Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának elnöke szerint az IKA ilyen körülmények között, önhibáján kívül ugyan, de nem tudja teljesíteni azt a feladatot, hogy az anyaországon kívül élő magyarság intézményeit felkészítse az uniós támogatások fogadására.
Erdélyben abban bíznak, hogy Medgyessy miniszterelnök szava erősebbnek bizonyul Draskovics pénzügyminiszter tervénél. Kelemen Hunor, az IKA romániai, az idén 232 millió forintból gazdálkodó alkuratóriumának tagja lapunknak elmondta, olyan információik vannak a magyar miniszterelnöktől, amelyek szerint a költségvetési megszorítás nem érinti azokat az összegeket, amelyek a határon túli magyarság támogatását biztosítják. „A pénzügyminiszterek nyilván ahhoz vannak szokva, hogy lélek és szív nélkül elvégezzék a megszorításokat. Nem hagyjuk, hogy megkurtítsák a közalapítványi szférának és a határon túli magyarságnak szánt összegeket” – szögezte le az RMDSZ parlamenti képviselője.
*
Kolumbán Gábor, a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány elnöke kérdésünkre felháborítónak, a paternalizmus és a klientúraépítés példájának nevezte a budapesti költségvetési pénzek erdélyi kezelését. „Az RMDSZ vezetőségének mérlegelnie kellett volna, hogy modern civil társadalmat szeretne-e látni Erdélyben, vagy dróton rángatott klientúrát, amely csupán azt a kevés pénzt költi, amit a szövetség döntéshozói neki juttatnak” – nyilatkozta lapunknak Kolumbán, utalva arra, hogy Romániában egyaránt az RMDSZ kezeli a román költségvetésből a kisebbségi intézményeknek elkülönített támogatást (Communitas Alapítvány), a Magyarországról az IKA alkuratóriumához juttatott forrásokat, valamint a kedvezménytörvény útján kibocsátott oktatási-nevelési támogatást (Iskola Alapítvány). A csíkszeredai egyetemi tanár hozzátette: semmiképpen nem tartja elfogadhatónak a magyarországi összegek esetleges csökkentését, sőt szerinte ezek növelése indokolt.
A felvidéki magyarságot meglepte és igen hátrányosan érintette, hogy a pedagógusok és a szülők szövetsége, valamint a Csemadok és a Rákóczi Szövetség közös kezdeményezését, a beiratási programot az idén már nem támogatta az Illyés Közalapítvány. A kilencvenes évek elején indított program célja az volt, hogy bemutassák az anyanyelvi oktatás előnyeit. A beiratkozási program részeként tanszervásárlási támogatást is kaptak azok a szülők, akik gyermekeiket magyar iskolába íratták. Az ötvenmillió forintos támogatás kiesésének következményeit ma még nem lehet felmérni, de az elmondható, sok szülő vitte gyermekét a magyar iskolába a napokban azzal a hittel, hogy legalább tolltartót, ceruzát, füzeteket kapnak a beiratkozás alkalmából, s kellemetlen csalódás volt számukra a segítség elmaradása. A támogatások esetleges további csökkentésének a híre a felvidéki magyar kultúra szervezését és ápolását szinte kizárólagosan felvállaló Csemadok vezetőit is nyugtalanítja. Görföl Jenő központi titkár lapunknak elmondta, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség teljes mértékben csatlakozik a Kárpát-medencei kulturális szervezetek januári felhívásához, amelyben arra kérték a magyar kormányt, ne csökkentse a határon túli magyar kultúra támogatását. Görföl szerint a magyar kormánynak tudnia kell, hogy a szlovákiai magyarság gazdasági és szociális helyzete egyre rosszabb, a vállalkozók támogatására egyre kevésbé számíthatnak a kultúra szervezői, de az önkormányzatok is bajban vannak, hiszen az általános iskolák tavaly az ő hatáskörükbe kerültek. A Csemadok, amely több mint 450 településen fejt ki tevékenységet, s amelynek csaknem 60 ezer aktív tagja van, talán a kialakult helyzet miatt is szeretné, ha részt vehetne a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tanácskozásain.
Szomorú volna, mi több, a határon túli magyar szellemi életre súlyos következményekkel járna, ha a pénzügyminiszteri „fűnyíró” egyáltalán célba venné a határon túli magyarság támogatási rendszerét – függetlenül attól, hogy közalapítványi, minisztériumi vagy egyéb, az állami költségvetésre támaszkodó forrásról lenne szó, jelentette ki egyebek között Józsa László, a vajdasági alkuratórium titkára, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak. Nekünk az IKA-val az a bajunk, nyilatkozta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke, hogy az onnan érkező támogatásnak még nincs meg a kettős funkciója. Nevezetesen, hogy segítsék a kedvezményezett tevékenységét, de egyben serkentsék az autonómiatörekvéseket is. A VMDP sajnálja, hogy csökken a keret, aminek a kultúra látja a kárát.
Rossz üzenetnek tartaná a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), ha csökkennének a határon túli magyaroknak szánt összegek, hiszen Ukrajna gazdasági helyzete nem a legjobb, és ezen valószínűleg a közeljövőben sem változik semmi. – Meglátásunk szerint a kárpátaljai magyarok most vannak leginkább rászorulva az anyaország segítségére, hiszen a vízumkényszer kedvezőtlenül érinti a helyi lakosságot – vélekedett Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke szerint a Kárpátaljának szánt támogatás évek óta nem emelkedett, de nem is csökkent. Dupka György megemlítette, hogy azok a pénzek, amelyeket a kárpátaljai magyarok kulturális tevékenységre és könyvkiadásra kapnak, éppen csak arra elegendők, hogy a helyi kultúra életben maradjon, viszont a továbbfejlődésre kevés. Ez a „takarékon” való létezés pedig csak a kárpátaljai pályázatok negyedét tudja kielégíteni.
origo.hu
Kristályt árult otthonról – bíróság elé került
