Hiány azért keletkezett a büdzsében, mert a tavalyról áthúzódó determinációk és a csatlakozás után is fenntartható nemzeti támogatások felemésztik azt a 139,9 milliárd forintos összeget, amelyet az agrártárca tisztán hazai finanszírozású támogatásokra fordíthat. Az idei agrártámogatásokról folyó vitákban a kormányoldal azt állította, hogy a 293 milliárd forint mindenre elég lesz, az ellenzék viszont azt, hogy az agrárbüdzséből nem lehet kifizetni a nemzeti támogatásokat. Egy lapunk birtokába kerül dokumentumból – amelyet Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter neve fémjelez – azonban kiderül, hogy érdemi források nem állnak rendelkezésre a közvetlen termelői támogatások nemzeti kiegészítésére (top up) 2004-ben. A dokumentum úgy folytatódik, hogy a nemzeti kiegészítés egyébként is csak a tárgyév – azaz 2004 – december elsejétől a következő év április 30-ig fizethető ki.
Ismeretes, hogy az idei agrárbüdzsében 139,9 milliárd forint szerepel, amelyet nemzeti támogatásként tisztán hazai finanszírozású pályázatokra lehet fordítani. Az is nyilvánvaló – és ezt a dokumentum is leszögezi –, hogy ebből az előirányzatból mindenekelőtt a tavalyról áthúzódó kifizetéseket, az úgynevezett determinációkat kell először kifizetni. Azok összege a hivatalos becslés szerint 75 milliárd forint, ám hallani olyan – az agrártárcához közeli forrásból származó – információkat is, miszerint a determinációk összege a 90 milliárd forintot is eléri.
A determinációk teljesítése után fennmaradó pénz a csatlakozás után is fenntartható nemzeti támogatások finanszírozására és a „top up” kifizetésére fordítható. A csatlakozás után fenntartható hazai támogatások köre azonban még nem nyilvános. Tudomásunk szerint azokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) már tavaly elkészítette, de eddig nem tette közzé. Ezek a támogatások azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a csatlakozás időpontjában már élnek, illetve ha azokat a csatlakozás időpontjától számított négy hónapon belül – esetünkben 2004. szeptember 1-jéig – az EU-val notifikáltatjuk. Meglétük azért fontos, mert az idén nem alkalmazott, tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások későbbi elfogadtatása az EU-val szinte kizárt, másrészt a jelenlegi tagországok mindegyike működtet hasonló szabályozást.
Mivel azonban ezen támogatások forrásigénye minimálisan 58 milliárd forint – áll a dokumentumban –, ezért szinte kizárt, hogy a „top up”-ra elegendő pénzt tudna fordítani az FVM. Ismeretes az is, hogy az ellenzéki és az érdek-képviseleti felvetésekre – amelyek rendre erről szóltak és hasonló számításokon alapultak – az agrártárca képviselői azzal válaszoltak, hogy van pénz a kifizetésekre, sőt azon dolgoznak, hogy azt előlegként – amennyiben az EU is beleegyezik – kifizethessék a magyar termelőknek. A későbbi nyilatkozatokban viszont már az jelent meg, hogy a hazai gazdák ugyanúgy kapják meg az uniós támogatásokat, mint a korábbi tagországok termelői. Azaz az idei kifizetésekre december 1-je és 2005. április 30-a között lehet számítani. Az előleg kifizetése pedig annyiban változott, hogy az ahhoz szükséges öszszeget az FVM a kincstári egységes számláról akarja biztosítani.
Ezzel kapcsolatban azonban néhány olyan információ kering szakmai körökben, hogy az EU csak akkor hajlandó hozzájárulni az előlegfizetéshez, ha a hazai intézményrendszer időben, még a csatlakozás előtt kiépül.
*
Ugyan az EU január elsejétől lehetővé tette a belépő tagországoknak, hogy kiírják pályázataikat a közösségi támogatásokra, hazánk nem élt azonnal e lehetőséggel. Az illetékesek szerint a csúszás menetrend szerinti, és a kiírásokat január második felétől március végéig ígérik.
origo.hu
Szokatlan keresztnevek hódítanak: így változik a névadási trend
