, a K&H Equities többmilliós csalással és sikkasztással gyanúsított brókere a balatonőszödi kormányüdülőben járt volna. – Az objektum regisztrációs rendszerében a kormányváltás óta nem szerepel Kulcsár Attila neve, vagyis hivatalosan nem léphetett be annak területére – állította a hivatal.
A kijelentés előzménye, hogy Demeter Ervin volt titokminiszter, a Fidesz politikusa csütörtökön írásbeli kérdést intézett Kiss Péter kancelláriaminiszterhez. Demeter Ervin érdeklődésünkre közölte: a közleményből csupán az derül ki, hogy Kulcsár Attila hivatalosan nem járt a kormányüdülőben, ő azonban nem erre volt kíváncsi, ezért továbbra is várja a kancelláriaminiszter válaszát.
Eközben hosszú idő után a rendőrség ismét tájékoztatást adott a brókercégnél történt viszszaélések nyomán indított vizsgálat állásáról. Gyakorlatilag véget ért a korábban meggyanúsított tizennyolc banki alkalmazott ellen indított nyomozás – jelentette ki Gera Antal ezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság vizsgálati vezetője a tegnapi sajtótájékoztatón. A pénzmosás vizsgálatakor két személy esetében megszűnt az eljárás, míg a többi alkalmazott vonatkozásában nem bukkantak olyan adatokra, amelyek szerint a pénztárosok és más dolgozók szándékosan követhették el a mulasztást, vagy ebből előnyük származott volna – hangsúlyozta Gera.

A gyanú szerint az érintettek gondatlanságból követték el a tudomásukra jutott pénzmosásgyanús ügyletek bejelentési kötelezettségének elmulasztását – tette hozzá az ezredes. Gera Antal pozitív változásként értékelte, hogy a K&H-ügy nyomán megnőtt a bejelentések száma az erre kötelezettek körében, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy ezek között sok a megalapozatlan értesítés.
Papp Csaba alezredes, az SZBEI gazdasági bűnözés elleni osztályának vezetője kérdésünkre elismerte: a nyomozás lezárása elképzelhetetlen az ügy egyik kulcsfigurájaként számon tartott Schönthal Henrik kihallgatása nélkül. A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint az életvitelszerűen külföldön tartózkodó üzletembert kihallgatnák a nyomozók, ha Magyarországra jönne. Schönthal Henrik a Montrade Establishment Ltd. kézbesítési megbízottjaként a dublini off-shore cég magyarországi irodáját vezette. A cég számlájáról utalták át azt a 6,2 milliárd forintot, amelyet később szír magánszemélyek vettek fel az Inter-Európa Bank egyik fiókjából. Az ügy kirobbanását követően Schönthal Floridába távozott. Papp Csaba beszámolt róla: több vagyoni jellegű kényszerintézkedést tettek, közel 9,2 milliárd forintot vettek zár alá, s a külföldön bejegyzett cégek miatt 12 országhoz fordultak jogsegélykérelemmel. Szavai szerint a bűncselekménnyel okozott kár biztosan meghaladja a tízmilliárd forintot.
Az ügyben szereplő off-shore cégek valódi tulajdonosi hátterét még a nemzetközi jogsegélyszolgálat keretében is nehéz kideríteni, mert ezeket magánszerződések rögzítik, melyekhez a külföldi hatóságok sem jutnak hozzá. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az ünnepek előtt átadta a banknál és brókercégénél folytatott vizsgálatának jelentését, míg a pénzintézet belső vizsgálatának még nincs eredménye.
***
Nem államtitok a Molnár-ügy. Feloldották a Molnár Csaba alezredes ellen folytatott ügyészségi vizsgálat dokumentumainak 45 éves titkosítását. Miután a Magyar Hírlap szerdán Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól annak megállapításást kérte: jogosan nyilvánították-e államtitokká az alezredes elleni eljárást, a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal mint titokgazdák feloldották a titkosítást. Molnár Csabát, az ORFK pénzmosás elleni osztályának volt vezetőjét a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése alapján államtitoksértéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Az NBH jelentése szerint a K&H-ügyben is nyomozó rendőrtiszt megengedhetetlen kapcsolatot tartott fenn a vele kapcsolatban álló pénzváltókkal. (S. P.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.