Mint ahogyan egy forró nyári délután kiül a söröskorsó falára a pára, úgy telepszik a kémények falára is a vízgőz. A gázkészülék egy fűtési szezon alatt átáztatja a téglából falazott kéményt, csurog a belső falán a víz. Az égéstermék alkotója a szén-dioxid, amely találkozván a vízzel szénsavvá válik, s kioldja a habarcsból a meszet. A téglák kötőanyaga elveszti keménységét, magyarul fogy a kémény. Idővel a téglák behullanak, eltömődik a kéményjárat, s bekövetkezik a szén-monoxid-mérgezés, illetve a halál.
Az öreg belvárosi társasházak kéményeit annak idején nem gáz-, hanem szilárd tüzelésre tervezték. A probléma oka az, hogy a tüzeléstechnika gyorsabban fejlődött, mint a kéménytechnika. Kocsis Attila, a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. műszaki igazgatója lapunknak elmondta: a régi füstelvezetők felújítására több tíz milliárd forintra lenne szükség, ám a lakóközösségek gyakran erre költenek legutoljára.
Budapesten a korábbi évszázadoktól kezdve téglából készültek a kémények. A Várban, a Kossuth Lajos utca, Múzeum körút, Baross utca környékén vannak olyan épületek, ahol ilyen régi kéményeket találni. Akkoriban fával és szénnel, később koksszal fűtöttek. A 60-as években egyre több lakásban tértek át az olcsó és tiszta gázfűtésre, s elfeledkeztek az úgynevezett égéstermék-elvezetési szempontokról. Úgy vélték, adott az a kémény, amely elvezette a széntüzeléses kályhák füstgázát, így gáztüzelés esetén is megoldja ezt a problémát. A hatvanas évektől, a Héra-gázégős cserépkályhák bevezetését követően a szakmában világossá vált, hogy a kéménykorrózió bekövetkezik. A régi kémények felkészítése, hogy tartósan bírják az égéstermék elvezetését, Nyugaton megtörtént, nálunk viszont nem. Az első javítási technikák a hetvenes években jelentek meg, de igen szerény mértékben, s olyan anyagból, ami volt. A kémények felújítása ma már méterenként 5-15 ezer forintba kerül, miközben egy átlagos füstelvezető hossza körülbelül 15-16 méter, egy családi házé pedig 8-10 méter. A legveszélyesebbek a több évtizede épített társasházakban lévő termofor kémények (más néven egycsatornás gyűjtőkémények), amelyeknél közös kürtőre van rákötve több tüzelőberendezés. Ilyeneket 1986 óta tilos építeni, de országszerte még több tízezer található belőlük.
A Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft.-nek évente egyszer kell kötelezően elvégeznie a füstelvezetők tisztítását, ellenőrzését a gázfűtés, kétszer pedig a szilárd tüzelésű fűtés esetében. Négyévente úgynevezett teljes körű műszaki felülvizsgálatot végeznek: a tetőjárda megfelelő-e, tömörek-e a kémények, s ellenőrzik, nem „szelelnek-e át” más járatokra. Kocsis Attila elmondta: az ellenőrzés sokszor akadályba ütközik, több tízezren vannak, akik beengedni sem hajlandók a társaság szakembereit. A Főkétüsznek évente több ezerszer kell az első fokú tűzvédelmi hatósághoz, Budapest főjegyzőjéhez fordulnia, mert a második kísérletre sem sikerült bejutnia az adott lakásba. Ha a főjegyzői felszólítás eredménytelen, tízezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtják a szabálysértőt. De ez sem visszatartó, hiszen az ilyen esetek mindössze egyharmadánál sikerült a felszólítás után elvégezni az ellenőrzést. Az akut életveszéllyel fenyegető esetekről – gázfűtés esetén – a kéményseprők minden esetben azonnal értesítik a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Rt.-t, de olykor a gázosok is nehezen jutnak be a lakásokba. Pedig a Budapesten található mintegy kétmillió gázberendezés csaknem egyharmada olyannyira elöregedett, hogy cserére szorulna. Ahol valóban életveszély fenyeget, a gázművek akár a rendőrség segítségét is kérheti a bejutáshoz. A Főgáznak több lehetősége is van az élet- és balesetveszély megelőzésére, elhárítására. Családi házban a telekhatáron kívüli főelzárótól szüneteltetheti a szolgáltatást, s végszükség esetén társasházakban is él ezzel a lehetőséggel. Fontos lenne a kémények és belső gázkészülékek időszakos vizsgálata, de erre szintén kevésbé helyeznek hangsúlyt a lakástulajdonosok. Így fordulhat elő, hogy a szén-monoxid-mérgezés lehetősége Magyarországon több százezer lakásban fenyeget, csak idő kérdése, hogy mikor fordul elő tragédia.
