Madeleine Albright a transzatlanti kapcsolatrendszert nevezte a legfontosabb együttműködési formának – közölte a politikus újságírókkal, miután megbeszélést folytatott Kovács Lászlóval, a magyar diplomácia vezetőjével. „Kifejeztem támogatásomat azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a jó transzatlanti kapcsolatok mellett száll síkra” – mondta a volt amerikai külügyminiszter, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok egységes, erős és támogatott Európát szeretne. Kovács László külügyminiszter azt mondta, Magyarország erős magyar–amerikai, egyben erős magyar–európai, vagyis erős transzatlanti kapcsolatrendszerben érdekelt, arra törekszik.
A Clinton-kormány volt külügyminisztere, aki magánlátogatáson tartózkodik Magyarországon, csütörtökön Medgyessy Péter jelenlegi és Orbán Viktor volt kormányfővel is találkozott.
A transzatlanti kapcsolatokra is kihatással lehet, hogy Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a brit Nick Whitneyt, a londoni védelmi minisztérium nemzetközi biztonságpolitikai részlegének főigazgatóját nevezte ki a tavaly októberben létrehozott új európai uniós szervezet, a Fegyverzeti Ügynökség vezetői posztjára. Az ügynökség az EU-tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésénél, ilyen jellegű kutatási tevékenységüknél és a fegyverzetek közös beszerzésénél játszik majd koordináló szerepet.
A színfalak mögötti küzdelem egyébként nem csak presztízsharc volt: kiszivárgott hírek szerint a britek és a franciák mást és mást látnak ezen ügynökség legfőbb feladatának, azaz a döntés az ügynökség fejlesztésének irányaira is befolyással lehet. Ugyanis míg London úgy véli, hogy az ügynökség eszköz az EU-tagállamok katonai kapacitásainak összehangolására, fejlesztésére, méghozzá a NATO-val együttműködve, addig Párizs az önálló európai hadiipar fejlesztését tűzné ki legfontosabb feladatául.
A transzatlanti kapcsolatokra szintén kihat, hogy Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár az esti órákban tárgyalásokat kezdett George W. Bush amerikai elnökkel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
