A FIFA kapzsi futballforradalma megmutatta, mi vár ránk

A labdarúgó klubvilágbajnokság a 2025-ös év legnagyobb futballeseménye volt. Jelentősége – ezt ma már tudjuk – messze túlmutatott a sport határain. A 32 csapatot felvonultató, minden eddiginél nagyobb szabású klubvébé nem csupán látványosságot és új futballélményt kínált, hanem milliárdos bevételeket hozott a FIFA-nak, az amerikai rendezőknek és a kluboknak. Kezdetben sokan tiltakoztak a megnövelt mezőny és a versenynaptár újabb, szerintük felesleges növelése, szétfeszítése miatt, ám a pályán látottak, a tömeges érdeklődés és a gazdasági hatások végül elnémították a kritikus hangokat. Egyelőre. A 2026-os világbajnokság, az ezzel kapcsolatos nyerészkedés, az őrült árak, a megfizethetetlen szállodaszobák teljesen új világot tárnak elénk.

Ez már régen nem a sportról és nem a fociról szól - pillanatkép a 2025-ös labdarúgó klubvilágbajnokság döntője után Fotó: LOKMAN VURAL ELIBOL Forrás: ANADOLU

A FIFA klubvilágbajnokság, a torna politikai szálai, Donald Trump és Gianni Infantino szerepe, valamint a jövőbeli kilátások mind olyan kérdések, amelyek új dimenzióba helyezik a futballt. Vajon a klub-vb lesz a sportág következő olyan eseménye, amely forradalmat okoz? Esetleg már most kitört volna ez a forradalom? A választ erre még nem tudjuk pontosan, sejtéseink azonban vannak. 

Gianni Infantino, a FIFA elnöke (balra) és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke  a klubvilágbajnokság döntője után (Fotó: Anadolu/Lokman Vural Elibol)

FIFA-mérföldkő, de milyen?

A 2025-ös klubvilágbajnokság mérföldkőnek számított a sportág történetében. A korábban hagyományosan decemberben, hét-nyolc csapat részvételével megrendezett minitorna teljesen új kereteket kapott: 

32 klubcsapat mérkőzött meg az Egyesült Államokban, a világbajnokságokhoz hasonló lebonyolítási rendszerben.

A FIFA célja egyértelmű volt: a labdarúgás globális piacán nemcsak a válogatott tornákkal, hanem a klubfutball legnagyobb szereplőivel is óriási bevételt létrehozni. Gianni Infantino évek óta hangoztatta, hogy a megújított, létszámában felduzzasztott klubvilágbajnokság megteremtésében látja a sportág gazdasági erejének növekedését. Ugyanakkor nagy vitát váltott ki, hogy néhány óriásklub nem kapott meghívást az eseményre. A kritikusok szerint a FIFA kiválasztási rendszere sok szempontból mesterséges volt, miközben nem vette figyelembe az aktuális erőviszonyokat. Európa ugyan 12 csapattal képviseltette magát, de így is kimaradtak olyan klubok, amelyek a szezon során a legerősebbnek bizonyultak, miközben más kontinensekről a gyengébb játékerőt képviselő klubok automatikusan indulhattak. 

Ez torzította a mezőnyt, és felvetette a kérdést, hogy valóban a világ elitje gyűlt-e össze a tornán?

A kákán is csomót keresők azt hangoztatták, hogy a FIFA inkább politikai és gazdasági szempontok alapján döntött, nem pedig a sportteljesítmények kizárólagos figyelembevételével. Felrótták azt is, hogy a múltbeli eredmények alapján biztosított indulási jog nem mindig tükrözte a csapatok aktuális formáját. 

