Egészen biztosan drága lesz minden falat kenyér, mert az egyik legnépszerűbb élelmiszer ára az év elejétől kilónként kétszáz forint fölé emelkedik, de az sem kizárt, hogy jócskán meghaladja ezt. A szakmai szervezetek kalkulációi szerint az energia- és az alapanyagárak emelkedése miatt nem lesz tartható a korábban jelzett kilónkénti 200 forintos kenyérár.
Az áremelkedés mértéke egyelőre nem ismert, az viszont igen, hogy leginkább a kis jövedelmű családokat sújtja majd, mert esetükben a legmagasabb az úgynevezett lisztes áruk (kenyér, tésztafélék) fogyasztásának az aránya. Mint korábban megírtuk, januárban újabb húszszázalékos lisztáremelésre készülnek a molnárok, 70-72 forintra emelve a kenyéralapanyag árát, amely szakmai körök véleménye szerint azt eredményezi, hogy a kenyér ára kilónként eléri a kétszáz forintot. Most viszont úgy néz ki, hogy az egyéb terhek emelkedése miatt ezt a prognosztizált kétszáz forintos szintet is meghaladhatja.
Értesüléseink szerint a további áremelkedéssel szemben egyik lehetséges megoldás a behozatali vám eltörlése, valamint az export leállítása, illetve eltörlése lenne. Másik megoldást jelenthetne az állami búzakészletek értékesítése tonnánként negyvenezer forintos maximált áron, de csak a malmoknak.
Az exportkorlátozásra azért is szükség lenne, mert bizonyos információk szerint a hazai hiányt néhány cég mesterségesen úgy generálja, hogy jelentős mennyiségű búzát Romániába szállítanak, és ott raktározzák. Majd ugyanezt a gabonát importálják az országba.
A helyzetet rontja, hogy semmilyen formában nem korlátozza sem az agrár-, sem a külügyi tárca a búza- és a kukoricaimportot, sőt még formális engedélyezési rendszert sem bevezetnek be. Ugyanakkor a két minisztérium egyetért azzal, hogy a búza- és a kukoricaimportot nullakulcsos vámmal kell segíteni. Jelenleg 30 százalékos vám terheli a búza importját. A törekvéssel a szakma egyetért, és javasolja, hogy mindkét gabonára nyissanak 300-300 ezer tonnás importkvótát, amely április 30-ig élne.
A Gabonaszövetség információi szerint tavaly 2,8 millió tonna búza termett Magyarországon, amelyből október közepéig 500 ezer tonna már elhagyta az országot. Ezt a mennyiséget vámárulisták nyilatkozatai és a növény-egészségügyi állomások adatai is alátámasztják, igazolják. Becslések szerint az év végére ezért minimálisan 200-300 ezer tonnás belföldi hiány keletkezett.
A Gabonaszövetség egyébként már tavaly november közepén szükségesnek tartotta a liszt árának emelését, mondván, hogy a búza- és liszthiány megelőzése érdekében a malmoknak érvényesíteniük kell a liszt árában a búza árnövekedését, és ehhez legalább 25-30 százalékos lisztárnövekedést tartott szükségesnek december végéig.
Az indoklások között szerepelt, hogy a malomi minőségű búza ára szeptember közepe óta 32–37 százalékkal emelkedett, azóta pedig a Budapesti Árutőzsdén rekordokat döntve többször is meghaladta a tonnánkénti ötvenezer forintot a kenyérgabona jegyzése. Az érdekképviselet akkor úgy foglalt állást, hogy ha a liszt, valamint az abból gyártott termékek költségarányos árnövekedését bizonyos érdekcsoportok akadályozzák, akkor az piaci zavar kialakulásához vezethet, amelynek árnövelő hatása a későbbiekben az előre jelzettnél sokkal súlyosabb is lehet. Piaci zavar egyelőre nincs a lisztpiacon, és a „kenyérfronton” sem, de más tényezők hatására az év elejétől jelentősen emelkedik a kenyér ára.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
