Szüdi János, a szaktárca közigazgatási államtitkára elismerte a január 7-i kerekasztal-beszélgetésen, hogy az Oktatási Minisztérium (OM) javaslataként a jelenleg hatályos közoktatási törvényben szereplő titoktartási rendelkezés elhibázott és alkotmányossági aggályokat is joggal vet fel – nyilatkozta lapunk érdeklődésére Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. A tanácskozáson egyértelművé vált az is, hogy az adatvédelmi biztos, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének és az oktatási jogok biztosának álláspontja is az, hogy a törvényt módosítani szükséges. A tárca hibájának nyílt beismerése, hogy a szakmai beszélgetésre már olyan új szövegjavaslattal álltak elő, amely jelentős mértékben közelít a Fidesz és az ombudsmanok álláspontjához – mutatott rá Sió László. Ezek után megdöbbentő és példátlan arcátlanság a megbeszélés során gyakorlatilag folyamatosan bocsánatot kérő Szüdi János nyilatkozata, amelyben alig néhány perccel a megbeszélést követően már megváltoztatta álláspontját, sőt az általa korábban közzétett javaslatban szereplőknek is ellentmondó elképzelésekről számolt be – foglalta össze a politikus.
Mint ismeretes, a tavasszal elfogadott közoktatási törvény titoktartásra vonatkozó részeivel szeptembertől szembesültek a pedagógusok, a szülők és a diákok. A szülők és a tanárok újra nagykorúsítva lehetnek, ha még az év elején (immár meghallgatva a Fidesz és az érintettek véleményét) az Országgyűlés elé kerül az a módosító javaslat, amely visszakozva a tavasszal elfogadott törvényhez képest, újra a hagyományos tanár–diák–szülő bizalmi viszony felé mozdul el. A tervek szerint, ha a diák nem kerül hátrányos helyzetbe ezáltal, a pedagógusnak nem kell írásos felhatalmazást kérnie tőle a titoktartás feloldására, hanem saját hatáskörben mérlegelhet. A szaktárca szeretné immár belevenni a tervezetbe, hogy a hatóságokkal szemben nem kötelezhetők a tanárok vallomástételre abban az esetben, ha nem oktatási vagy nevelési kérdésekben keresték meg őket. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) – mint megtudtuk – ebben a formában nem tartja szerencsésnek a módosítást. Véleményük szerint nem célszerű törvénybe iktatni, hogy a pedagógus megtagadhatja a vallomástételt, mivel ez a gyakorlatban nemigen működtethető, ezért pontosítaná az eseteket.
A Fidesz, mivel az elfogadott törvényben veszélyeztetve látta a szülők jogait – a hatóságokkal ellentétben, rájuk vonatkozott a titoktartás –, még szeptemberben az Alkotmánybírósághoz fordult. A törvény sérti a szülők alkotmányos jogait a gyermeküknek adandó nevelés megválasztására, és korlátozza őket abban, hogy felelős módon teljesítsék a gyermekükkel szembeni kötelességeiket – fogalmazta meg az ellenzéki párt. A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (Mante) véleménye szerint megengedhetetlen, hogy a törvény a tanuló érdekeinek védelmét és jogainak kiteljesítését a tanuló, a szülő és a pedagógus közötti bizalmi légkör megteremtése és hármójuk együttműködése helyett a szülő előtti titkolódzással akarja megvalósítani. Bármely ilyen információról előbb értesülhet tehát a nevelőtestületi kolléga, mint maga a szülő. Tanár és diák kapcsolatát, a kettőjük között kialakult bizalmi viszonyt nem biztos, hogy egészséges tiltó és bürokratikus szabályokkal érdemben befolyásolni. Ha a gyermek bizalmával tanára felé fordul, ezt nem a törvény miatt teszi, hanem mert a pedagógusnak sikerült megfelelő emberi kapcsolatot kialakítani tanulójával. Ha nincs ilyen kapcsolat, akkor a legjobb törvény is hatástalan – fogalmazta meg tavaly a Mante, aláírásgyűjtést indítva e paragrafusok visszavonásáért. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) – mint erről lapunk korábban beszámolt – szintén kérte a törvény módosítását úgy, hogy az iskolai titoktartás kötelezettsége ne legyen akadály a szülők és a tanárok közös nevelői tevékenységében. Az MKPK állásfoglalása alapján a pedagógusok titoktartásának szabályai jelentős mértékben korlátozzák a gyermekek és a szülők jogait, és sértik a katolikus erkölcs szabályait is.
Fokozza a törvény használhatatlanságát, hogy konkrét információk megfogalmazása nélkül legfeljebb annyit mondhat a tanár: „baj van a gyermekkel”, de ha a szülő tovább érdeklődik, a tanárnak hallgatnia kell – hacsak nem szerzi be a tanuló írásbeli felhatalmazását (ha az már megtanult írni). Az sem biztos, hogy a „baj van” kijelentés nem minősül konkrét információnak. Továbbá ellenérdekelt felekké változtatja a szülőket és pedagógusokat, mert a szülő így nem lehet biztos abban, hogy gyermeke tanárától megkapja-e a neveléshez szükséges információkat. Csorbul a bizalmi viszony másik része is: amit a pedagógus eddig meg tudott oldani a diákkal és a szülővel folytatott párbeszéd során, abba most – amennyiben érinti a titoktartási kötelezettség – be kell vonnia a gyermekjóléti szolgálatot akkor is, amikor erre nem biztos, hogy szükség lenne. Jellemzi a kialakult helyzetet, hogy még az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) is megfogalmazta ellenvéleményét: a titoktartásnak nem a család, hanem a hatóságok felé kell irányulnia. A pedagógusokat ugyanúgy, mint az orvosokat vagy a papokat, meg kell védje a jog ahhoz, hogy munkájukat megfelelően végezhessék.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerdán, az egyeztető kerekasztal-beszélgetés után megfogalmazta, hogy elfogadhatatlannak tartják a tanári titoktartási kötelezettség jelenlegi szabályozását. „Úgy látom, egyetértünk abban, hogy a jelenleg hatályban lévő szabályozás rossz” – foglalta össze az alelnök a kerekasztal tapasztalatait. A politikus úgy látja, „végre győz a józan ész”, és a számtalanszor elmondott érvek nyomán mindenki által elfogadható jogszabályváltozat kerülhet a kormány elé e témában. – Természetesen, csak akkor leszünk nyugodtak, ha a parlament a szülők által is támogatott változat alapján módosítja az oktatási törvényt – tette hozzá. A Fidesz azt javasolja, hogy a szülővel szemben ne legyen titoktartási kötelezettsége a pedagógusnak, kivéve, ha a szülő veszélyeztetné a gyermeket. – Ez az egyetlen extrém eset, amikor a pedagógus meggondolhatja, hogy milyen információt ad át a szülőnek – vélekedett Pokorni. A találkozón képviseltette magát az oktatási tárca, és részt vett Takács Albert, az általános ombudsman helyettese, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, valamint több szakmai és érdekvédelmi szervezet is. A Mante képviseletében Porogi András elmondta, hogy az ügyben általuk szervezett aláírásgyűjtésen az aláírások száma mára meghaladta a húszezret. Öszszefoglalva a szakmai egyeztetés eredményeit, megfogalmazta, hogy mostanra kezd kialakulni egy elfogadható megoldás, ami a feje tetejéről végre a talpára állítja a dolgot.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
