A politika és a szolgálatok

A brókerügy kirobbanását követően a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) többször befolyásolta a nyomozás menetét. Szakmai körökben úgy vélik, Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár nem volt képes arra, hogy saját személyét, illetve az általa irányított polgári titkosszolgálatokat távol tartsa az aktuálpolitikától, holott az ő posztján ez elengedhetetlen.

Mint az köztudomású, Tóth András még a brókerügy kirobbanása előtt találkozott Bánáti János ügyvédi irodájában Kulcsár Attilával. Ekkor a Nemzetbiztonsági Hivatal már figyelte a brókert, így nem teljesen világos, hogy Tóth András miért ment el a találkozóra, illetve miért nem küldte el maga helyett az üggyel foglalkozó operatív tisztet. Azt, hogy milyen minőségében és milyen célból folytatott eszmecserét a brókerrel, mind a mai napig nem lehet pontosan tudni. Mindenesetre Kulcsár a találkozót követően külföldre távozott. Arra, hogy miért is utazhatott el, csupán a K&H belső vizsgálatakor keletkezett jegyzőkönyvekből lehet következtetni. Kulcsár asszisztense, Pinizsi Hajnalka ugyanis a banki revizorok kérdésére azt válaszolta: „Attila mondta, hogy azt kérték tőle, egyedül vigye el a balhét (…). Végül úgy egyeztek meg, hogy Magyarországon kiadnak körözést ellene mint egyszemélyű bűnelkövető, és kimegy Ibizára, és öt évig nem jön vissza.”
Időközben arra is fény derült, hogy Tóth kérésére Kulcsár egy feljegyzést írt számára, ami ugyan a sajtóban megjelent, ám az államtitkár elmondása szerint hozzá nem jutott el. A dokumentumban mások mellett több szocialista politikus, ugyanezen párt két polgármestere, pénztárnoka, egy miniszter és egy fegyvercég vezetőjének a neve is szerepelt.
Bácskai János, a maffiaellenes központ felfüggesztett főigazgatója – aki többször találkozott a brókerrel – megerősítette: a dokumentum Kulcsártól származik. A tábornokot Kulcsár Attila először közvetlenül Szász Károly PSZÁF-elnök megveretését követően, a Pannonplast-ügy kapcsán kereste meg. A bróker ugyanis úgy érezte, hogy a részvényvásárlással összefüggésben a K&H-nál lévő iratok veszélyben vannak, amit Bácskai hivatalból jelzett is az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának. Az információ hatására verseny alakult ki a rendőrség, a PSZÁF és az NBH között az iratok áttanulmányozásáért. Az ORFK a jelzést követően már másnap kiszállt az Equitieshez, és a dokumentumok másolatával távozott. Még aznap megjelentek a PSZÁF munkatársai is a cégnél, ám ezt megelőzően a Nemzetbiztonsági Hivatal Sáray Éva elnökhelyettestől – természetesen Tóth András utasítására – tájékoztatást kért arról, hogy a pénzügyi felügyelet mikor küldi embereit a K&H brókercégéhez. Az egyelőre rejtély, hogy Tóth Andráséknak miért volt olyan fontos ez az időpont, mint ahogyan az is, Kulcsár kitől féltette az iratokat.
Mint ismeretessé vált, Bácskai János Ausztriába is kiutazott a brókerhez. A Nemzetbiztonsági Hivatal Kulcsár telefonját lehallgatva rögzített több, kettejük között zajló beszélgetést. Az előző ciklusban kinevezett tábornok nem maradhatott a maffiaellenes központ élén, hiszen az NBH a Kulcsár elleni feljelentésébe gondosan becsatolta a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket.
Az ügyészségen hivatalból eljárás indult Bácskai ellen, ezért a tábornokot felfüggesztették beosztásából. Bácskai – aki találkozóiról tájékoztatta Tóth Andrást, Lamperth Mónika (MSZP) belügyminisztert és Kiss Péter (MSZP) kancelláriaminisztert – a Magyar Nemzetnek adott interjújában közölte: ő arra próbálta rávenni Kulcsárt, hogy ne egyedül vállalja a felelősséget, még ha többen lesznek is, akik megpróbálják erről őt meggyőzni. A bróker Bácskai tábornoknak beszámolt arról is, hogy a nemzetbiztonsági államtitkárt – amikor Bánáti János ügyvéd irodájában találkozott vele – az egész ügyből lényegében csak az MSZP-s szálak érdekelték. Bácskai ezen kijelentéseire Tóth meglehetősen indulatosan reagált, ám rágalmazásért tudomásunk szerint nem indított eljárást.
A Nemzetbiztonsági Hivatal a közelmúltban a brókerügy rendőrségi nyomozójáról, Molnár Csabáról összefoglaló jelentést juttatott el az ORFK-ra, ahol szintén vizsgálódni kezdtek az ügyben. A dokumentumban, mint az mára kiderült, többek között azt rótták fel Molnárnak, hogy ajándékot – süteményt és fa tolltartót – fogadott el arab pénzváltóktól. Az akták végül az ügyészségen kötöttek ki, ahol eljárás indult a nyomozó ellen, így a K&H Equitiesnél történt pénzmosást nem vizsgálhatta tovább.
Pedig már éppen megérett a helyzet a két legkényesebb intézkedés végrehajtására: a K&H-ból eltűnt húszmilliárd forint végfelhasználóinak felkutatására, illetve a Kulcsár-féle VIP-listán szereplők egy részének esetleges meggyanúsítására.
Az NBH lépései lényegében azt eredményezték, hogy a brókerügyet a sajtóban Bácskai-, illetve Molnár-üggyé tematizálták át. Ráadásul az arab pénzváltók emlegetése végképp összezavarta az olvasókat, hiszen a K&H Equitiesnél elsikkasztott pénzek egy részét ugyancsak arab pénzváltók vették fel épp attól az Inter-Európa Bank Rt.-től, amelyet a bűncselekmények elkövetésének kezdetekor még Medgyessy Péter miniszterelnök vezetett. Eközben természetes, hogy egyre kevesebben emlékeznek a K&H Equities VIP-listáján szereplő, javarészt az MSZP-hez köthető vállalkozásokra, üzletemberekre. Már senkit nem érdekel, hogy Kulcsár Attila ugyan haza akar jönni Bécsből, ám ügyvédje, Bánáti János – aki nyilván az ő érdekeit képviseli – ezt nem tanácsolja neki.