KÖNYVESHÁZ

Lovak és angyalok
Reich Károly élete, munkássága
Kákonyi Péter

„Aki voltam, mindvégig az maradtam, ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom” – ez a Pilinszky-idézet lehetett volna a viszonylag fiatalon elhunyt Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus, Reich Károly (1922–1988) jelmondata. A balatonszemesi születésű fiatalember véletlenül lett grafikus, pontosabban: egy szerencsés véletlennek köszönhetően, hiszen mester volt ifjúkorában is: már első rajzaiban készen van a későbbi művész. Apja iparosember, szekérgyártó, akitől a munka becsületét tanulta. Egy alkalommal vele készíttették el a helyi Hangya szövetkezeti bolt kirakatát, s egy épp arra járó pesti hatalmasságnak annyira megtetszettek a rajzok, hogy azonnal Pestre hívta a fiatal Reich Károlyt, ahol előbb a neves könyvillusztrátor, Haranghy Jenő, később Konecsni György tanítványa lett.
Utóbbi mester mellett kezdett plakátokat és könyvillusztrációkat készíteni. Mint egy önéletrajzi interjúban elmondja: „Ha szigorúan vesszük, e pályán én csak kalóz lehetek, hiszen végzettségemről nincs is papírom. De nem ezért kerülöm a művész megjölelést. 1948–50 óta könyvillusztrátor vagyok. A magamfajta grafikus csak akkor lehet igazán azonos önmagával, ha képes tárgyával azonosulni…” Dicséretesen szerény, önkicsinyítő szavak, hiszen Reich Károly olyan művész volt, művész a javából, aki nemzedékeket tanított meg látni. Ahogy Weöres Sándortól, Kormos Istvántól, Csanádi Imrétől és Nemes Nagy Ágnestől a magyar nyelv muzsikáját, úgy Reich Károlytól, Hincz Gyulától, Würtz Ádámtól és Réber Lászlótól a színek és a formák titkait és csodáit leshették el a felnövekvő generációk. A Kratochwill Mimi szerkesztette emlékalbum – Reich Károly élete és munkássága – a mester minden műfaját végigszemlézi: a művész legjava „egyedi grafikáiból”, illusztrációiból, sokszorosított grafikáiból, továbbá kisplasztikáiból, érmeiből és plakettjeiből is átnyújt az érdeklődőknek egy csokorravalót.
Reich művészete a természet és a szerelem varázslatának jegyében áll. Feledhetetlen munkáin lovak és angyalok, mesemadarak, mackók, tündéraktok, kentaurok és faunok, virág- meg szőlőfürtök láthatók. Egyik méltatója, Supka Magdolna írja: „Az örökké megújuló természetnek és az életadó szerelemnek beszédes közegén túl az időtlenséget közvetve azzal is sugallja az alkotó, hogy alakjait a szüntelen belső találkozás, a soha nem kezdődő és nem végződő egymást üdvözlés boldogító légkörében élteti.”
(Reich Károly élete és munkássága. Holnap Kiadó, Budapest, 2003. Ára: 5900 forint)