Szoboszlai Dominik sem lehetett ott a klubvilágbajnokságon (Fotó: AFP/Stefano Rellandini)

Több európai topklub és edző nyíltan sérelmezte, hogy a világ legnézettebb és legerősebb bajnokságaiból sem minden élcsapat kapott lehetőséget. Ez a rendszer inkább a futball globális promócióját szolgálta, mintsem a tisztán sportérték alapján történő versengést. Felmerült az is, hogy a FIFA tudatosan bővíti a mezőnyt az üzleti lehetőségek miatt, még ha ez a színvonal rovására is megy. Kik voltak a legnagyobb hiányzók? 

Az angol bajnok Liverpool (így Szoboszlai Dominik sem) nem vehetett részt a tornán, ahogy a spanyol Barcelona sem. 

Bár abban szinte biztosak vagyunk, hogy a katalán csapatnál és a Mersey partján senki sem sírt amiatt, hogy nem kellett a negyvenfokos kánikulában egy hónapon át focizniuk.

Pénz, pénz, pénz

A torna előtti másik legnagyobb vitát a pénz okozta. A FIFA több mint hárommilliárd dolláros nyereséget várt az eseménytől. Ezeket a szponzori bevételekből és a különféle jogdíjakból kívánta beszedni. Az amerikai piac hatalmas: a futball népszerűsége, bár még mindig nem előzi meg az NFL-t vagy az NBA-t, dinamikusan nő. A klub-vb erre az egyre növekvő hullámra ült rá, s lovagolta meg. Olyan óriáscégek, mint a Coca-Cola, az Amazon vagy a Tesla is beszálltak a szponzorációba. A klubok sem maradtak szegények: egy résztvevő csapat átlagosan 50-60 millió dolláros garantált bevételt könyvelhetett el, a végső győztes pedig több mint 120 milliót vitt haza. Ez az összeg még a Bajnokok Ligája bevételeivel is felvette a versenyt. 

A gazdasági szakértők kiemelték: a tornával a FIFA igyekezett újra felosztani a globális futballpénzeket. 

Nemcsak az európai elit profitált, hanem dél-amerikai, ázsiai és afrikai klubok is olyan összegekhez jutottak, amelyekkel stabilizálták gazdálkodásukat.

Kit érdekelnek a játékosok?

A torna előtt a legnagyobb problémát a játékosok kizsigerelése, túlterheltsége jelentette. (Ez persze azóta sem múlt el, csak éppen most nincs klubvilágbajnokság.) A különféle, a labdarúgás köré épült szakszervezetek, az edzők és a klubvezetők is tiltakoztak: hogyan bírhatják a sztárok a Bajnokok Ligája, a bajnokságok, a válogatott meccsek és egy új, egy hónapos nyári torna együttes terhelését? Az első hetekben a nemzetközi sportmédia is tele volt bírálatokkal. Azonban, ahogy a meccsek elkezdődtek, a látvány és a hangulat mást helyezett fókuszba. 

A többnyire telt házas stadionok, a tévéközvetítések és a váratlan meglepetések elnémították a kritikákat. 

Persze nem mindenkiét. Akik eddig nem ismerték volna a FIFPro elnevezésű szakszervezetet és annak argentin elnökét, Sergio Marchit, azok most ízelítőt kaptak a dél-amerikai sportvezető habitusából. A szakszervezeti elöljáró a klubvilágbajnokságot fikciónak nevezte, amelyet a FIFA és Gianni Infantino kreált, a játékosok véleményét és a valóságot figyelmen kívül hagyva. Infantinót egyenesen a római Néró császárhoz hasonlította, aki a játékosokat bábuként rángatja, miközben szegény milliárdos focisták testi-lelki kimerültségben szenvednek. A FIFPro vezetője azt is hangsúlyozta, hogy kiszorították őket a döntési folyamatból. Nem vehettek részt azon a megbeszélésen, amelyen a játékosok érdekei kerültek terítékre. 

Szegény szakszervezeti elnök annyira megsértődött, hogy még a döntőt sem nézte meg, inkább hazament Buenos Airesbe.

