Igaza lett az ellenzéki pártoknak abban, hogy a kormány komoly szigorításokat hajt végre a lakástámogatási rendszerben. (Ismeretes, az MSZP választási kampányában azt hirdette, hogy kormányra kerülésük esetén tovább folytatják az Orbán-kormány otthonteremtési politikáját, az adókedvezményt pedig megtartják.) Azóta megfelezték az adókedvezmény mértékét: a korábbi 240 ezer forint helyett ez évtől csak ennek felét lehet visszaigényelni. Ezek a lépések jelentősen megnehezítik azok életét, akik a hitel felvételekor úgy kalkuláltak, hogy ezt az évenként visszajáró öszszeget is a törlesztésre fordítják.
Az első drasztikusabb lépésre múlt év májusban került sor, amikor a kabinet az államilag támogatott lakáshitelezés szigorításáról döntött. Akkor a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek felső határát 30 millió forintról 15 millióra csökkentették, s ettől kezdve egy családnak egy támogatott hitele lehet. Két héttel karácsony előtt ennél is komolyabb szigorításra szánta el magát a Medgyessy-kormány, amikor december 10-én döntött az államilag támogatott kedvezményes hitelek kamatainak emeléséről. E hitelek kamata új lakás esetében 5 százalékról 8-ra, használt lakások esetében hatról 9,6 százalékra duzzadt. Továbbá a használt lakások esetében a felvehető összeg felső határát 15-ről ötmillióra apasztották. Utóbbi a szakértők egy része szerint azért hiba, mert a lakásmobilitás egyik pillére a használt lakást vásárlók támogatása – volt.
Az új otthonra vágyóknak egy újabb teherrel is szembe kell nézniük ez évtől: a telekáfával. Egyes piaci szakértők tízszázalékos drágulásra számítanak. A GKI három százalékra teszi emiatt az árnövekményt, igaz, a gazdaságkutató intézet szerint a munkabérköltségek és az energiaár-emelés miatt mégiscsak tízszázalékos lesz a drágulás.
Hogy jó üzlet-e az államnak a lakásépítés, arra szintén a GKI felmérése ad választ: éves szinten a támogatások összegéhez viszonyítva – az adókon, a többletfogyasztáson és a korábbi munkanélküliek aktívvá válása miatt ki nem fizetett segélyeken keresztül – tízszázalékos hasznot realizálhat az állam. Továbbá 100 milliárd forint új lakástámogatási kiadás 180 milliárd forint értékű lakásberuházást generál, ami a hitelaránytól függően elérheti a 240 milliárd forintot. Pedig még a korábbi állami kiadások is szerények a nemzetközi összehasonlításban: amíg az EU-ban a GDP 1,5 százalékát fordítják lakástámogatásra, addig hazánkban 0,8 százalékát. Tízezer új lakás építése 117 milliárd forinttal növeli a GDP-t, s 50 ezer új munkahelyet teremt.
A lakások 23 százaléka 1945 előtt épült, az épületek egyötöde paneles vagy iparosított technológiával készült. Száz lakásból 15 komfort nélküli vagy szükséglakás. Különösen kilátástalan a fiatalok helyzete, és sokan emiatt házasodnak, illetve vállalnak később gyermeket. A jelenlegi lakásállomány sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elégíti ki az igényeket. A teljes lakásállomány megújításához évente 40 ezer új lakást kellene építeni. Úgyhogy feladat van bőven.
És igény is lenne: egy felmérés szerint a magyarországi háztartások 43 százaléka elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeivel, s szívesen költözne. Szakértők szerint kérdés, hogy a megcsonkított otthonteremtési politika következtében vágyaikat mennyire elégíthetik ki a jövőben.
További 11 százalék is szívesen változtatna jelenlegi lakáskörülményein, ám anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Számukra jelenthet(ne) megoldást a bérlakás. E tekintetben nagy a lemaradás idehaza: amíg az unióban a bérlakások aránya 35 százalék, addig Magyarországon csupán nyolc. Szakértők szerint miközben a kormány a bérlakásépítés fontosságát hirdeti, jövő évre hétmilliárd forintra sorvasztotta a bérlakásépítésre szánt keretet, az államilag támogatott bérlakások számát pedig egyharmadára mérsékelte. Ugyanakkor a kabinet számít a magántőke megjelenésére, bár számháború folyik a tekintetben, hogy mikor és hány ilyen jellegű otthon épül majd meg. Egy felmérés szerint a bérlakások számának igényekhez való igazítása esetén közel 250 ezer bérlakást kellene építeni.
Azok helyzete is bizonytalan, akik még 1994 előtt vettek fel kedvezményes lakáshitelt, s az időközben megugrott kamatok miatt fizetésképtelenné váltak. E körrel kapcsolatban ellentétes kormányzati megnyilvánulások hangzottak el nemrég: egyszer arról lehetett hallani, hogy a kormány átvállalja a terheket, később ezt cáfolták. Csupán annyit lehet tudni, hogy készül egy javaslat az adósok megsegítésére. Az elképzelések szerint a törzstőkét nekik kellene megfizetni, míg a 40 milliárdos adósságállomány kétharmadát kitevő kamatrész átvállalására az államnak, az önkormányzatoknak és az OTP Banknak kellene megoldást találnia. Csakhogy az állam a spórolás jegyében hozta meg nemrég lakáspolitikai döntéseit, az önkormányzatok forráshiánnyal küzdenek, a bank pedig nem jószolgálati intézmény. Így vélhetően ez az elképzelés sem hozza majd meg a várt eredményt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