Kedves hallgatóim!
Írások az anyanyelvről
Hanthy

Mi lesz veled, nyelvművelés, kérdezzük egyre gyakrabban. Itt állunk az Európai Unió nagykapujában, próbálunk eligazodni e hatalmasra dagadt Európa-országban, és zavarunkban arról beszélünk, hogy egyetlen biztos pontunk e nagy forgatagban nemzeti nyelvünk és kultúránk. Ha ehhez ragaszkodunk, nem tévedhetünk el.
Bizonyos nézőpontból persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy anyanyelvünket, saját teremtményünket és a nagy indoeurópai árban ritkaságszámba menő kincsünket bármilyen veszély fenyegetné. Hisz miért veszély az, ha átalakul, ha idomul a körülményekhez, ha, miként eddig is, beolvaszt vagy kivet magából új szavakat, ezekkel érkező fogalmakat, egyszóval fejlődik a maga rendje és ritmusa szerint? Az már bizonyos, hogy az erős változásokat megakadályozni nem lehet, de nem is kell, az viszont nem bizonyos, hogy elegendő ezeket megfigyelni: időnként egy-egy irányjelző táblát a magasba kell emelni.
Nem sokan vannak, akik vállalkoznak arra, hogy e táblát tartsák. Közöttük is nagyon kevés az ifjú, a többség sajnos már nyolcvan felé jár, és fogy az ereje. Bencédy József, Deme László, Fábián Pál és Szathmári István mellett ott áll a sorban még a „hetvenkedő” Grétsy László és a pimaszul fiatal, negyvenes éveiben járó utód, Balázs Géza. Ennyi a névsor. Mintha az ifjú nyelvészeket nem izgatná a feladat. Meglehet persze, hogy csak túl nehéznek tartják. Túlságosan nagy a felelősség. Oda kell állni ország-világ elé, és véleményt mondani. Állást foglalni. Nem lehet visszavonulni a csendes kutatószobába és piszmogni, elmélkedni. Itt alapos felkészültségre, széles körű tapasztalatokra van szükség.
Lőrincze Lajostól egy munkaközösség vette át az Édes anyanyelvünk című műsor készítését a Magyar Rádióban. Szerkesztője Kövesdy Zsuzsa lett, aki most kötetbe rendezte az utóbbi évtizedek legfontosabb adásainak szövegeit, a Tinta Kiadó pedig, amely régóta elkötelezett a magyar nyelv ápolását segítő kiadványok iránt, megjelentette a Kedves hallgatóim! című könyvet. Annyi bizonyos, hogy e kedves hallgatók nem szűnnek meg érdeklődni az anyanyelv kérdései iránt. Akik pedig elolvassák e kötetet, döntsék el, szükség van-e még a nyelvművelésre.
(Balázs–Bencédy–Deme–Fábián–Grétsy–Szathmári: Kedves hallgatóim! Tinta Kiadó, Budapest, 2003. Ára: 2520 forint)

Indián földrajz
Világatlasz: nagy, képes, történelmi
Rumy Dániel

Fölülről látni a történelmet, a jelentéktelen, félrevezető, személyes vonatkozású múltbéli törmelékeken átsikló tekintettel; elvont és tiszta nagyságukban követni a világhistória folyamatait – ez minden tárgyilagosságra és igazi megismerésre törekvő múltkutató leghőbb vágya. A történeti topográfia a maga túladatolt szikárságával, a homályba vesző birodalmak, ködös kimenetelű csaták térképei iránti vad szenvedélyével efféle igényeket is kielégíthet. Miközben a legszeszélyesebb fantaziálásoknak, a legeszelősebb időutazásoknak nyit teret.
Az Athenaeum 2000 Kiadó hatalmas méretű világatlaszát is áthatja a termékeny kettősség. E tüntetően hagyományos szemléletű munka érdekes elegye a népszerűnek és a szakszerűnek. Nyolcvan fejezetben igyekszik fölvázolni „a világtörténelmi fejlődés folyamatát” az ember két lábra állásától a kiotói egyezményig. Mindezt rendíthetetlen darwinizmussal (legalább valaki még hisz a progresszióban) és vegytiszta pozitivizmussal, temérdek kis színes képpel, középiskolai tankönyvekbe illő szöveges összefoglalókkal, amelyek két oldalon küzdenek többek között a francia forradalom vagy a második világháború rövid, izgalmas, informatív leírásának gondjával. És persze a világtörténelem fejlődésének minden állomásához térképek illeszkednek, az atlasz legjobban szerkesztett, legbeszédesebb elemei, amelyek valóban lehetővé teszik, hogy a történelemszerető ember átfogó képet kapjon nagyszabású folyamatokról.
Nagy is, képes is, történelmi is ez a világatlasz, igényesen ismeretterjesztő, de térképeivel ennél jóval többet ad: kapcsolatrendszerében vizsgálhatjuk a históriát. Igazán bántó talán csak a szemléletmódja: a vaskalaposan eurocentrikus, jobban mondva Nyugat-Európa-centrikus megközelítés, amely a világ történelmét változatlanul egyetlen kontinens történelmének észleli. Sebaj, legalább egyszer még tudományos kuriózum lehet, ha a középeuropéerek vagy az indiánok rajzolni kezdik térképeiket.
(Nagy képes történelmi világatlasz. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2003. Ára: 7980 forint)