Bár egy-egy gázkonvektor vagy vízmelegítő élettartama átlagosan húsz év, rendszeres karbantartással ez az idő meghoszszabbítható.
Csallóközi Zoltán, a Fővárosi Gázművek igazgatója szerint a szén-monoxid-mérgezéses baleseteket gyakran az okozza, hogy elhanyagolják a kéményt, amelyre a gázkészülék is csatlakozik. Gyakori viszont az is, hogy a gázkészülék rossz állapota miatt az égési folyamatban megváltozik a levegő és a gáz megfelelő aránya, és szén-monoxid képződik. Olyan is előfordul, hogy a gázkészüléket nem rendeltetésszerűen használják. Nemrégiben például az okozta egy idős házaspár halálát, hogy gáztűzhelyükkel fűtötték a lakást, és egy idő után elfogyott az égéshez szükséges oxigén.
Csallóközi Zoltán kiemelte: a tragédiák megelőzhetők lennének, ha a kéményeket és a gázkészülékeket évente rendszeresen ellenőriztetnék a fogyasztók. – Ráadásul nemcsak biztonságosabbá válnának ezek a berendezések, de a fenntartásuk is jóval kevesebbe kerülne – szögezte le a gázművek igazgatója.
Szaporodnak a szén-monoxid- és füstmérgezésekért felelős illegális gáz- és kéménybekötések is. A halállal végződő szén-monoxid-mérgezések körülményeit a rendőrség minden esetben kivizsgálja. A BRFK rendkívüli haláleseti osztálya Budapesten évente átlagosan tíz-tizenöt esetben nyomoz.
A mérgezés okai két csoportra oszthatók. Az egyik a kéménybe kötött, elsősorban gázkészülékek, a cirkók és a vízmelegítők, a másik a kémények állapotának rovására írható. Az elmúlt években a halálesetek többféle körülményére is fény derült. Előfordult, hogy beszerelési engedély birtokában nem olyan berendezést szereltek fel, amelyet a hatóság jóváhagyott. Egy anya és kétéves kislánya a nyár közepén azért halt meg, mert – bár a kéményseprők jelezték a kémény javításának szükségességét – az illetékes önkormányzatnál egy ügyintéző fiókjában tűnt el az átépítést javasló irat.
Gyakran maga az áldozat a felelős. A lakások átalakításakor olyan nyílászárókat építenek be, amelyeken nincsen szellőzőnyílás, azaz fokozott tömörségűek, légzáróak. A készülék elhasználja a helyiség levegőjéből az oxigént, az égés tökéletlenné válik, és szén-monoxid termelődik. Bizonyos esetekben a ventillátor, a páraelszívó, a szagelszívó is befolyásolhatja a szén-monoxid légtérbe kerülését. Ha a levegő-utánpótlás megszűnik, a huzat nem érvényesül, s a szén-monoxid visszaáramlik a lakásba.
Nehéz a megoldás, hiszen az emberek szociális helyzete nem javul, tudatosságuk néhány éven belül aligha nő. A kéményseprők szerint a kémények hatósági ellenőrzéséhez hasonlóan feltétlenül indokolt lenne az égéstermék teljes, tehát a tüzelőberendezéstől kezdődő útjának ellenőrzése.
