Messze még a kínai egység

A 2004-es esztendő új kihívásokkal köszöntött be Kínában. Miközben a hatalmas ázsiai ország gazdasága továbbra is lendületben van, s mintha a mindennapok politikai szabadságfoka is változna, a pekingi vezetésnek egyre nagyobb fejtörést okoz két körvonalazódó válság.

Szentesi Zöldi László
2004. 01. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amíg a Tajvanhoz fűződő viszony külpolitikai természetű, a hongkongi történések immáron belviszálynak számítanak, hiszen az egykori brit koronagyarmat 1997-ben visszatért az anyaországhoz. A két konfliktushelyzet rokonítható, hiszen az alkotmányos természetű „egy Kína” kérdését vetik fel.
Tajvanon márciusban népszavazást rendeznek, amely a kommunista Kína gyanúja szerint akár a teljes függetlenséghez is elvezethet. A tajvani elnök, Csen Suj-pien határozottan visszautasítja ezt a feltételezést, és az ország szuverenitását, saját ügyeik intézésének jogát hangoztatja. Ennek ellenére Peking továbbra is kitart amellett, hogy a szigetország teljes függetlensége elfogadhatatlan. Miközben az amerikaiak közvetíteni próbálnak a kiújuló viszályban, Tajvan diplomáciai úton igyekszik lecsillapítani az indulatokat. A legújabb hírek szerint delegátusokat küldenek ki a világ országaiba azzal a feladattal, hogy megnyugtassák a helyi politikaformálókat, a márciusi népszavazás nem vezet kenyértörésre Kínával.
Hongkongban is az alkotmányos berendezkedés és a legitimizáció okozza a feszültséget. A dúsgazdag városállam joggal félti demokratikus vívmányait és sajátos berendezkedését az egypártrendszerben és monolitikus társadalomban gondolkodó kommunista Kínától. Egyelőre úgy tűnik, azoknak lesz igazuk, akik a kétféle felfogás és politikai gyakorlat különbözőségében rejlő veszélyekre figyelmeztettek. Nyáron egy félmilliós tüntetés kis híján válságba sodorta a Pekinghez hű közigazgatást, és emiatt elvetették a felforgatás elleni törvényként ismertté vált tervezetet. A minap ismét utcára vonult százezer ember; reformokat és szabad választásokat követeltek. Ez utóbbi azért fontos, mert a Peking által kinevezett helyi kormányfő személye és a törvényhozó testület összetétele jelenleg nem tükrözi a hongkongiak akaratát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.