Elnökválasztás áprilisban

Neszméri Sándor
2004. 01. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pavol Hrusovszky, a szlovák parlament elnöke április 3-ra hirdette meg a köztársasági elnökválasztás első fordulóját. A két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül aztán április 17-én választják meg a polgárok az ország új államfőjét.
Annak ellenére, hogy a házelnök az alkotmánynak megfelelő módon járt el, az elnökválasztás meghirdetése vitát váltott ki a jelenlegi államfő, Rudolf Schuster és Hrusovszky között. Az államfő szerint a választásokra túl korán kerül sor, s a jelölések leadására megszabott időpont, január 30. is korai. Schuster azzal vádolta meg a házelnököt, hogy tudatosan juttatja előnyhöz a pártok jelöltjeit, minthogy azoknak elég a jelöléshez 15 parlamenti képviselő aláírása, míg az úgynevezett polgári jelölteknek 15 ezer aláírást kell összegyűjteniük a választásokon indulás lehetőségéhez.
Elemzők ennek alapján arra következtetnek, hogy Rudolf Schuster mégis indulni kíván az elnökválasztáson, holott e szándékát ez idáig tagadta. A jelenlegi elnök indulási szándékára utal egyébként az is, hogy bár még át sem vette a szakszervezetektől azokat a petíciós íveket, amelyekben idő előtti választásokról szóló népszavazás kiírását követelik, Schuster már bejelentette, alkotmányos normakontroll nélkül ki fogja írni a népszavazást, ráadásul az elnökválasztás első fordulójának idejére. Elemzők szerint Schuster ezzel a döntésével egyértelműen az ellenzéki pártok álláspontjára helyezkedett, hiszen ők is támogatták a petíciós akciót, s Robert Ficóék javasolták időpontként az elnökválasztás első fordulóját.
A kormánykoalíciós pártok szerint viszont alkotmányellenes a népszavazás, hiszen az alaptörvény szerint a választási ciklus lerövidítéséről csupán a parlament hozhat döntést háromötödös többséggel, illetve az államfő oszlathatja fel a törvényhozó testületet, amennyiben hat hónapon át határozatképtelen volt. Ugyanakkor a törvényhozás folyamatos, semmi sem indokolja az idő előtti választásokat.
Ez utóbbi mondat első fele igaz, a másik megállapítás azonban vitatható. Mikulás Dzurinda kormánya már decemberben elvesztette többségi támogatását a parlamentben, azt követően, hogy a kormányfő vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniót elhagyta a volt védelmi miniszter, Ivan Simko és hat társa.
Simkóék – nyilatkozataik szerint – azonban nem kívánnak kilépni a kormánykoalícióból, ellenkezőleg: hajlandók ötödik tagként részt venni a kormányzásban, ám feltételeik vannak. Dzurinda mindhárom partnere hajlik ilyen megoldásra, és sürgetik is a kormányfőt, hogy kezdjen tárgyalásokat a volt miniszterrel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.