Számon kérik a jóléti rendszerváltást

Noha a munkavállalóknak bérfelzárkóztatást és biztonságot, érdekképviseleteiknek pedig partnerséget ígért a kormány, könnyen meglehet, hogy az európai uniós csatlakozás éve Magyarországon a sztrájkok és demonstrációk éve lesz.

Elszámolta magát a kormány, amikor a munkavállalóknak és érdekképviseleteiknek felsorolhatatlan mennyiségű ígéretet tett a választási kampány idején. Az érintettek azonban, úgy tűnik, nem felejtettek, és a ciklus feléhez közeledve egyre hangosabban és erőteljesebben követelik az ígéretek teljesülését – legtöbbjük megvalósulására ráadásul Medgyessy Péter személyesen tett ígéretet.
Ismert, hogy a rendszerváltás óta először országos közszolgálati sztrájkbizottság alakult, mivel a szocialista–szabad demokrata kabinet nem vállalt – a szakszervezetek számára is elfogadható – garanciát a mindössze az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos idei béremelés kifizetésére. Az érdekvédők attól tartanak, az egyre nyilvánvalóbb pénzügyi krízist a kormány esetleg a közszektor béreinek befagyasztásával kívánja orvosolni.
A huszonnégy szakszervezetet tömörítő sztrájkbizottság már felmérte tagsága akciókészségét: eszerint a munkavállalók túlnyomó többsége akár hosszabb időn keresztül is kész lenne sztrájkolni. A legutóbbi bejelentések szerint amennyiben január elején nem születik megállapodás a közszféra ez évi béreiről, országos szintű figyelmeztető sztrájkra kerülhet sor.

Sztrájkbizottsága összehívásáról döntött a közelmúltban a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) is, mivel a szaktárca nem volt hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni a kormány által elfogadott MÁV-reformról. Noha az érdekegyeztetés megújítását ígérte, Medgyessy Péter a VSZ kérésére sem járt közben annak érdekében, hogy a minisztérium és az érdekképviselet között érdemi tárgyalások kezdődjenek. A MÁV „reformja” szerint 2006-ig tizenegyezer vasutast bocsátanának el úgy, hogy a technológiai fejlesztésekre nem ad pénzt a kabinet. A szakszervezet szerint ez rövid távon a szolgáltatások színvonalának további romlását, hosszú távon pedig a magyar vasút megszűnését jelentheti. Bár januárban még egy konferenciát tart a vasút jövőjéről, a VSZ már felkérte sztrájkbizottságát, hogy teremtse meg az esetleges munkabeszüntetés jogi és szervezeti feltételeit.
A választási kampány során Medgyessy Péterrel együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége november végi nagygyűlésén megállapította: a teljes foglalkoztatottságot, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését, valamint a szakszervezetek társadalmi szerepének megerősítését ígérő egyezség lényegében nem teljesült. A konföderáció arra kérte Medgyessy Pétert, hogy legkésőbb februárban kezdődjenek tárgyalások a harmincnyolc órás munkahét bevezetéséről, illetve, hogy a miniszterelnök személyesen adjon tájékoztatást arról: miért torpant meg a jóléti rendszerváltás. A versenyszféra legnagyobb konföderációja elfogadhatatlannak nevezte azt a kormányzati állítást, hogy Magyarország versenyképességét a „túl magas bérkiáramlás” okozza. Bár a szféra szakszervezetei bruttó 7-8 százalékos bérajánlásról állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, helyi szinten számos munkáltató – akik szintén aláírták a megállapodást – csak 5-5,5 százalékos béremelésről akar tárgyalni. A kialakult helyzet azért is feszültséget okoz, mivel az országos bérajánlás is mindössze csak egyszázalékos reálbér-emelkedést biztosít ez évre, a szakszervezetek szerint azonban legalább két-három százalékos reálkereset-emelkedésre lenne szükség az uniós bérfelzárkóztatáshoz.