Hármas csúcs Berlinben

Néhány partnerország ingerült reagálásától kísérve csúcstalálkozót tartottak szerdán Berlinben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői, és sürgették, hogy az Európai Bizottságnak a jövőben legyen olyan alelnöke, aki csak a gazdasági reformokkal foglalkozik. Gerhard Schröder német kancellár, Jacques Chirac francia államfő és Tony Blair brit miniszterelnök megbeszéléseinek középpontjában gazdasági és szociálpolitikai kérdések álltak.

Stefan Lázár
2004. 02. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kritikus szemmel figyelte a trojka összejövetelét az unió többi tagja és a május elsején belépő nemzetek, attól tartva, hogy a megbeszélésükön született határozatok és elképzelések a szövetség többsége számára mint „előírt gyakorlatok” szerepelnek majd és a német fővárosban „direktórium” születik. José Manuel Durao Barroso portugál kormányfő már előzőleg közölte: országa nem fogadja el, hogy két-három nemzet a maga döntéseivel a többieket kész tények elé állítja. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök egyenesen kontármunkának nevezte a találkozót. A vendéglátók igyekeztek eloszlatni minden ilyen feltételezést, és a kancellári hivatal leszögezte: az EU március végi tavaszi csúcstalálkozójának az előkészítése a fő cél, a direktórium fogalmának használatát pedig esztelenségnek nevezte. A számtalan minisztertől kísért kormányfők elsődlegesen az egészségügy és a szociálpolitika kérdéseit, valamint a gazdasági fejlődés problémáit vitatták meg azzal a határozott meggyőződéssel, hogy mindenki tanulhat a másiktól. A legutóbb Lisszabonban lezajlott EU-csúcstalálkozón a résztvevők a teljes foglalkoztatottságot, tehát a munkanélküliség elleni harcot nevezték meg mint elsőrangú célt, ezen fáradozásnak akart a Schröder– Chirac–Blair hármas új lendületet adni. Tegnap az esti órákban lezajlott közös vacsorán természetesen napirendre került az EU-alkotmány zátonyra futása, a hármak elégedetlensége a brüsszeli komisszió struktúrájával és a feladatok fontosságának értékrendjével kapcsolatosan.
Természetesen szóba került Romano Prodi utódjának a kérdése is. Amíg a nemzetközi sajtó két személyre tippel – Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőre és Wolfgang Schüssel osztrák kancellárra –, addig Berlinben mindössze félhivatalos jelöltekről beszéltek, és tartózkodtak attól, hogy bejelentsék, megválasztották az új „Mister Európát”. Erre várhatóan júniusban kerülhet sor.

Továbbiak a 12. oldalon

Olasz intés
A kiválasztott résztvevőkkel tartott zártkörű különcsúcsok azzal a veszéllyel járnak, hogy széttöredezettséget okoznak, és felújítják a megosztottságot az unióban – írta az olasz külügyminiszter a szerdai brit–francia–német csúcsról a Financial Timesban. A brit gazdasági napilap kontinentális kiadásának véleményoldalán közölt írásában Franco Frattini leszögezte: egységesebb, nem pedig különböző irányokba haladó „többpályás” Európára van szükség, s ezt a három ország Berlinben találkozó vezetőinek is fel kellene ismerniük. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.