Újabb félmilliárd eurós hitel

Tovább gyengült a forint a tegnapi kereskedés során. Szakértők állítása szerint a megzavarodott piaci helyzetet kihasználva ismételten spekuláns támadásoktól lehet tartani. Eközben tegnap újabb, félmilliárd euró összegű hitelfelvételi megállapodást írt alá az Államadósság Kezelő Központ. Külföldi befektetők a bizonytalan magyar gazdaságpolitikát okolják a forint támadhatóságáért.

A tegnapi nap során a forint ismét átlépte a 270 forintos határt, az ideges kereskedéssel telt nap végén 268 forintot adtak egy euróért. Az egymásnak ellentmondó hírek kapcsán kereskedők azt sem tartották kizártnak, hogy a zavarodott helyzetet kihasználva ismét a spekulánsok vették át a vezető szerepet. A magyar valuta ismételt gyengülésével kapcsolatban szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a pesszimista hangulatot nemcsak az olykor egymásnak ellentmondó híresztelések gerjesztik, hanem a veszteségcsökkentő ügyletek is a forint gyengülését mélyítik.
Eközben tegnap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) további 500 millió euró összegű készenléti hitelkeretéről szóló megállapodást írt alá. A rulírozó típusú hitelkeretet a központ elsősorban az adósságkezelés eszközrendszerének bővítésére kívánja használni – közölte az ÁKK.
Az államadóssággal kapcsolatban szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az idei év közepére a már most is magas deficitet tovább növelő robbanás várható. Ekkorra ugyanis világossá válik, hogy az idei gyógyszerkasszában tervezett hatvanmilliárd forintos megtakarítás nemcsak nem érhető el, hanem a hiány jelentősen a tavalyi összeg fölé emelkedik majd. Elemzők szerint az államháztartási deficit egyre fenyegetőbb kérdéssé válik, hiszen a terhek lakosságra terhelését politikailag nem fogja vállalni a kormányzat, így egyelőre egy hatalmas, a gyógyszergyártók és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti csata képe körvonalazódik. Az újonnan kihirdetett árak és támogatási szintek feltehetően egy minimális, 8-10 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetnek változatlan fogyasztási volumen és struktúra mellett. Ugyanakkor a két számjegyű fogyasztás bővülése mellett nem kérdéses, hogy hónapokon belül világos lesz, a tavalyi 240 milliárd forintos hiánnyal szemben idén magasabb deficitre lehet számítani.
Draskovics Tibor, kijelölt pénzügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy az erős és versenyképes magyar gazdaság érdekében kiszámítható és hiteles gazdaságpolitikára, jól kézben tartott költségvetésre, csökkenő költségvetési hiányra és csökkenő inflációra, valamint reformokra van szükség, elsősorban az egészségügyben és a közigazgatásban. Elemzők körében nem aratott sikert a kijelölt pénzügyminiszter egy korábbi nyilatkozata, amelyben a kamatszintet kritizálta. Elemzők szerint a kamatpolitika nem a pénzügyminiszter, hanem a jegybank asztala.
Tegnap megjelent külföldi lapértékelések a kormányátalakítás legfontosabb elemeként azt emelték ki, hogy a László Csabát a pénzügyminiszteri székben követő Draskovics Tibor politikai szempontból ugyanolyan gyenge, mint elődje.
Távolodik az euróra való gyors magyar átállás perspektívája – írta a párizsi Le Figaro tegnapi kiadása Draskovics Tibor szerdai nyilatkozatára hivatkozva. Az eurócsatlakozási menetrend felülvizsgálatának alapvető oka a költségvetési kiadások megugrása, ami a közalkalmazotti szférában végrehajtott béremelések következménye – állapítja meg a francia lap tudósítója.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi száma szerint László Csaba távozásával elemzők már korábban számoltak: a lap megjegyzi, hogy László Csaba leváltásának közvetlen oka az volt, hogy a magyar államháztartási hiány lényegesen magasabb lett az előre jelzettnél. A vezető német gazdasági lap szerint ugyanakkor meg kell várni, hogy az új pénzügyminiszter helyre tudja-e állítani a piacoknak a magyar gazdaságpolitika iránt táplált bizalmát.
Jeff Gable, a Deutsche Bank vezető londoni elemzője lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a forint labilis helyzete elsősorban a bizonytalan magyar gazdaságpolitikából adódik. Amíg a jelenlegi gazdasági irányvonal nem változik, úgy a magyar valuta továbbra is spekulánsok támadásainak van kitéve – hangsúlyozta a szakember. Külföldi elemzők úgy vélekednek, hogy a határozatlan gazdasági lépések forintjaik eladására kényszerítik a befektetőket.
Az euró 2008-as bevezetésének elodázásával kapcsolatban Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank sajtószóvivője kifejtette: a jegybank álláspontja továbbra is az, hogy a közös európai valuta mihamarabbi bevezetése szolgálja leginkább a magyar gazdaság érdekeit. A jegybank számításai szerint az euró bevezetése 0,8-0,9 százalékos növekedési többletet eredményez. A monetáris unióhoz való csatlakozás azonban nem a jegybank, hanem a kormányzat feladata, a kormányzati erőfeszítések híján pedig valóban megkérdőjeleződik az euró bevezetésének időpontja. Ha például 2008-ig nem sikerül három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, a dátum automatikusan kitolódik.
Draskovics Tibor egy másik kijelentését, miszerint tarthatatlanul magas a jegybanki alapkamat mostani, 12,5 százalékos szintje, Missura Gábor a következőkkel kommentálta: – Az alapkamatot az eurózóna országaiban lévővel vagy az egy évvel korábbi szinttel összehasonlítva szokták magasnak tartani, de a jegybanknak a magyar gazdaság éppen aktuális állapotához kell igazítania a kamat mértékét. A 12,5 százalékos szint pontosan jelzi a mostani inflációs várakozásokat és a külső-belső egyensúly helyzetét.