Egy házasság végnapjai
Végvárak a Nyugat-Balkánon
Haklik Norbert

Horvátország és Bosznia-Hercegovina, valamint hazánk évszázadokon át szorosan összekapcsolódó történelmében az egyik legkülönösebb fejezet a kiegyezéstől Trianonig eltelt fél évszázad. Ezekben az évtizedekben magyarok tízezrei leltek új otthonra a Száván s a Dráván túli területeken – Boszniában több ezerre, míg az eredetileg is jelentős őshonos magyarság lakta Horvátországban százezerre nőtt nemzettársaink száma, akik többnyire az olcsóbb földárak miatt keresték déli társországunkban boldogulásukat. Mindez a horvát–magyar ellentét kiéleződésének időszakában történt. Bár Horvátország nagyfokú autonómiát élvezett, elszakadási törekvései egyre nyilvánvalóbbá váltak – nem csupán a délszlávok közös államának vágya, de Budapest tapintatlan horvátpolitikája miatt is.
Így nem csoda, ha a magyar kormány déli szomszédunk magyarságára mint a horvát szeparatizmus elleni védműre, Zágráb pedig mint a magyar birodalmi politika előretolt bástyájára tekintett – s bár ez esetben mindkét félnek megvan a maga igaza, a boszniai kivándorlás bátorítását vitathatatlanul a balkáni pozíciószerzés szándéka indokolta.
Budapest a legkülönfélébb intézkedésekkel próbálta megőrizni és tovább erősíteni a magyar közösségek szerepét a két országban. Ezen törekvéseket mutatja be nagy alapossággal Makkai Béla Végvár vagy hídfő? – Az idegenben élő magyarság nemzeti gondozása Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában című kötete, amely nemrégiben jelent meg a Lucidus Kiadó Kisebbségkutatás Könyvek sorozatában. A szerző a délre szakadt magyarság oktatását vállaló Julián-iskolák történetét éppúgy végigkíséri, mint a MÁV nagy ellenérzéseket kiváltó programját, a magyar közösség erősítésére hivatott gazdasági törekvéseket, az ösztöndíjakciókat vagy a szlavóniai magyar sajtó sikertörténetét. A szerző nem hallgatja el a horvát–magyar ellentétet tovább szító intézkedéseket s a horvát fél túlkapásait sem. Hogy mekkora felhördülést váltott ki, amikor a MÁV mindenütt kizárólag magyar nyelvű feliratokat helyezett el a horvátországi vonatokon, arról éppúgy olvashatunk a kötetben, mint a németből nagy horváttá lett magyargyűlölő püspök, Strossmayer magyarellenes intézkedéseiről. Makkai érdeme, hogy a korabeli horvát sajtó magyarellenes kirohanásaiból is bőséggel szemezget – könyvéből ezért is alkothatunk érzékletes képet arról, hogyan festettek két ország több száz éves házasságának végnapjai azelőtt, hogy Trianon mindenható urai kimondták volna a válást. S ez a „kárfelmérés” ahhoz is hozzásegíthet minket, hogy a kölcsönös sérelmek feldolgozásával tovább erősödhessék az egykori házastársak között napjainkra kialakult barátság.
(Makkai Béla: Végvár vagy hídfő? Az idegenben élő magyarság nemzeti gondozása Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában [1904–1920]. Lucidus Kiadó, 2003. Ára: 2400 forint)

