Felszabadították Budapestet?

A Honvédelmi Minisztérium és mások mellett Kovács László külügyminiszter is „felszabadulásként” emlékezik meg Budapest 1945-ös szovjet ostromáról. Simicskó István (Fidesz) szerint semmiképpen sem lehet felszabadulásként ünnepelni azt az eseményt, amelynek magyar katonák és polgári személyek tízezrei estek áldozatául.

Tizennégy évvel a pártállam megdöntése után kormányzati oldalról újra felszabadulásként emlegetik Budapest 1945-ös szovjet ostromát. A Honvédelmi Minisztérium újságíróknak szóló tegnapi körlevelében a tárca jövő csütörtöki hivatalos programjaként szerepel, hogy „a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Budapest felszabadulásának 59. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendez”. A szocialista párt honlapján pedig egy felhívás olvasható, amely a „Tegyünk együtt a gyűlölet, a kirekesztés és a rasszizmus ellen!” jeligével hív a Budapest „felszabadulásának” 59. évfordulójára tervezett budai, Dísz téri demonstrációra, amely egyben figyelmeztetés is „a nemzetpusztító szélsőséges erők újraéledésének veszélyére”. A meghívón az áll, hogy azon Mécs Imre SZDSZ-es képviselő, Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke, illetve Kovács László külügyminiszter is részt vesz.
– A megfogalmazás nem elírás, hiszen a történettudomány szerint Magyarország szovjet megszállása csak három évvel később, a kommunisták 1948-as hatalomátvételekor következett be, de 1945-ben felszabadították a várost a nyilasuralom alól – közölte érdeklődésünkre Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor megkeresésünkre azt üzente: a Várban, a Dísz téren megrendezendő megemlékezés teljes mértékben az MSZP ügye. Arra nem tudott válaszolni, hogy Kovács Lászlót – aki beszédet mond a rendezvényen – miért külügyminiszterként, tehát kormánytagként, és miért nem a szocialista párt elnökeként tüntették fel a meghívón. Gál J. értetlenségének adott hangot, amiért a meghívón az Európa-híd képe szerepel, amelyet közpénzből a kormány épített. Elmondta: ők nem adták oda a képet az MSZP-nek.
Simicskó István, a parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke szerint nem lehet felszabadulásként ünnepelni azt az eseményt, amelynek magyar katonák és polgári személyek tízezrei estek áldozatául. Hangsúlyozta: felemás érzésekkel lehet csak viszonyulni Budapest ostromához, hiszen a német megszállást a szovjet követte. – Ünnepelni nincs mit, legfeljebb emlékezhetünk az áldozatokra mindkét oldalon. Bár a kormány kötelessége elsősorban az, hogy az elesett magyar emberekre emlékezzen – tette hozzá. Úgy véli, a világháborús magyar szerepvállalást újra át kellene gondolni, mert – Trianonhoz hasonlóan – ezt sem „beszélte ki” a magyar társadalom.
Hírarchívumunk szerint Gosztonyi Péter neves történész korábban úgy fogalmazott: annak idején még maguk a szovjetek sem beszéltek felszabadításról. El sem tudták képzelni ugyanis, hogy Budapest lesz esetleg a második Sztálingrádjuk. Kifejtette: a főváros határában az első szovjet páncélos megjelenése és a budai Vár elfoglalása között 102 nap telt el. Budapest ostroma a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma volt.