A kéményseprők álláspontja szerint a teljes körű ellenőrzés bevezetésével a szankcionálást is szigorítani kellene: hasonlóan az európai példákhoz az önkormányzatok helyi adó módjára hajthatnák be a büntetést, ha a kémény és a gázkészülék hibáját a tulajdonos nem javíttatja ki rövid időn belül.
Ma Magyarországon gyakorlatilag bárki vállalkozhat kéményépítésre, ezért az ipartestület nemrégiben azt kérte a gazdasági minisztériumtól, hogy az égéstermék-elvezetők kivitelezését és javítását is kössék megfelelő szakképzettséghez.
A hanyagság mellett azonban sokat nyom a latba a pénztelenség is, az omladozó kémények javítási költségével sok lakóközösség képtelen megbirkózni. Bár a javítás tulajdonosi feladat, nem nélkülözhető a rászorultak állami támogatása. Ezt a vélekedést erősíti Lenkovics Barnabás általános ombudsman egyik korábbi nyilatkozata is, aki szerint az élethez, a legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez, valamint a tulajdonhoz fűződő jog érvényesülését az állam közvetlenül veszélyezteti, ha nem nyújt hathatós anyagi segítséget a kémények kicseréléséhez, illetve biztonságossá tételéhez.
A fővárosi Erzsébet-kórházban a fűtési szezonban általában hetente két-három beteget kezelnek szén-monoxid-mérgezéses tünetekkel. Ide szállítják azokat, akik Budapesten, illetve a környező városokban lettek rosszul. Jelenleg két olyan beteget kezelnek az intézményben, akik a közelmúltban szenvedtek súlyos agykárosodást gázmérgezés miatt. Elek István toxikológus főorvos szerint az időjáráson is sok múlik: például szeles időben jóval több a gázmérgezéses eset, mivel a légnyomás nem engedi távozni a füstöt a kéményből. A színtelen, szagtalan szén-monoxid a vér hemoglobinjához kötődik, akárcsak az oxigén, ugyanakkor annál 300-szor erősebben. Ezért ez a gáz még akkor is veszélyes, ha csupán kis mennyiségben van jelen a légtérben – mutatott rá a főorvos.
Elek István kiemelte: a mérgezés súlyossága attól is függ, hogy mennyi ideig tartózkodik valaki a szén-monoxiddal telített légtérben. A tünetek fejfájással, émelygéssel, hányingerrel kezdődnek, később álmosság, végtaggyengeség jelentkezik, végül pedig az illető elveszti az eszméletét. Amennyiben nem súlyos a mérgezés, az is elegendő, ha oxigént adnak a páciensnek. Máskor viszont gépi lélegeztetésre is szükség lehet, illetve – mint az eszméletlen betegek ellátásánál általában – tubust vezetnek a légcsőbe, nehogy hányadék jusson a tüdőbe. Ha a vérben a hemoglobinokhoz kötődő szén-monoxid aránya eléri a 25-30 százalékot, az már súlyos panaszokat okozhat. Ugyanakkor a főorvos már találkozott olyan beteggel, akinél ez az arány elérte a negyven százalékot, az illetőnek mégis csupán a feje fájt. Kevesen tudják, hogy aki napi egy doboz cigarettát elszív, annál ez a szén-monoxid-arány elérheti a négy százalékot is – tette hozzá Elek István.
*
Tavaly harminc ember halt meg a kémény vagy a gázkészülék meghibásodása miatt szén-monoxid-mérgezésben. A legborzalmasabb tragédia február 28-án történt Rákoscsabán, ahol egy hétfős család tagjai – köztük egy hétéves, egy hároméves és egy három hónapos kisgyermek – vesztették életüket álmukban. 2003. január 20-án Debrecenben négy, év végén pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Széphalmon három áldozatot követelt az alattomos, színtelen, szagtalan szén-monoxid. Két héttel ezelőtt Mogyoródon háromtagú család vesztét okozta a mérgező gáz.
origo.hu
Orbán Viktor: Ha péntek, akkor rádió – képek
