A Gyula Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságán hivatalból elrendelt vizsgálat eredményeit tegnap hozta nyilvánosságra a helyettes ombudsman, aki – mivel az adatok országosan is jellemzőek – javaslatokat fogalmazott meg a miniszterelnöknek, a belügyminiszternek és az Országgyűlés elnökének.
A tűzoltók gépjárművei annyira elöregedtek, hogy már csak a tűzoltók leleményességének köszönhetően működnek – mondta a Magyar Nemzetnek Takács Albert. Átlagosan több mint húszévesek, a legújabb egy négyéves gépjárműfecskendő, a legrégebbi pedig egy 37 éves műszaki mentő gépjármű. A védőfelszerelések szavatossági ideje szintén lejárt, a gyulai laktanya pedig más célra épült, és az átalakítás után sem felel meg a követelményeknek – derült ki többek között a nyilvánosságra hozott jelentésből.
A gyulai járműveket Budapesten javítják, ez rengeteg időt és pénzt visz el. Takács Albert a 112-es általános segélyhívón végzett próbariasztásról is beszámolt: két percen át több nyelven közölték velük, hogy milyen számot hívtak, majd különböző helyekre kapcsolták őket, csak éppen tűzoltáshoz értőkkel nem beszélhettek. Nyolc perccel a hívás után még sem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, sem a tűzoltóság nem tudott a segélykérésről. A biztos kérte a kormányfőt, hogy mihamarabb szerezzék be és állítsák rendszerbe a számítógépes egységes digitális rádiórendszert.
Az ombudsman szerint hátrányosan különböztetik meg a tűzoltókat akkor is, amikor a többletmunkáért sem pénzt, sem szabadságot nem kapnak. Javasolta, hogy a mindenkori költségvetési tervezet célzottan, központilag tartalmazza a tűzoltóság működéséhez nélkülözhetetlen eszközök beszerzésének és azok karbantartásának forrásait. A miniszterelnököt kérte, hogy a tűzoltókat mihamarabb korszerű, egyéni védőfelszereléssel lássák el, és tegyen meg mindent azért, hogy 20 perc alatt a helyszínre érjenek.
Dudaszeg József, a gyulai hivatásos tűzoltóság parancsnoka az MTI-nek megerősítette: lejárt szavatosságú oltóanyagokat használnak, mert azok cseréjére sincs pénzük. Tizenegy környező településen is ők látják el a tűzvédelmi feladatokat, és bár valóban gondot okoz, hogy a segélyhívás áttételesen érkezik, még nem fordult elő, hogy 20 percen túl jutottak volna a helyszínre. Dudaszeg az idén sem számít kedvező változásokra, hiszen mindössze 197 millió forint állami normatívát kapnak, így ezután sem növelhetik a dologi kiadásokat.
Úgy tűnik, a tűzvédelem csupán másod- vagy harmadrangú kérdésnek számít Magyarországon – nyilatkozta lapunknak Nagy Károly, a Fővárosi Tűzoltó-szakszervezet vezetője. Elmondta: a kormányok, önkormányzatok hihetetlenül kevés pénzt fordítanak az alkotmányos emberi jogok védelmére. A kivonuló tűzoltók nem a mindenkire vonatkozó 174, hanem 234 órát dolgoznak havonta, de azt hiába kérik, hogy a különbséget kifizessék nekik. Így hát délutáni, éjszakai és veszélyességi pótlékkal (bruttó 14 850 forint) együtt havi bruttó 140 ezer forint körül keresnek. Gépjárműfejlesztésre 1996-tól 2000-ig 8,5 milliárd forintot kaptak az ország tűzoltóságai. Ebből körülbelül 250 gépjárműfecskendőre és egy-két magasból mentő szerre futotta – folytatta a szakszervezeti vezető. A törvény szerint a biztosítótársaságok bevételének egy százaléka és a tűzvédelmi bírságok is őket illetik, ez évente egymilliárd forintos támogatást jelent országos szinten. Hazánkban 7900, Budapesten 1647 hivatásos tűzoltó dolgozik. De míg Németországban minden településen van legalább egy tűzoltófecskendő, addig nálunk körülbelül 300 településen van ilyen felszerelés. A fővárosi tűzoltósághoz 22 környékbeli falu, község is tartozik. Ezért fordulhat elő, hogy Perbálra a budapesti tűzoltóknak kell kivonulniuk – 25-30 perc alatt érnek oda –, mert a közelben más nincs, aki segítsen – tette hozzá Nagy Károly.
origo.hu
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen
