Az idén a tíz munkaszüneti nap közül május 1., október 23., december 25. és december 26. esik szombatra vagy vasárnapra. A négy plusznap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasztás. A munkaszüneti napokhoz képest hétköznapokon az országos villamosenergia-felhasználás 20 százalékos többletet mutat. A munkaadói érdekképviseletek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap törvénybe iktatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti és járulékkiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül.
Az általános munkarendben dolgozó cégeknél a szombat, illetve a vasárnap egyébként is heti pihenőnap, így az ezekre a napokra eső munkaszüneti napoknál nem jelentkezik majd ez a napi 15 milliárd forintos kiadás.
A szakszervezetek évek óta követelik a jelenlegi 40 órás munkahét 38 órásra csökkentését. Ezt a jelenlegi kormányzati időszakban évente félórás csökkentéssel javasolták, de elfogadnák a kétszer egyórás csökkentést is. A szakszervezetek követelései között szerepel továbbá, hogy december 24-ével 11 legyen a munkaszüneti napok száma. A munkaadói érdekképviseletek rendre visszautasítják ezt a követelést termelési érdekekre hivatkozva. Indoklásuk szerint csupán a heti félórás munkaidő-csökkentés 40-45 milliárd forinttal növelné a vállalkozások bevétel nélküli kiadásait. A nyugati országok többségében már 35 órás a heti munkaidő. A munkaszüneti napok száma pedig például Ausztriában 15, Németországban 12, Angliában pedig 11 – érvelnek a szakszervezetek.
A munkaidőalap és a gazdaság teljesítménye közötti összefüggésre utalnak német elemzők is. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint például, ha egy órával növelnék a németországi heti 35 órás munkaidőt, ez három százalékot meghaladó gazdasági növekedést eredményezne, amely többszöröse a jelenleg feltételezettnek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