A FIFA persze ezt is igyekezett tompítani, mert olyan írásokat is megjelentetett, amely hősi énekként dalolt az eseményről. A FIFA hivatalos oldalán megjelent egyik elemzésben a 2025-ös klubvilágbajnokságot értékelték a szervezet technikai szakértői, azaz olyanok, akiknek a FIFA azért fizet, hogy tanácsokat adjanak. Arsène Wenger, Roberto Martínez és Jürgen Klinsmann egyaránt úgy fogalmazott, hogy a torna magas színvonalú futballt hozott, és új perspektívát nyitott a klubfutball globális történetében. 

Arséne Wenger szerint minden rendben van (Fotó: AFP/Roberto Schmidt)

A szakemberek szerint a különböző kontinensek stílusainak találkozása kiemelt értéke volt az eseménynek, hiszen az európai taktikai fegyelem és a dél-amerikai kreativitás mellett az afrikai és ázsiai klubok is képesek voltak látványos teljesítményt nyújtani. Wenger szerint a tornán mutatott játék tempója és intenzitása minden várakozást felülmúlt. Martínez azt hangsúlyozta, hogy a különböző kultúrák összecsapása tanulságos a szakembereknek, és inspiráló a fiatalabb generációk számára. Klinsmann rövidebb, de lelkes értékelésében egyszerűen „fantasztikus futballról” beszélt, amely minden mérkőzésen megmutatkozott. (Ez utóbbi kijelentés egyenesen röhejes.) A szakértők szerint a tornának pedagógiai és inspirációs értéke is volt, mivel a világ fiatal labdarúgói új példaképeket és új stílusokat ismerhettek meg. 

A FIFA technikai testülete különösen elégedett volt azzal, hogy a torna során szinte minden mérkőzés komoly taktikai kihívást jelentett.

 Úgy vélték, a futball fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a különböző kontinensek klubjai rendszeresen összemérjék erejüket. Az elemzés szinte ünnepélyesen beszélt arról, hogy a klubvilágbajnokság megnyitotta az utat a futball következő nagy korszakához. Az egész írás olyan benyomást keltett, mintha a FIFA egy új történelmi korszak kezdetét hirdette volna meg ezzel a tornával. 

Mit érnek a tiltakozások?

A szurkolóknak a tiltakozás helyett maradtak a gólok, az ismert futballsztárok és a drámák. A klubvébé futballtörténelem egyik leglátványosabb eseménye lett, amelyen kiderült: a pénz és a show ereje nagyobb, mint az állandó ajvékolásé. Ebben a tekintetben Gianni Infantino és a FIFA mindenképpen győzött. Az esemény kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai vonatkozásokat sem. Donald Trump, akit 2024-ben ismét az Egyesült Államok elnökévé választottak, minden eszközzel támogatta a tornát. Már-már kampányszerűen mutatta be az eseményt, mint Amerika nyitottságának és gazdasági erejének szimbólumát. A FIFA elnöke, Gianni Infantino számára a torna saját személyes örökségévé vált. 

Más nyelven szólva: a klubvébé lett Infantino édesgyermeke.

Trump és Infantino látványosan összefogtak: a nagypolitika színpadán is azt demonstrálták, hogy a futball globális üzlet, amelynek központja az Egyesült Államok. 2025-ben és 2026-ban mindenképpen. A kritikusok szerint ez veszélyes precedenst teremthet azzal, hogy sportpolitika és a nagypolitika határvonalai elmosódtak. Ugyanakkor a FIFA-nak a Trump-adminisztráció támogatása nélkül nehezebb dolga lett volna a szervezésben. Talán ezért is érezte a FIFA elnöke, hogy Trumpnak mindent szabad, mással aligha lehet magyarázni az USA elnökének viselkedését a döntő után. Trump egyszerűen ott felejtette magát a győzelmi dobogón és úgy ünnepelt a végső győztes Chelsea sztárjaival, mintha ő is játszott volna az angol klubcsapatban.

Mi lesz így 2026-ban?

A klub-vb a 2026-os labdarúgó-világbajnokság főpróbája volt. Ebben a tekintetben a tapasztalatok vegyesek, de a mérleg itt is inkább pozitív. A mérkőzések nagy részén sok néző jelent meg a stadionokban, az a jóslat tehát nem vált be, hogy a torna az érdeklődés hiányában megbukik. Az egyik legnagyobb vihart a jegyüzérkedés és a túlárazott belépők okozták. Nem lesz ez másképpen 2026-ban sem. A szurkolók sokszor 1000 dollár feletti árakon tudtak csak jegyet venni a legfontosabb meccsekre, ami óriási felháborodást váltott ki. 

Még nagyobb lett a balhé, amikor a szervezők elkezdték csökkenteni a belépők árát, hiszen látták, hogy azokat senki sem akarja megvenni.

El tudjuk képzelni, mit gondolhatott az a néző, aki korán és drágán vette meg azt a jegyet, amit hetekkel később szinte ingyen vágták oda azoknak a fejéhez, akik kivártak a vásárlással.

Két elnök, egy csapat, háttérben a Chelsea, amely 2025-ben megnyerte a klubvilágbajnokságot (Fotó: Anadolu/Mostafa Bassim)

A tévé nézettségi mutatói felülmúlták a korábbi várakozásokat, jelezve, hogy a 2026-os „rendes” világbajnokság minden eddiginél sikeresebb lehet. Az elemzők szerint a klub-vb bebizonyította: az amerikai piac készen áll a futball befogadására. 

A 2026-os vb így valószínűleg minden idők legjövedelmezőbb sporteseménye lesz. Az viszont egészen biztos, hogy a sportág történetében a leggrandiózusabb.

Ami a játékosokat illeti, a többségük eleinte a fáradtságra panaszkodott, de a hangulat és a sokszor telt házas arénák elcsendesítették őket. Később többen kijelentették: a torna presztízse felér egy Bajnokok Ligája-győzelemmel. Az újságírók közül sokan szkeptikusak voltak, de az esemény közben már inkább a meccsek minőségéről és a sztárok teljesítményéről írtak. A gazdasági szakemberek számára a torna egyértelműen sikert hozott. A bevételek és a globális médiaérték alátámasztotta, hogy a FIFA üzleti modellje működik.

A 2025-ös klub-vb bebizonyította, hogy a sorozatnak van jövője. A kérdés inkább az, hogyan lehet mindezt fenntarthatóvá tenni. 

Ha a FIFA túl gyakran rendezi meg az eseményt, a játékosok és a klubok előbb-utóbb lázadni fognak.

Ha ritkábban, akkor megmaradhat az exkluzivitás, és a pénzügyi haszon is biztosítható, sőt, tovább növelhető. A legvalószínűbb, hogy a tornát négyévente rendezik meg, két világbajnokság között. Így nemcsak gazdaságilag, hanem sportértékben is megőrizheti a presztízsét.

A 2025-ös klubvilágbajnokság több volt, mint egy újabb futballtorna. Egy gazdasági szuperprodukció, politikai eszköz és sportági kísérlet is egyben. A FIFA végül milliárdos sikert könyvelhetett el. De a klubok sem jártak rosszul. Donald Trump és Gianni Infantino közös projektjeként újraértelmezte a sport és a politika kapcsolatát. A torna olykor felejthetetlen mérkőzéseket hozott, nagy meglepetéseket és új hőstörténeteket írt. Ami ennél is fontosabb: befogta a kritikusok száját. A szurkolók és a piac ítélete egyértelmű: a klub-vb jött, látott és győzött.

 A futball jövője ezzel új korszakba lépett.

Ebben a cikkben egyetlen szó sem esett arról, amiről ez a torna szólt, pontosabban szólnia kellett volna: a mérkőzésekről. Tudniillik, bármennyire is meglepő, azok is voltak az egy hónapon át tartó eseményen. Ám ezek sokszor szorultak háttérbe az állandó viták, szótusák és magyarázatok miatt. Kár ezért.