Háborúba vinnék az európai fiatalokat

Miközben a német Kereszténydemokrata Unió és a szociáldemokrata párt hevesen vitatkozik a sorkötelezettség visszaállításáról vagy annak lehetséges alternatíváiról, a politikusok egyre nagyobb érdeklődéssel tekintenek északra. Ott egy olyan rendszer működik, amely a véletlent ötvözi a katonai szükségletekkel – és amelyet talán Németország is átvehetne. A háborúpárti politikusok elszántak, a fiatalok azonban nem akarnak más háborújában meghalni.

2025. 10. 17. 11:19
Egy Bundeswehr-katona várja a vonatot Fotó: MICHAEL NGUYEN Forrás: NurPhoto
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dániában a sorkatonai szolgálat egy egyszerű elven alapul: minden 18 éves fiatalnak részt kell vennie a „Forsvarets Dagon”, vagyis a honvédelmi napon. Az orvosi vizsgálatok és különböző tesztek után következik a döntő pillanat: a sorsolás – számolt be a Merkur.

Boris Pistorius (SPD), szövetségi védelmi miniszter felszólal a német szövetségi parlament plenáris ülésén a sorkatonai szolgálat modernizációs törvényéről szóló vitában (Fotó: CHRISTOPH SOEDER / DPA)
Boris Pistorius (SPD) szövetségi védelmi miniszter felszólal a német szövetségi parlament plenáris ülésén a sorkatonai szolgálat modernizációs törvényéről szóló vitában. Fotó: DPA

Mivel az alkalmasok száma nagyobb, mint a hadsereg igénye, először a lehetséges önkénteseket választják ki. A többiek közül egyszerű sorsolással választanak

 – magyarázza a dán jogi adatbázis, a Lex.

 

Sorkötelezettség-vita: érdeklődés a dán modell iránt Berlinben

A  dán rendszer, amelyben a katonai szolgálatról sorshúzással döntenek, nagy érdeklődést váltott ki Berlinben. A CDU védelmi szakértője, Thomas Röwekamp megvédte a rendszert: a sorsolásos eljárás a legigazságosabb megoldás, amit jelenleg találhatnak, mondta, hozzátéve, hogy ez az egyetlen mód, amely mindenkinek azonos kockázatot és esélyt biztosít a kiválasztásra.

A német sajtó szerint 2022 óta Dániában rendszerint elegendő önkéntes jelentkezik. A dán kormány azonban a jövőben kényszerbesorozásokkal is számol.

Lesznek olyanok, akiket be kell majd vonni – úgy kell ezt érteni, hogy talán nem fognak elegen önként jelentkezni

– figyelmeztetett Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.

2026-tól a szolgálat időtartama négy hónapról tizenegyre nő, és először a nők is részt vesznek majd a sorsoláson

 – közölte a dán védelmi minisztérium.

 

A Bundeswehrnek sürgősen szüksége van emberekre

A Bundeswehrnél komoly a létszámhiány. Jelenleg több mint 460 ezer katonára lenne szükség, miközben csak körülbelül 183 ezer szolgál aktívan. Az altiszti és tiszti állományban több mint 24 300 fő hiányzik. 2024-ben ugyanakkor mintegy 20 290 önkéntes jelentkezett – több, mint az előző években. A vita a CDU/CSU és az SPD között két fő kérdésre összpontosít:

  1. 2027-től újra minden fiatal férfit be kell-e hívni orvosi alkalmassági vizsgálatra?
  2. És mi történik, ha nem jelentkezik elegendő önkéntes?

Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD) az általános alkalmassági vizsgálat mellett van, míg az uniós frakciók már a vizsgálat során is sorsolásos eljárást vezetnének be.

A sorsolásos besorozás Németországban jogilag megengedett lenne – erősítette meg Udo di Fabio volt alkotmánybíró. A kormány a katonai szolgálat vonzóbbá tételét tervezi: a fizetés 2300 euróra nőne, és 3500 eurós jogosítványtámogatás járna. 

A Merz-kormány elképzelései alapján 2026 januárjától minden 18 éves német férfi postai úton kap majd értesítést a Bundeswehrtől. A fiatalokat kötelezni fogják egy online kérdőív kitöltésére, amelyben érdeklődésükről, fizikai alkalmasságukról, iskolai végzettségükről és a katonai szolgálatra való hajlandóságukról kell nyilatkozniuk.

A politikusok akarják a sorkatonaságot, de a fiatalok többsége határozottan elutasítja azt, írja a Die Zeit. A 18 és 29 év közöttiek körében, akiket személyesen érintene az, 63 százalék ellenzi a kötelező katonai szolgálatot. 

Amint arról a Magyar Nemzet többször is beszámolt, az Európai Unió egyre inkább a fegyverkezés irányába mozdul, miközben háttérbe szorulnak a békét célzó kezdeményezések Brüsszelben. 

A sorkötelezettség visszaállításáról szóló tervek is azt jelzik, hogy az EU inkább a katonai felkészülést helyezi előtérbe.

Ursula von der Leyen szerint az Európai Unió tagállamai összehangolt támadások célpontjai. Az Európai Bizottság elnöke úgy véli, ezek egy célzott kampány részét képezik, amely az uniós polgárok megfélemlítését, az európai egység megbontását és Ukrajna támogatásának gyengítését célozza. Von der Leyen szerint mindez Európa ellen indított hibrid háború.

A fokozódó biztonsági kihívásokra válaszul több európai vezető a védelem megerősítését és a hadseregek újjáépítését sürgeti.

Friedrich Merz német kancellár célja, hogy Németország rendelkezzen Európa legerősebb hadseregével. A megvalósításhoz szükséges több milliárd eurós különalap már rendelkezésre áll, azonban a terv végrehajtását nehezíti, hogy a Bundeswehr jelenleg nem tudja elérni mintegy egymillió potenciális tartalékosát.

 

Borítókép: Egy Bundeswehr-katona várja a vonatot (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.