Kevesebb szabadnap az idén

Tíz munkaszüneti nap közül négy heti pihenőnapra esik az idén, így a munkaadók nyernek: ennyivel nő az általános munkarendben üzemelő vállalkozásoknál a munkaidőalap. A munkavállalók viszont rosszabbul járnak, mint tavaly, amikor például karácsony hetében – jó taktikával – akár egy hétre is pihenni mehettek a dolgozók.

Hírösszefoglaló
2004. 01. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idén a tíz munkaszüneti nap közül május 1., október 23., december 25. és december 26. esik szombatra vagy vasárnapra. A négy plusznap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasztás. A munkaszüneti napokhoz képest hétköznapokon az országos villamosenergia-felhasználás 20 százalékos többletet mutat. A munkaadói érdekképviseletek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap törvénybe iktatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti és járulékkiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül.
Az általános munkarendben dolgozó cégeknél a szombat, illetve a vasárnap egyébként is heti pihenőnap, így az ezekre a napokra eső munkaszüneti napoknál nem jelentkezik majd ez a napi 15 milliárd forintos kiadás.
A szakszervezetek évek óta követelik a jelenlegi 40 órás munkahét 38 órásra csökkentését. Ezt a jelenlegi kormányzati időszakban évente félórás csökkentéssel javasolták, de elfogadnák a kétszer egyórás csökkentést is. A szakszervezetek követelései között szerepel továbbá, hogy december 24-ével 11 legyen a munkaszüneti napok száma. A munkaadói érdekképviseletek rendre visszautasítják ezt a követelést termelési érdekekre hivatkozva. Indoklásuk szerint csupán a heti félórás munkaidő-csökkentés 40-45 milliárd forinttal növelné a vállalkozások bevétel nélküli kiadásait. A nyugati országok többségében már 35 órás a heti munkaidő. A munkaszüneti napok száma pedig például Ausztriában 15, Németországban 12, Angliában pedig 11 – érvelnek a szakszervezetek.
A munkaidőalap és a gazdaság teljesítménye közötti összefüggésre utalnak német elemzők is. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint például, ha egy órával növelnék a németországi heti 35 órás munkaidőt, ez három százalékot meghaladó gazdasági növekedést eredményezne, amely többszöröse a jelenleg feltételezettnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.