Elefánt Aachenben
Keresztes háború és dzsihád
Sitkei Levente

Vajon miért hangzik el oly sokszor a médiában, hogy ez vagy az a mozlim szervezet dzsihádot hirdet a nyugatiak, a keresztények ellen? Miért szorul össze a gyomrunk ennek hallatára? Valóban máig tart a dzsihád és a keresztes háborúk szomorú hagyománya? Bassam Tibi, a göttingai egyetem professzora, aki könyvét ennek a témának szentelte, sajátos helyzetben van. A szerző damaszkuszi születésű, Szíriában nevelkedett, ám Németországban járt egyetemre, s ott is vált – már német állampolgárként – nemzetközi hírű tudóssá. Magát hívő mozlimnak tartja, akinek európai identitása is van, így másféle nézőpontból vizsgálhatja a témát, mint az öreg kontinens szakértői.
Ez utóbbiak – mint a német történelemtudomány egésze – Tibi szerint elfelejtik, hogy az iszlám világ is létezik, s az elmúlt évezredek során fontos szerepet játszott a ma is ismert európai önazonosság, szellemiség kialakításában. Sőt meghökkentő tézisként a szerző egyenesen azt állítja, hogy a kétoldalú hadjáratok, a dzsihád és a keresztes háborúk a pusztítás mellett megtermékenyítő hatással is voltak a két civilizációra. Kiemel olyan személyiségeket, mint Nagy Károly és Harún ar-Rasíd, akik a két ellenséges világbirodalom uraiként jó kapcsolatot tartottak fenn egymással, s ennek bizonyítékául ajándékként még egy elefánt is Aachenbe került a bagdadi udvarból.
Bassam Tibi személyes hangulatú, keleties stílusú könyve – amely számunkra talán furcsa, ám mindenképpen őszintébb, mint a gyakori nyugati fennköltség – arra a kérdésre keresi a választ, mi mozgatta és mozgatja az iszlám világot, hogy hódító útra lépjen, illetve milyen érdekek fűződtek Rómában a keresztes háborúk elindításához. A hallatlanul érdekes időszak majd egy évezredet fog át, amely során sajnos hullahegyek emelkedtek, a két vallás, civilizáció azonban nem került közelebb egymáshoz. Könyvének küldetése pedig éppen ez: a megegyezés fontosságának tudatosítása. Bassam Tibi ugyanis hisz abban, hogy a múlt és a jelen háborúi és tragédiái ellenére van lehetőség a konszenzusra a kultúrák között.
(Bassam Tibi: Keresztes háború és dzsihád. Corvina Kiadó, Budapest, 2003. Ára: 3300 forint)

Fókusz Könyváruház
Ifjúsági és gyermekkönyvek sikerlistája

1. Rowling, J. K.: Harry Potter és a Főnix Rendje – Animus Kiadó 3690 Ft
2. Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen. Muhi Andris és a pacák birodalma – Magvető 2290 Ft
3. Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec – Magyar Könyvklub 2290 Ft
4. Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók – Magyar Könyvklub 2290 Ft
5. Rowling, J. K.: Harry Potter és a bölcsek köve – Animus Kiadó 1490 Ft
6. Rowling, J. K.: Harry Potter és a tűz serlege – Animus Kiadó 2590 Ft
7. Rowling, J. K.: Harry Potter és a titkok kamrája – Animus Kiadó 1590 Ft
8. Miler, Zdenek – Doskocilova, Hana: A vakond télen – Móra Könyvkiadó 1980 Ft
9. Cabot, Meg: A neveletlen hercegnő naplója, 4. – Cicero Könyvstúdió 1690 Ft
10. Lázár Ervin: A Négyszögletű kerek erdő – Osiris 1880 Ft