Sokasodnak a kérdések a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) nemrég nyilvánosságra hozott rendeletével kapcsolatban. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a távfűtésről és a villamos energia szabályozásáról szóló döntés utólag módosítja a hosszú távra már megalkotott jogszabályokat. A gazdasági tárca rendelete hátrányosan szabályozza a távfűtési szolgáltatásokat és azok költségeit, ezáltal több millió embert foszt meg a távfűtési költségek csökkentésének lehetőségétől, hosszú távon pedig a távhőár növekedését idézi elő. Az energiapiac résztvevői szerint a rendelet pontosan behatárolható magántőkeérdekek mentén született, ráadásul nem EU-konform, és tudatosan hozzájárul a környezetszennyezéshez.
Többszöri megkeresésünk után a minisztérium végül válaszolt érdeklődésünkre, azonban néhány soros közleményük nemcsak a távhőszolgáltatók eddigi nyilatkozatainak, hanem a tárca saját rendeletének is ellentmond.
Mint ismert, a kifogásolt döntés hátterében az áll, hogy a lakosság gazdaságosabb kiszolgálásának érdekében valamennyi távhőszolgáltató fejlesztésre és új energiaellátási mód kiépítésére kényszerült az utóbbi években. Az olcsóbb hőárt biztosító, úgynevezett gázmotoros beruházások jelentős része már működik, további milliárdos fejlesztések pedig kivitelezés, illetve tervezés alatt állnak. A távhőszolgáltatók e beruházásokat egy 2002-ben elfogadott rendelet alapján kezdték meg, mely 2010-ig szabályozza az energia átvételi árait. A gazdasági tárca jelenlegi rendelete azonban a hosszú távra érvényes szabályokat érvénytelenítve kimondja, hogy az új energiaellátási mód esetében tíz százalékkal csökkenti az előzetesen megszabott átvételi árat. Ezzel a kormány több millió embertől veszi el a távhőár csökkentésének lehetőségét, az alacsonyabb átvételi ár pedig a távfűtési díjak hosszú távú megemelését is eredményezi. A rendelettel kapcsolatos új átvételi szabályozás veszélyeire elsőként a Magyar Villamosenergia-ipari Irányító Rt. hívta fel a figyelmet, ezt követően az energetikai piac szinte valamennyi résztvevője kritikával illette a gazdasági tárca döntését.
Garbay László, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára hangsúlyozta, hogy a beruházásoknak a rendeletben előírt 75 százalékos havi kihasználtsága eleve betarthatatlan követelményeket ír elő, hiszen a májustól szeptemberig tartó időszakban a háztartások nem igénylik a távfűtést. A minisztérium válaszában azzal védekezik, hogy a kihasználtság egy egész évre vonatkozik. Csakhogy a tárca közleményét saját rendelete cáfolja, abban ugyanis a betarthatatlan havi előírás szerepel.
A döntés előkészítését érintő kritikákkal kapcsolatban a GKM úgy tájékoztatott, hogy előzetesen kikérték a szakma és az érintett vállalkozások képviselőinek véleményét. Ezt egyhangúlag cáfolják az energiapiac általunk megkérdezett résztvevői, akik szerint „villámcsapásként” érte őket az érvényes jogszabályokat visszamenőlegesen módosító rendelet.
Sturdik Miklós, a Főtáv Rt. szóvivője szerint senki nem kérdezte meg vállalatukat a távhőszolgáltatást lényegesen megváltoztató döntésről. Ezt igazolja az is, hogy a rendelet megszületése után a Főtáv Rt., mely Magyarország legnagyobb távhőszolgáltatója, azonnal felfüggesztette ez irányú beruházásait, és levélben kérte a rendelet hatályon kívül helyezését. Úgy tudjuk, az energiapiac résztvevői írásban fordultak Demszky Gábor főpolgármesterhez, és segítségét kérték, hiszen a kérdéses szabályozást az SZDSZ-es vezetésű gazdasági minisztérium hozta meg.
A gazdasági tárca a vitás rendeletről szóló indoklásának az általunk megkérdezett valamennyi távfűtőmű és beruházó vállalat ellentmondott: a rendelet hatályon kívül helyezésén túl az eredeti céloknak megfelelő és a hosszú távú befektetői biztonságot erősítő szabályozást sürgetnek. Vakaró József, az új energiaellátási módot elsőként alkalmazó komlói erőmű ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a piaci résztvevőket nemcsak „sokkolta” az utolsó pillanatban egyeztetések nélkül meghozott rendelet, de több elindított beruházás a 2010-ig érvényes jogszabály alapján vett fel hiteleket, melyek visszafizetése most bizonytalanná vált.
Kérdéseket vet fel a gazdasági tárca azon közlése is, miszerint a szabályozás előkészítésében a Magyar Energia Hivatal is részt vett. A Főtáv Rt. ugyanis úgy tájékoztatott, hogy néhány nappal a rendelet megjelenése előtt érdeklődésükre a hivatal még cáfolta az új szabályozás létrejöttét. A Főtáv nyilatkozatát egyébként több beruházó vállalat és szakember is alátámasztja.
A vitás rendelet jelentőségét mutatja, hogy forintmilliárdokról van szó: a távhőszolgáltatók jelenleg 1300 forint körül vásárolnak egy gigajoule energiát a hőerőművektől, míg a most hátrányosan megkülönböztetett gázmotoros beruházások esetében mindössze 100–200 forint/gigajoule a beszerzési ár. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Unióban mindinkább elterjedő, lényegesen olcsóbb hőt adó beruházások óriási konkurenciát jelentenek a többnyire multinacionális cégek kezében lévő hőerőműveknek.
Energetikai szakemberek végül arra hívják fel a figyelmet, hogy a botrányos távfűtési rendelet előkészítője ugyanaz a Hatvani György, aki a tárca helyettes államtitkáraként érintett az ötmilliárd forintos többletfizetése miatt elhíresült bakonyi erőmű botrányában is.
origo.hu
Szokatlan keresztnevek hódítanak: így változik a névadási trend
