Valamelyest javult a helyzet a reklám- és üzletfeliratok frontján, amióta 2002 elején hatályba lépett az új reklámtörvény. A magyar nyelv védelmére megalkotott szabályozás ugyan nem tiltja a külföldi szavak és kifejezések használatát, de megköveteli, hogy föl legyen tüntetve mellettük azok magyar megfelelője is. Kivételnek számítanak a meghonosodott idegen nyelvű feliratok (például nonstop) és a védjegyoltalom alatt álló cégnevek és jelmondatok (például: Let’s make things better, Gut, besser, Gösser stb.), amelyeket nem köteles magyarítani a reklámozó. (Emlékezetes, hazánkban 1999-ben hirdették ki a madridi egyezmény jegyzőkönyvét, amely rögzíti, hogy a szerződést aláíró államok bármelyikében szerzett védjegyoltalom a többi országban is érvényes.)
A fogyasztóvédők feladata a médiumokban, óriásplakátokon megjelenő reklámok ellenőrzése, míg az üzletek felirataira az illetékes önkormányzatok jegyzői figyelnek. Ha jut rá idejük.
A tapasztalatok szerint ugyanis a célirányos ellenőrzések meglehetősen ritkák. A jegyzők és munkatársaik többnyire csak akkor kezdenek vizsgálódni, ha lakossági bejelentést kapnak a zavaró feliratról, vagy ha más szempontból amúgy is ellenőriznék az adott kereskedést.
A reklámozók és az üzletek tulajdonosai önszántukból gyakran nem alkalmazkodnak az új törvényhez, inkább megvárják, míg a hatóság felszólítja őket erre. Utána azonban rendszerint engedelmeskednek. Csupán néhány esetben fajult bírósági tárgyalásig a vita.
Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség reklámfelügyeleti osztályának vezetője kifejtette: nem csak kellemetlen tapasztalataik vannak. Megesett olyan is, hogy a reklámozó annak ellenére magyarította szlogenjét, hogy nem lett volna kötelessége, mivel a jelmondat nem sértette a törvényt. Míg tavalyelőtt mintegy húsz szabálysértési eljárást indítottak az országban, addig tavaly 40-50 ilyen eset történt. Főleg a turisták által gyakran látogatott helyeken, könnyűzenei rendezvényeken használják sűrűbben a divatosnak hitt – elsősorban angol – kifejezéseket. Kolozsi Sándor kiemelte: a bírságnak nincs alsó és felső határa. Többnyire néhány százezer forintra büntetik a szabálytalankodókat, a legmagasabb összeg eddig félmillió forint volt. Hozzáfűzte: tapasztalatai szerint van elrettentő ereje a bírságnak.
Ezzel szemben Szűts László nyelvész, kandidátus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának docense úgy látja, bár némi javulás tapasztalható a törvény bevezetése óta, a magyar reklámnyelv továbbra is angolkórban szenved. Az üzlettulajdonosok, hirdetők egy része továbbra is idegen kifejezésekkel próbál vevőket toborozni, de figyelmen kívül hagyják, hogy hazánkban csupán a lakosság tíz százaléka beszél a magyar mellett más nyelvet. Szűts László – aki maga is részt vett a szabályozás megalkotásában – leszögezte: európai összehasonlításban a magyar törvény meglehetősen liberálisnak számít, hiszen nem tiltja az idegen kifejezéseket, csupán előírja, hogy azok magyar megfelelője is föl legyen tüntetve. Ennél például a francia vagy a lengyel szabályozás is sokkal szigorúbb – mutatott rá.
– Ugyanakkor a törvények szigorítása sem feltétlenül javítana a jelenlegi helyzeten, inkább az önkormányzatoknak kellene sűrűbben ellenőrizni az üzleteket – fűzte hozzá Szűts László.
A lapunk által megkeresett önkormányzatok jegyzői egybehangzóan azt állították, nem volt szükség bírság kiszabására, mivel az írásbeli vagy szóbeli felszólításnak minden üzlet eleget tett. Emlékeztettek: a 2002 után megnyílt boltoknak csak akkor adtak ki működési engedélyt, ha a törvényt betartották, a régebb óta működők pedig tavaly január 1-jéig kaptak haladékot az átállásra. Több városban is gondot okozott, hogy a Humanic nevű cég csak hosszas huzavona után volt hajlandó kiírni üzleteire, hogy cipőbolt. A Rossmann és a DM számos boltjára még ma sincs kiírva magyarul, mit árulnak benne. Akadtak olyan települések, ahol célirányos ellenőrzéseket is tartottak tavaly (például Kecskeméten), de az önkormányzatok többsége csak egyéb vizsgálatokhoz kapcsolva, mintegy mellékesen figyelte a feliratok törvényszerűségét.
origo.hu
Betörtek egy idős férfihoz Kazincbarcikán, majd megverték és kirabolták
