Mottó: „Kormányra kerülve az MSZP ingyenessé teszi a lakóhely és az oktatási intézmény közötti közlekedést.”
(Egy hamvába holt ígéret
Hiller Istvántól 2001. október 31-én)
Csőd szélére sodorhatja a komp- és révátkelőket a január 1-jén hatályba lépett új fogyasztóiár-kiegészítésről szóló törvény, amely a belvízi személyszállítás eddigi 67,5 százalékos támogatását néhány százalékra csökkentette. Emiatt a diákok és a nyugdíjasok jegyárai drasztikusan megemelkedtek. Például a váci kompnál eddig 55 forint volt az egyszeri átkelés díja, míg egy havi bérlet 2300 forintba került. Január 1-jétől azonban 215 forint lett a jegy, és 7780 forint a bérlet ára. Bodor Ferenc, a kompot üzemeltető kisvállalkozás vezetője kijelentette: nyolcvan százalékkal visszaesett a bérletek vásárlása a törvény életbelépése óta, bár elképzelhető, hogy ennek egyelőre csak a zord időjárás az oka.
Csillag István gazdasági miniszter tavaly decemberben még azt nyilatkozta a Somogyi Hírlapnak, hogy a fogyasztóiár-kiegészítés célja, hogy könnyítse a rászorulóknak a szolgáltatás igénybevételét, ezért az Országgyűlés továbbra is támogatni kívánja a komp- és révközlekedést. Ugyanakkor a menetrendi hajózás elsődlegesen nem közlekedési, hanem turisztikai és idegenforgalmi célokat szolgál, ezért nem indokolt, hogy erre az állam fogyasztóiár-kiegészítést adjon az adófizetők pénzéből – tette hozzá.
Ha ezt a „nagylelkű”, néhány százalékos alamizsnát támogatásnak lehet nevezni, akkor kijelenthetjük: a tárcavezető és a kormány állta a szavát. Ugyanakkor félő, hogy a napi megélhetési gondokkal küzdő nyugdíjasok és nagycsaládosok másként gondolják. Ez a pár forint körülbelül annyit ér nekik, mint halottnak a csók.
Kuba Zoltán, a Révhajósok Szövetségének alelnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy a szakmában nagy felháborodást váltott ki az új szabályozás. Úgy vélte a 21 dunai és 47 tiszai révátkelő közül számos kénytelen lesz lehúzni a rolót, amennyiben nem módosítják rövid időn belül a törvényt, vagy nem kapnak valahonnan segítséget. Tisztában vannak azzal, hogy joghézagos volt az eddigi szabályozás, amellyel sokan visszaéltek, ezért módosításra szorult. De nem az lett volna a megoldás, hogy megszüntetik azt – hangsúlyozta.
Kuba Zoltán szerint pont a legrosszabb anyagi helyzetűektől vesz el pénzt a kormány az elhibázott törvénnyel. Hogyan gazdálkodják ki a költségeket például azok a nagycsaládosok, akik munkába vagy iskolába menet nap mint nap kénytelenek használni a kompot? – tette fel a kérdést az érdekvédő szervezet alelnöke.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban annyit közöltek lapunkkal, hogy meg van kötve a kezük, nem tudnak felülbírálni egy törvényt, amelyet egyébként a Pénzügyminisztérium terjesztett az Országgyűlés elé. Azt állították, hogy a menetrendszerű hajózás ma már inkább kellemes időtöltés, mintsem közlekedési forma, ezért azt nem kell támogatni. Ezzel szemben a révátkelőket segíteni kellene az árkiegészítéssel – tették hozzá.
A Pénzügyminisztériumtól senki sem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak, annak ellenére, hogy telefonon többször ígéretet tettek rá.
Úgy tűnik, a révátkelőket üzemeltető kisvállalkozásokkal szemben a tőkeerős hajózási társaságok nem kerülnek csődközelbe a támogatás megszűnésével. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Rt. vezérigazgatója kijelentette: az új jogszabály miatt idén mintegy 120 millió forint bevételtől esik el a társaság. Azért, hogy a jegyek és bérletek árát ne kelljen drasztikusan emelni, decemberben megszorító intézkedéseket vezettek be, de a növekvő áfa és az infláció miatt így is mintegy húszszázalékos drágulásra számíthatunk. A hajózási társaságnál csökkentették az utazási és telefonbeszélgetési keretet, húsz dolgozót pedig nyugdíjaztak. Ennek köszönhetően remélhető, hogy az idén is nyereséges lesz a részvénytársaság – fűzte hozzá a vezérigazgató.
Horváth Emil, a Mahart PassNave ügyvezető igazgatója közölte: náluk egyáltalán nem emelkednek idén a jegyárak a menetrend szerinti járatokon, mivel a vállalat ki tudja gazdálkodni a többletterheket.
***
Kövesdi nem Barangó
Barangó bolyongása a lelki pokolban címmel, 2004. január 5-én a 4. oldalon megjelent írás kapcsán az alábbi helyreigazítást tesszük: A cikk illusztrációjaként megjelent fotón szereplő személy nem azonos az írásban szereplő Barangóval, hozzá és a cikkben írtakhoz semmi köze nincs. A fotó 2003. december 27-én a Tilos Rádió sajtótájékoztatóját az épület előtt figyelemmel kísérő Kövesdi Ákosról készült. Ezért az érintettektől elnézést kérünk.
origo.hu
Orbán Viktor: Ha péntek, akkor rádió – képek
