Történetének legradikálisabb átalakítása előtt áll a német hadsereg. A mélyreható reformok és a szigorú takarékossági intézkedések arra kényszerítették Wolfgang Schneiderhahnt, a Bundeswehr főfelügyelőjét, hogy hosszú távú tervet dolgozzon ki. Elképzelései szerint a védelmi tárca költségvetését évről évre fogják csökkenteni, végül – 2016-ra – összesen majd huszonhatmilliárd euróra rúg majd a megtakarított összeg. Az első lépést a létszám leépítése jelentette kétszáznyolcvanezerről kétszázötvenezer főre.
A múlt század közepén kemény belpolitikai csatározások után megalakult Bundeswehr életre hívásának első pillanataitól kezdve beépült a Nyugat védelmi rendszerébe. 1952-ben az NSZK-t felvették az Európai Védelmi Közösségbe (Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg), majd két esztendővel később a NATO-ba.
A szociáldemokraták foggal-körömmel küzdöttek a szerintük militarista kormányhatározat ellen, a kereszténydemokrata Konrad Adenauer vezette kabinet azonban elengedhetetlennek tartotta a honvédelem feladatának biztosítását a szocialista tömbbel szemben. A Bundeswehr filozófiája azóta a „haza védelmének” gondolatára épült.
Az ország újraegyesítését és a Varsói Szerződés feloszlását követően érvényét vesztette a „honvédelem” elsődleges célja, és e felismerés szülte most a Bundeswehr struktúrájára és fegyverzetére vonatkozó reformokat, tekintettel az időről időre kialakuló nemzetközi krízishelyzetekre. Ezeknek megfelelően hangzott el Peter Struck védelmi miniszter megállapítása, miszerint „a hadseregre drasztikus változások várnak”.
A Bundeswehr mindeddig három haderőnemre épült: a légierőre, a haditengerészetre és a szárazföldi hadseregre. Az egymástól függetlenül irányított szervezetek ettől kezdve közös parancsnokság alá tartoznának, de ismét három különböző feladatkörre felosztva.
A legjelentősebb egységnek a harmincötezer főre tervezett „rohamkülönítmény” számít, amely nagy intenzitású tevékenységre alkalmas, hagyományos fegyverekkel fellépő ellenféllel szemben. Elriasztó hatása mellett békés megoldást kierőszakoló, azaz békét biztosító, gyors bevetésre alkalmas akár az EU, a NATO vagy az ENSZ szolgálatában. A NATO újonnan megalakított reagálóereje tizenötezer német katonára számíthat, az Európai Unió tizennyolcezer főre.
A második részleget a „stabilizáló erők” alkotják, alacsony és közepes intenzitású hadműveletekre, szemben álló felek szétválasztására, fegyverszüneti egyezmények felügyeletére, a polgári lakosság védelmére. A hetvenezer főnyi csoport egyszerre öt párhuzamosan futó akcióból tudná kivenni a részét.
Száznegyvenötezer főre támaszkodik a harmadik részleg, a „támogató erők” csoportja, segítve a főparancsnokság munkáját, az egészségügyi szolgálatot, a logisztikai előkészítést, és biztosítva a Bundeswehr hazai adminisztrációjának zavartalanságát. Változatlan marad a kilenc hónapos hadkötelezettség időtartama. A legnehezebben megoldható problémának a polgári alkalmazottak létszámának a csökkentése ígérkezik. Nagy részüknek – azok köztisztviselői státusa miatt – ugyanis nem lehet felmondani, számosan közülük pedig többéves szerződéssel rendelkeznek.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség