Magyar sikerek az űrkutatásban

Hírösszefoglaló
2004. 02. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezután már nem csak a Marsra irányul az európai űrügynökség figyelme: ma indítja útnak a Rosetta szondát a Csurjimov–Geraszimenko üstököshöz, amellyel 2014-ben randevúzik – adta hírül a National Geographic. Az üstököst sokáig tanulmányozta a Hubble teleszkópon át egy háromtagú kutatócsoport, amelynek egyik tagja volt Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének kutatója, emellett a szonda tervezésében és elkészítésében is sok magyar szakember vett részt.
Az Akadémia kutatóintézetének nevéhez újabb siker is kapcsolódik. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem csillagász szakos hallgatói, akik Jurcsik Johanna, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezetésével vizsgálódnak, eddig ismeretlen, új bolygót fedeztek fel a svábhegyi automatizált távcső segítségével. Az égitest az ikrek csillagképben, a Naprendszertől körülbelül 650 fényév távolságban, a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering. Balázs Lajos, a kutatóintézet igazgatója közlése szerint a bolygó tömege nyolcszorosa lehet a Jupiterének. Felfedezését az tette lehetővé, hogy a csillag előtt áthaladva annak fényességében néhány százalékos csökkenést okoz.
Mindeközben újabb távolsági rekordot állított fel ötvenegyedik munkanapján a Spirit marsjáró: harminc métert tett meg, s összesen 183,25 méterre távolodott leszállóhelyétől – olvasható az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA honlapján. Automata navigációs rendszere figyelmeztette, hogy túl gyorsan halad a lejtős terepen, ezért biztonságosabb utat keresve egy darabig a mélyedés szélén „lépkedett”. Mivel így eltért a kitűzött programtól, antennája nem a megfelelő irányba mutatott, így a nap tudományos adatainak egy része csak a következő napokban jut el a Földre.
A Meridiani-fennsíkon tevékenykedő Opportunity marsjáró az El Capitan nevű sziklába vájt négy milliméter mély árkot. A kőzet azért keltette fel a tudósok érdeklődését, mert rétegezettsége a vörös bolygó geológiai fejlődéstörténetéhez fontos adalékul szolgálhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.